Észak-Magyarország, 1948. október (5. évfolyam, 228-254. szám)

1948-10-18 / 242. szám

T í | 9** ^ 000 P-^ányszámban jelentek meg a Szovjetunióban 9 Marx, Engels, Lenin, és Sztálin müvei Valósággal szédül az ember a kultúra színpompás kincseitől, ameiyek roska­áásig megtöltik a budapesti Nemzeti Múzeum kiállítási tejeit. A polcokon a szovjet könyvikadás remekei sorakoz­nak olyan bőségben — pedig a kiállítás :sak ízelítő —, hogy elámul tőle a lá­togató. A szovjet állam minden rendel­kezésére álló eszközzel segíti népeinek szélién i fejlődését A művelődésre való jogát, amelyet a sztálini alkotmány 121. :ikkelye biztosít, mindenki maradéktala­nul érvényesítheti. A hatalmas szovjet könyvkiadás, a legkisebb falura is ki­erjedő könyvtári hálózat, a sokszázezer ;s milliós példányszámú olcsó, magas- színvonalú irodalmi, művészeti, techni­kai és tudományos kiadványok mind azt szolgálják. Néhány számadat képet ad a szovjet könyv hatalruas elterjedtségéről. arru< mennyire a dolgozók millióinak kin­csévé, napi szükségletévé vált a beíti. 1913-ban a cári Oroszországban egy személyre 0.7 könyv esett, a Nagy Hon- sédö Háború előtt a Szovjetunióban minden egyes lélekre több, mint 4 <önyv jutott. A forradalom előtt 49 nyelven jelentek meg könyvek Orosz­országban, ia Szovjetunióban 119 nyel­ven adnak' ki könyveket. Míg a nemzeti ségek nyelvén megjelent könyvek össz- példányszáma 1913-ban 6.5 millió volt, a második ötéves terv végére a Szov­jetunióban a nemzetiségek nyelvén ki­adott könyvek száma 134 millióra emel­kedett. A szovjet könyv átlagos példányszába 20.000, gyakori azonban a 100 ezres, a marxizmus-leninizmus klasszikusainak kiadványainál pedig a milliós példány­szám. Marx, Engels, Lenin Sztálin művei 1918—1947 között több mint 721 millió példányban jelentek meg a Szovjetunió­ban. Ez azt jelenti, hogy minden 15. évét betöltő szovjet polgár 7 ilyen művet vásárolt meg. Elképzelhetjük milyen magasfokú a szovjet dolgozók marxi-lenini műveltsége. Q A könyvkiállítás legérdekesebb réske a Marx-Engels-Lenin Intézet tudományos munkásságának szemléltetése. Láthatjuk Lenin összes miíveinek díszes kiadását. 500.000 példányban jelentették meg a 64 kötetes sorozatot- A kétkötetes váloga­tott művek minden európai nyelven is megjelentek. A nemrégiben magyar nyel­ven is kiadott > Materializmus és empf- rjokriticizmusc-t, Lenin alapvető filozó­fiai művét két és félmillió példányban nyomtatták ki. Sztálin művei eddig 514 miliő példányszámban láttak napvilágot. Ez' azt jelenti, hogy a Szovjetunióban egyetlen ember sincs, aki ne olvasta volna Sztálin munkáit. Azerbajdzsán, lett, grúz, ukrán, bjelorussz, örmény, üzbeg, tadzsik, kínai, japán, héber, ta­tár, turkmen moldvai és sok más nye’jvre lefordított le nini-sztálini müvek sorakoznak a polcokon. A Szovjetunió Kommunista (balsevik) Pártja történetének 30 különböző nyelvű kiadását láthatjuk a kiállításon. S ugyan­ilyen gazdagságban Marx és Engels művelt is- 88 Marx és Engels kötet ad Ízelítőt a moszkvai tudományos intézet széleskörű munkásságáról. • Mindez egyetlen kisebb teremben foglal helyet. Ezerszámra sorakoznak Szövetekben a legnagyobb választék Linóleum tozéchenyi utca ti aztán a tudomány minden ágából, az irodalom szétágazó területéről kivá­lasztott művek, amelyeknek ismerteté­sére visszatérünk. A gazdag, lenyű­göző kiállítás megerősíti tiszteletün­ket és csodálatunkat a szovjet nép iránt s meggyőző erővel bizonyítja, hogy a szovjet