Észak-Magyarország, 1948. október (5. évfolyam, 228-254. szám)

1948-10-18 / 242. szám

Ahol ismerik o tervei - is akd nm Ismulk acélöntődében javul a minőség, II A nagykovácsműhelyben sántít emelkedik a termelés || a munkamenet, sok a selejtes anyag »Továbbá arra az eredményre jutunk, hogy nem szabad tovább tűrnünk a termelésben a személyes felelősség hiányát. Ahhoz, hogy ettől a bajtól m;g- szabaduljunk, új módon kell meg z.rvezniink a munkáti úgy kell szétosztani az erőket, hogy a munkásoknak minden egyes csoportja felelős legyen a munká­jáért, a gépszerkezetekért, munkapodokért, a munka minőségéért.« Ez a sztálini mondás vonatkozik a mi viszonyainkra is. Ott, ahol a három­éves terv megindulása után a terveket részletekre bontva széles tömegekkel tárgyalták meg, nem lehet hiba. Ott viszont, ahol a dolgozók nem ismerik a részlettervei, nem látják átfogóan a fél-adatok nagyságát, sántít, a term'.-lés, nem megy jól a munka. Ahol Ismerik a tervet... A diósgyőri vasgyárban meglátogat­tunk egy olyan üzemet, ahol állandóan napirenden tartják a részletterveket és azt átbeszélik a munkássággal. Az acélöntődében — mondja Nádkuti József — minden héten átbeszéljük a csoportvezetőkkel, a bizalmiakkal az arra a hétre vonatkozó részletprogra­mot. A csoportvezetők ezt leviszik a dolgozókhoz és Ismertetik a teljesítendő feladatot. Minden cr*pottnak van egy ki­mutatása, amelyen naponta fel van tün­tetve az előirányzat és a napi teljesít­mény. Megnézünk, egy ilyen kimutatást, a Ktlaíusz-csopoitét. A meredeken fölfelé ívelő vonalak mindenütt túlhaladják a api előírást jelző oszlopocskákat. ■4- .Ez-annak - köszönhető, «••zakjárr. ■— mondja Kalafusz Ferenc, li utirk-nki ismeri a termelés men ■" -djü. Mr - js látszik az eredménye. Emelkedett az egy főre eső órakilo- gram termelés. 7.8 kilóról 8 kilóra fokoztuk á csoport teljesítményét. ­A selejtünk is csökkent és a termelvé- rryek minősége is javulást mutat- Jó az időkihasználásunk is, nem pazarolunk időt arra, hogy ki-bejárjunk az irodába megnézni mit kell termelni. Mindenki tudja a kötelességét. Ahol nem ismerik... Megnéztünk egy olyant Üzemet is, ahol nem ismerik a dolgozók a részlettervet­így a Nagykovácsműhelyben ismertet­ték ugyan egyízben az öthónapos csott; katerv részleteit, azonban ez nem célra­vezető, mert a napi munkában és gon­dokban elfoglalt emberek nem tudják megjegyezni a reájuk váró feladatokat- Sáníit is az Ilyen helyen a termelés. Legutóbb a MAVAG B-gyár dolgozói mutattak itt rá a hibákra. Sok a selejtanyag, nem teljesítik időre a programot. Ezekben az öze­tekben sürgősen Javítani kell a munka menetén. Az üzemvezetőségnek, a termelési fele­lősnek rajta kell lenni, hogy a dolgozók előtt minél szélesebb körben ismertes­sék az előírt tervet. Nem elegendő, ha az üzemvezető és egy pár műszaki vezető Ismeri, tudnia kell minden dolgozónak. • A terv és a program csak akkor ér valamit, ha azt maradéktalanul meg­valósítjuk. Ennek sikeres végrehajtá­sához pedig' az szükséges, hogy min­denki ismerje a reája háruló feladato­kat, eleven kapcsolatot tartson a terv­vel és annak végrehajtásával. Gyöngyösi János « szőve kezetekről A Kisgazdapárt pártiskolá.ján Gyöngyösi János főtitkár beszédet mondott Rámutatott arm, hogy népi demokráciánk nemcsak kor mánvformát, hanem életformát is jelent. A hangsú'y a fejlődésben nem a birtok'áson, hanem az, emberen a ,i°bb életen van. Beszélt a szövetkezed kérdésről és leszögezte, hogy a kis parcellái; nem alkalmasak korszerű verseny képes földművelésre, ezért van szükség n szövetkezeti mozgalom megerősítésére. Közsági értekezletek icz ózdi jőrüsönn ez őszi munkák érdekében Ózdon a járási termelési bizott­ság értekezletet tartott é9 ha'ároza- totj hoztak, hogy október 24—;’.0-ig a járás minden községében gyűlést tartanak a népi bizottságok bevond sával. Megvitatják az ő9zi mező- gazdasági munkálatok gyors és eredményes végrehajtásának a fel­tételeit. megnézik ki mennyire