nép kultúrája a világ élenjáró, leghaladoítabb kultúrája. (-közi) 100 ÓM4 A FINN NÉP NEMZETI EPOSZA: Hajt a l*lek, nagy a kedvem. Gondolatom unszoí engem, Fognom dalhoz, énekléshez’ Kezdetnem a íegéléshez, Hadak sorát levezetnem, Nemzedék-dalt énekelnem. Számban a szók olvadóznak, A mondatok omladoznak, Nyelvem hegyén hullámzanak, Fogaim közt rést keresnek, Aranyi elem, játszó-társam, Velem együtt nőtt kovácsom! Jöszte velem énekein], Miután .most összejutánk, Szertc-hosszan jártunk után! Ezekke] a bájos sorokkal kezdőd k a velünk rokon finn nép hősi eposza, a Ke* levala, amelynek századik cvforJojója megünneplésére most készül a Karé]— Finn Szovjetköztársaság népe. Száz évvel ezelőtt jelentek meg a t. isi tnei«k egy- beíűzve, egységbe irí'-sosvo le­rögzítve. Mert maguk a lilik egyJiFíseic a finn néppel. A nép fia.in.ik leikéből fa­kadtak a hősi énekek, a níp gyeimekei költötték azokat s dalolták- ünnepeiken, mulatságaikon, munka közben s a plhs- nés óráiban. Szájrói-9Zájra szántak nem­zedékeken át a nép ksj m.(uszít meg­örökítő, a hősök nagyszerű t*f Mt" z.-ncíí A Szovjet-unió és az együttműködés KÖNYVÉBŐL^ Ifrá Mind gyakrabban elhangzik az angolszász imperialisták ajkáról, hogy a Szovjetunióval nem lehet békésen együttmű­ködni, a Szovjtunió magatartása veszélyezteti a világbékét es a kisnépek függetlenségére tör, James S. Allen amerikai író »A monopolkapitalizmus és a béke« című cikkében lerántja ezekről a rágalmakról a lep­let. ißemutatja, hogy nem a Szovjetunió az, akivel nem lehet együttműködni, hanem a monopolkapitalista államok. Az író Szikra kiadásban megjelent könyvéből közöljük az alábbi részleteket, amelyek a Szovjetunió belső gazdálkodása és külső gazdasági együttműködésre való készsége mellett azt is. bemutatják, hogy ez az együttműködés milyen komoly tá­mogatást jelcint az együttműködő országok számára. 1944 JÚLIUSÁBAN a SzoVjetuúió Bretton-Woods-i kon­ferencián előzetes támogatást nyújtott a Nemzetközi Bank és Pénzalap megteremtésére irányuló terveknek. Már ez a maga­tartás is mutatja, hogy hajlandó a háború utáni gazdaság1 fejlődésben tevékeny szerepet vállalni. Ugyanezt bizonyította a szovjet küldöttségek magatartása az Egyesült Nemzetek élelmiszergazdálkodási és mezőgazdasági konferenciáján, továbbá a saníranciscoi értekezlet szociális és gazdasági bi­zottságában. Eles ellentétben állott ez a viselkedés azzal a kényszerű elszigeteléssel, amelyet a két háború között kény­szerítettek a Szovjetunióra. A Szovjetunió és a tőkés hatal­mak közötti gazdasági együttműködésnek ezek a kezdő lépései még tagadhatatlanul a háború alatti koalíciós együttműködés részét alkották. Elsősorban a béke megőrzéséhez szükséges polit'kai együttműködéstől függött, meg lehet-e szilárdítani ezt a gazdasági együttműködést a háború után.. A TŐKÉS SZEKTORBAN a külkereskedelem a körzetek és országok közötti munkamegosztást jelzi, egyben pedig a vezető monopoltökés országok (és ezen belül a legnagyobb monopolista csoportok) a külkereskedelmen keresztül gyűjtik össze a »világ adóját«. A tőkebefektetés és az árukivitel együtthalad, mindkettő egyai^nt növeli a gazdaságilag hátra- i!%aradottabb és gyengébb •országok' kizsákmányolását, a be­fektetési politikát és a kereskedelmet monopoitökés csoportok tartják a kezükben, amelyek így a tőkés szektorban kiterjesz­tik a i észvénytársasági ellenőrzést, új befolyási övezetet »zereznek — de ezzel együtt ugyanakkor élesítik a különböző monopolista csoportok közötti küzdelmet. A SZOCIALISTA SZEKTORBAN a szocialista köztársasá- • gok és autonom kerületek közötti kereskedelem és a befek­tetés egészen más szerepet játszik. A termékek kicserélése itt is jelzi a munkamegosztást, — például a gyapottermelő és búzatermelő körzetek között- Itt azonban már egyetlen nemzet kizsákmányolásáról sem lehet szó, hiszen minden szocia ista köztársaságban megszűnt már egyik osztálynak á másik áltál való kizsákmányolása. A szocialista befektetés és_ a nemze­tek közötti kereskedelem kiegyenlíti a jobban és kevésbé előrehaladott köztársaságok gazdasági fejlődését, segítve az elmaradottakat a többiek színvonalának elérésében. Ismeret­lenek az olyan gátak és megszigorítások, amelyek a kapita­lista szektorban akadályozzák a kereskedelmet, hiszen meg­szűnt a piacokért és gazdasági befolyási övezétekért folyó harc. Az egész Szovjetunióra kiterjedő általános tervvel, va­lamint az egyes köztársaságok és kerületek terveivel össz­hangban a bef ktetés és a kereskedelem a szocialista építés szolgálatában át]. Ezzel egy időben egyre gyorsul a viszonylag hátramaradottab területek fejlesztésének üteme. SZOVJET-KÖZRPAZS1A fejlődésének egyik legjellemzőbb géldája at Uzbég Szovjetköztársaság, amely már 1938-ban több traktort és aratógépet használt, mint Németország. — Gyapothozama legnagyobb a világon. Nemcsak gyapotot ter­meszt: saját textilipara, kereskedelmi tengerészete, cukor­finomítói, gőzmalmai, műtrágyagyárai, olajkutai és ’finomítói, acélipara és fémfeldolgozó gyárai, hatalmas crőműtelepci és öntözömüvej varnak. 1942 közepén a gyorsabb ütemű háborús fejlődés kezdete előtt az üzbég ..termelés már 70 százalékban ipari jellegű volt, 1938-ben az ország ipari termelése nagyobb volt, mint Törökországé, Iráné és Afganisztáné együttvéve, holott ezeknek az országoknak az össznépcssége hétszeresen meghaladta Uzbegísztánét. A SZOVJETUNIÓ fokozatosan keresztültöri azt az elszi­getelődést, amelybe a két háború, közötti években kényszerí­tették... A szovjet példa a szomszéd népek között mindenütt csodálatot kelt* Az fs bizonyos, hogy a Szovjetunió a ma.: módján, a maga társadalmi rendjének természetével összhang-, ban, gazdaságilag hozzájárul a nem szocialista országok fej­lődéséhez. A Szovjetunió tiszteletben tartja szomszédai szuve­renitását, éppen ezért ez a segítség igen hasznossá válik olyan országok szamara; amelyek lerázták, vagy most készül­nek lerázni a félfeudálís rendszer és az imperialista uralom bilincseit. A SZOVJET GAZDASAG! EGYÜTTMŰKÖDÉS így igen fontossá vált,, különösen Lengyelország, Csehszlovákia, sőt a tengelyhatalmak régi csatlósai, Magyarország, Románia és Bulgária számára is. A Szovjetunió és európai háborús szö­vetségese , valamint az új demokráciák között kölcsönös se­gélynyújtási egyezmények szövődtek, amelyek a lehető leg­szélesebb síkon biztosították a háború utáni gazdasági össze­köttetéseket és az újjáépítési munkával nyújtott kölcsönös segítséget. A Szovjetunió a maga tekintélyes \ újjáépítési szükséglétéi ellenére is gabonát és más élelmiszereket jutta­tott a felszabadított népekhez. Keleteurópa országaival új kereskedelmi egyezményeket kötött, amelyek segítettek talpra­állítani ezeknek az országoknak az iparát. A Szovjetunió keleti részén új nyersanyagforrások fejlődtek ki a háború alatt és Ukrajna gazdasági élete újjászületett. Mindez növelte a Szovjetunió nyersanyagkivítéli képességét. Ugyanakkor