ha­ladt előre a mezőgazdasági munká­latokkal. Azok a dolgozó parasz­tok akik péklaadóan elöljárnak a munkában, dicséretben részesütnek. Új előadóterem a Zenepalotában A városi tanács pénteki ülésén bejelentették, hogy a Postatakarék pénztár kiürítette a Zeneiskola eddig elfoglalt helyiségeik A váro­si tanács ti'ésén felmerült az a terv. hogy az átadott helyiségek­ből nagyobb előadótermi építe­nek. A tanác8 a közalkalmazottak Szemere Bertalan“ üzem MDP szer­vezetének a városháza hat mariik udvarában állandó irodahelyiséget biztosított. Modern, eredményesebb földművelésre mutat példát a vidéknek — a parasztság vezetőjévé válik az emődi állami gazdaság Olcsóbb és jobb íalajművefési módszert vezetett be az ekósmüvelés helyett — Hát maguk mit csinálnak it*, ösz- szeturkájják a földet, ahelyett, hogy ren­desen felszántanák? így mutatnak nekünk példát? Fene se látott Ilyen földmű­velést] A vattai és emődi pa. asztok adtak hangot ilyenformában felháborodásuk­nak, amikor az állami gazdaság trakto­rai rámentek a földekre és nem ekével, hanem tárcsával törték fel a tarlót. •— Várják meg csak a végét, majd meglátják, mi lesz ebbői — nyugtatta meg a parasztokat a traktorvezető. Miért előnyös a tárcsás szántás? Először hosszában, aztán keresztben . ment keresztül a földön, a végén olyan lett a föld, mint a hamu, s ekkor már a parasztok is látták, milyen finom ágy készül Itt a nemesített vetőmagvaknak. Lázas érdeklődéssel kérték a magyaiá- zztöt újszerű tajajművefés íeió'l a gazdaság, vezetőjétől, Cs.tos Györgytől. Amikor kielégítette kíváncsiságukat, na­gyokat bólogattak hozzá: — Mégis nagy dolog ez a tudomány, it.Í mindenre rá nem jönnek az embrrek, ha ésszel dolgoznak. Igen, az emődi állami gazdrság most mutatja te a \isiék parasztságának azt az új talajmüvelési (ormát, amely sakk»! ojcsóbb, gyorsabb a szántá n.:! és ugyanakkor jel b \trméA biztosit- Nem fordítja (öld alá az érett, gazdag termőerejü rétegeket, nem zavarja meg a taj-gj életét, sokkal eredményesebbe:: irtja a gyomot és megőrzi a {cl aj ned­vességet. Egyetlen akadálya e pillanat-. 8 módsief szélesebb elterjedésének az, hogy kevés a tárcsa és nem lehet al­kalmazni a keskeny riadrágrzíj-íöldeken. Gyapot, biua és kusorici- klsérieteket foiytat az alfami gazdaság Érdeklődéssel figyeli a környékbeli parasztság a gazditság kiséileti munká­ját. 19 féle búzaíajtával kísérleteznek, igyekeznek megállapítani, melyik tt legjobb, a legk.'fizetőbb a megyében. A rozs nemesítésével is foglalkoznak, eddig hétféle fajtát próbáltak ki. Fel­használták kísérleteikhez azoknak az amerikai kukoricafajtáknak a magvait is, amelyeket Fekete Mihá.y főispánnak küld­tek A kanadai magyarok. A gyapotki- sé: letek szintén folynak, sajnos azonban addig nem voltak kielégítő eredmények, a kényes növény nem hozott virágot. Példát mut3l a gazdaság a vidéknek az ipari növények, termelésében is; gyönyörű eredménnyel termel o’aj'cnf cukorrépát, napraforgót és rostlent. A nzmeiítrtt vetőmagvak és a műtrá­gya használatában- is eiŐljár és szép eiedményeket mutathat fel. Természete­sen a munkálatokét versenyszerűen vég­zik, a ‘ {iszákosait állami gazdaságg-d mérik össze erejüket De egyéni véne -y .s folyik. Versenyeinek a szegöome> yesek A borsókapá'ásban> és a szedésben Szappanos Erzsébet tűnt ki, a kukoiica- kapálás versenyét Kormos Gyuiáné, az aratásét Kakuk Béla és Galuska . a marokszedés versenyét pedig Pócsjj Lidia nyerte. Faragó József versenymeg- bizett a betakarítás munkálataiban ke­rült az első helyre. Ugyanakkor azonban ezt is meg kell mondanom, hogy a töb­biek sem maradtak sokkal a győztesek mögött, mind a 14 stcgődményes dicsé* rotes munkát végez, — állapítja meg a gazdaság vezetője. t] távlatok a gazdaság előtt Több, mint 400 holdon terül el az er ődi állami gazdaság, TOO bold ebből bérlet a vattai határban. — Egyelőre felszerelésünk nem ki-» elégítő — mondja Csitos György —, de új távlatok nyíltak meg előttünk. Rövi­desen nemzeti vállalattá alakulunk át és fokozatosan kiegészítjük állományun­kat. A gazdaság jelenlegi tiszta vagyona mintegy 800,000 forint, ami 30 száza­lékos vagyonszaporujatot jelent 1946 óta. De ahhoz, hogy mindenünk meglegyen, vagyonállományunkat 3 millió forintra kell fe-.emelni. A hároméves terv utolsó évében eítn-k az értéknek (50 százalé­kút megszerezzük, anj míg hiányzik, r.z ötéves terv keretében gyorsan pótoljuk Lakóházakat, istállókat, silókat ép tünk, kiegészítjük gépi berendezéseinket és állatállományunkat. Könyvtár, kulim ház épül rövidesen a pusztán, amelynek nelváltozik a képe. A szegényes cselédházak helyén v'rágos l.crtekiel övezett modern ikerházak épülnek. Ernőd és a környék parasztsága ve­zetőjét és példaképét látja majd az ál­lami gazdaságban. 2SÍTVAY IMR A borsodi mezőgazdasági verseayoe hibák csúsztak be. Hibák, amelyek azt eredményezték, hogy mély szakadék ke­letkezeti a tervek és megvajósu.ások kö­zött. időszerű, hogy leikiismerctvizsgá- iino( t-trtsunk és mérlegre te gyű,. gt munkánkat. Be kell ismernünk, azok az adpiok, amelyek rendelkezésre állnak, nem ad­nak alapot dicsekvésre. Ejég néhány ' szamadat ennek bizonyítására: a megye 19z községe közül mindössze 8S neve­zett be a versenyre, azaz a községeknek még a fele sem. Óriási küionoségtk mutatkoznak az egyéni versenyzők szá­ma között is. Míg bzentisívár.on 2121 egyéni versenyző jelentkezett, Sály 1647, Sziha|otn pedig 856 versenyzővel indult, akadnak községek, ahol csak 3 nevess történt. A verseny szervezetlen­ségét mutatja ez, habár a számok csu­pán a felületet jelzik. Ha megvizsgál­juk azt, ami mögöttük van, még komo­lyabb bajok derűinek ki. Őszi munkála­tainknál szerte a megyében jelentéke­nyen *1 vannak maradva, vagyis beneve­zések helyettesítették sok helyen ma­gát a versenyszerű munkát. De jelent­keznek a politikai hiányosságok is. Ez­rével Vannak dolgozó parasztok a me­gyében, akik nem ismerik a mozgalom célját, nem értik helyi nehézsége knen okát, .mert 8 falu kizsákmányoló! ellen tulyii-toti harc állásával nincsenek lis­tában. Kétségtelen, ez pártszervezeteink hbája, amelyet azért követtek el, mert maguk sem voltak tudatában eléggé a termelési verseny fontosságának. Akadnak persze ezenkívül egyéb hiá­nyok is. Mire véljük például azt, hogy tíz falu csak községileg jelentkezett a versenyre, de egyetlen egy egyén} ver­senyző részvéteiét sem jeientjk. Ny.lván- való ,hogy itt a versenybizottságok — ha egyáltalán megr.Jaki/ltak és nem a túlbuzgó jegyző küldte be a jelentkezést — nem is tudatták a község népét a termelési verseny megindulásáról. Igen súlyosnak tartjuk az irányítás hiányát, «melyet a megyében ezen a té­ren lépten-nyomon tapasztalhatunk. A1 gazdasági felügyelőségek szem.i.ellátha- tóan iroda] papírmunkává szűrkífik a lüktető élő eszmét és semmiféle igye­kezetei sem mutatnak, hogy teljes,a szerepüket. Tűrhetetlen magatartásuk arra kell kényszeresen bennünket, hogy felülvizsgáljuk tevékenységüket. Ugyan­ilyen szigorral kell természetesen mér­legelnünk a községi versenyb zo.isago.. vonalán észlelhető mulasztásokat is. Ha minden erőnket a feladatok elvég­zésére fordítjuk, még behozhatjuk a ké­sést, kiküszöbölhetjük a meglévő hibá­kat és az őszi mezőgazdasági vemnv betöltheti szerepét Borsod megyei vi­szonylatban. Hathavi böstlta! kapott oz arak tői tnoniásiyazó Hat havi börtönre Ítélt* a Mis-' kolci népbiróságr Bojár Lajos né* metbolvi lakost, aki Ároktőn, an­nak idején hadiüzemmé nvdvánrott kenderttyárhan mint munkavezető az áldj» rendelt munkásokkal dur- ván. kegyetlenül bánt. _______ MAGYAR CIPŐHÁZÁBAN Széche»yl*n. 14 Elválasztották o bolgár egyházit oz állomul " Véget ért a bolyár pravoszláv egyház kongresszusa, amelyen u bolgár papság beleegyezett abba, hogy az alkotmány értelmében az egyház t 'Uálasszők az államtól. A kongresszus szilárd egyuHtiiűklk (léséről biztosította a kormfihyt. ÉSZAKMAGYARORSZÁO 7

Next

/
Thumbnails
Contents