a szomszéd országok és a Szovjetunió-közötti viszony megja- vujása lehetővé tette a Duna természetes szállítási rendszeré­nek felhasználását, összekötve a Szovjetunió sok értékes nyersanyagot termelő feketetengeri körzetét a' jól iparosított Csehszlovákiával; az egyre iparosodó Magyarországgal és iparát ugyancsak most fejlesztő Romániával. “ KELETEURÓPA népj démokráciáínajc minden okuk meg volt nrra, hogy kiterjesszék gazdasági kapcsolatukat a Szov­jetunióval". A két háború közötti évek mesterséges elzárkózása ártalmas volt gazdasági életükre, leszűkítette amúgy is ha­tárok közé szorított kereskedelmi szférájukat és ezeket az országokat a német uralom alatt álló monopóliumok és. kar­tellek karjaiba dobta. Zdenek Fierlinger, csehszlovák iparügyi miniszter, akj az első Cseh ideiglenes kormány miniszter- elnöke volt, egy régebbi nyilaikét,-.fában kiemelte, hogy a Szovjetunióval való kereskedelem kifejlesztése mindig mene- kvJóst jelent a kartellek szorításából, amelyek a háború előtt megölték a cseh acél- és szénvpar versenyképességét- A kisebb államokat az js a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatok kifejlesztésére ösztönzi, hogy így kikerülhetik a tőkés világ romboló válságainak vonzóerejét. Ezeknek az országoknak a számára a szovjet gazdaság magát a biztonságot jelenti, a Nyugattal fenntartott kizárólagos gazdasági kapcsolatok vi­szont egyre mélyebben rántanák őket a válságba. dalok, eközben változtak, ‘iml.unak, já“- ták bonyolult vándor kj’.i;»; hegyek- völgyek, mezők és erdők k.vXlt; a száz­számra énekelt dalokról aligha sejtették, hogy összefüggő történet, egységes eposz rejlik bennük. A dalokból egységes hősköltemény lesz Lönnrott Illés, finn nyelvtudós, aki gyermekkora óta sokezer »rúnát« tudott, vette ósye, hogy a nép ajkán élő dalok egyazon monda része1.Hatalmas fáradsá­gos munkával összegyűjtötte azokat és először 35, majd még 15 éneket adott M- A költeményciklust Kalevalának (a Ka- lev, hona) nevezte el. A esodá.atos fcős.gó, cselekményében meglehetősen bonyo.uH eposzt átkngt a népköltészet gazdagsá­ga, minden sorában magán viseli a r.cp teremtő erejét. Honnan suhantak elő a színes képek­ben, finom érzelmekben bővelkedő bájos sorok? Maga a költemény felel rá: »Vannak ezenkívül igék Bűvszók, miket tanulgajék, Tépcgefve az útfélről Szaggatva a hanga-fűről. Bokr król is tépegettenl Fák gályáról förflelgettcm, Dörzsölgett&rn fűfejekről. Felszedtem az útszélckröl. Kis bojtár jártom-keltemben, Amint nyájam legeltettem. Mézzel-gazdag bajmocskákon, Kies arany dombocskákon Dalt sugallt a fagy js nekem, Dal hullt alá az esőben. Másokat a szelek hoztak. Tengerhabok azt hajtottak, A madárkák gazdagíták, Fák tcíeji gyarapffäk.« Optimista, haladó szellemű A finn nép hagy bécsben tartja a Ka­levalát. Egész tudományág épült ki körülötte. Számos tudós foglalkozik kutatásává], magyarázatával. A fin:» nem­zeti eposz egyik legsikerültebb fordítása a magyar, Vi|<ár Béla, a neves folklo­rista munkája. Az évforduló napjára új­ból kiadják a Kalevalát finn és orosz nyelven. »Az eposz optimista és hata­dó szelleme — állapította meg Oftc Kuushen, a Karél-Finn-Szovjat Szocia. li~ta Köztársaság legfelsőbb szovjetjé­nek elnöke — igen közel áll a modem szovjet olvasó világnézetéhez s gondo­latvilágához«. A magyar olvasóknak is érdemes meg- ísn erkednie a »Kalevala«, »fennmaradt bíív-dslaival«. SárxSzl Andor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents