Észak-Magyarország, 1948. október (5. évfolyam, 228-254. szám)
1948-10-14 / 239. szám
' i A SZOVJETUNIÓ negingailmaiian Besepeliliklja Révai József nagyjelentőségű cikkben foglalkozott a Szovjetunió békepoii- 'tikájávai. A cikk megállapítja: négy évre a második világháború befejezése után feszültség, nyugtalanság uralkodik a világpolitikában. Az Egyesült Államok katonai szövetséget igyekszik létrehozni a Szovjetunió ellen. A nyugati imperialista kormányok blokkot alkotnak, közös vezérkart választanák. Megszűnt a négyhatalmi együttműködés Németország kérdésében. Nyugat-Németországból Amerika csatlós államot akar teremteni, feltámasztva a német imperializmus és fasizmus erőit. Megszakadtak a moszkvai tárgyalások, amelyen a berlini kérdés rendezését célozták .Az Egyesült Nemzetek Szervezete egyre inkább csatatérré válik, eszközzé az amerikai imperialisták szovjetellenes tervei számára. Ebben a feszült és bizonytalan helyzetben azonban a Szovjetunió megingathatatlanul folytatja a maga békepoúti- liáját Az idegháborúra a szovjet kormány rendíthetetlen nyugalommal, de ugyanakkor rendíthetetlen szilárdsággal felel. Az imperialista nagyhatalmak megszakítják a moszkvai tárgyalásokat, a Szovjetunió kijelenti, kész a tárgyalások folytatására. A berlini kérdést az imperialisták a Biztonsági Tanács eié viszik, hogy ott elszigeteljék a Szovjetuniót. A felelet egyszerű: A Szovjetunió nem hagyja magút provokálni, nem vesz részt a Biztonsági Tanács ülésén de ugyanakkor kijelenti, kész tárgyalni a berlini kérdésről, arra illetékes nemzetközi szerv előtt: az illetékeitek: a négy külügyminiszter tanácsában. Az imperialisták fegyverkeznek. A Szovjetunió leszerelési javaslatot terjeszt erő. Atombombával fenyegetőznek. A Szovjetunió bejelenti, hogy az atombomba monopólium a rniujíé és javasolja az atombomba gyártásnak megtiltását és a tilalom végrehajtásának nemzetközi ellenőrzését. A Világ első szocialista állama a békéért vaio harcban született és fennállásának több mint 30 eve aiatt hű maradt ehhez a hagyományhoz. Sztálin 1934-ben a Szovjetunió bekepojitikájárói szólva kijeientet-e: »a Szovjetunónak esze ágában sincs, hogy akárkit is fenyegessen, még kevfesbbe, hogy akárkire is rátá- maUjon. Mi, a béke melleit vagyunk és » bekeérí Harcolunk. De nem reiunk a fenyegetéstől és készek vagyunk rá, hogy a háborús uszítok csapatra csapással feleljünk«. Lenin és Sztálin számtalanszor kijelentették1, hogy cgy.s országok társadalmi rendszereinek különbözősége nem ok a háborúig. A második Viiágnaüorú után a kapitalista országok .vezeiő köreiben azonban egyre gyenga.f az együttműködésre irányuló kívánság. Rooseveit együttműködő poétikáját Tru- íjian és Marshall agresszív politikája .váltotta íei, .amelynek csatlósként engedelmeskedik Bevin és mindenkori francia kollégája. A Truman-Marshaii-' Bevin politika talaján nyommnak e.ő- teibe az imperialista kalandorok. A For- restal-Dulles-Ciay féle uszító irányzat, amely .tudatosan törekszik a nyűt fa- ciszta erők feltámasztására és leihasználására: Schachtra, De Gaulllera es Francóra. Az imperialisták egyre inkább letérnek a második világháború befejezése ótá a Szovjetunióval való békés együttműködés útjáról, miközben telekür.ölik a világot, hogy a Szovjetunióval nem lehet együttműködni, nem lehet megegyezni. Bizonygatasui a népek szabad- eágmozgalmát hozzák fel. Azt, hogy a francia munkások tiltakoznak a Mar- shall-terv ellen, azt, hogy az olasz munkások ellenállnak a klerikalizmusnak, azt, hogy a magyar köztársaság hatóságai fülöncsipik a kémeket, mégha amerikai és angol útlevél van is a zsebükben. Az imperialisták szerint -a SzovjetHivatalos nyilatkozat a hús- és zsirellátásrél A háborús uszílók sztvjeteta demagógiára haszsálják fel az Egyesiül nemzetek szószékét " A TASS Iroda párisi jelentébe rávilágít arra. miért ellenzik a háborús uszítok, akik egyre gyakrabban használják fel az UNO szónoki emelvényét szovjetellenes "demagóg kirohanásokra, a. szovjet töszere lesi javaslatát. Austin amerikai kiküldött a Politikai BizottsiV keddi ülésén, az USA lázas fegyverkezésének igazolására azzal vádolta a Szovjetunió1, hogy a Szovjetunió az akadálya a nemzetközi együttműködésnek, a nemzetközi fegyveres erők felállításának s a német és iapán béke megkötésének. Ezzel szemben köztudomású, hogy a nemzetközi haderőt azért nem álUtják fel, mert afölött az- USA akar, ellenőrzést ftfakorolni. A német és a japán béke megkötésének előkészítését ugyancsak az USA hiúsította meg. Austin a tény,ek ellenére a Szovjetuniót vádolja felelősséggel a nemzetközi bizalom , és biztonság helyreállításának elmulasztásáért. Demagógiáját szovjeit állampolgár8^ h/Wodui }91aozs {oqop^Zgeq >jo Lenin-müvekből kiragadott idézetekkel akarja alátámasztani. Azt akarja bizonyí'ani, hogy a Szovjetunióban a háborút elkerülbetétiednek tekintik. Eközben olyan valótlanságokat is állí1. mintha a kommunista pártok moszkvai utasitásra cselekednének. Csak arról nem beszél az amerikai küldött, miér* akadályozzák az amerikai imperialisták n világbéke biztosítására irányuló szovjet javaslatok megvalósítását. _____________ „_________________ 1 keleti fillérnek f oly látják épftfipolitik fiiakat — állapította meg Modzelevszki lengyel külügyminiszter az UNO ■politikai bizottságában h gyarmafofe nemzetfeözl ellenőrzését Javasolta a Szovjefunié Az UNO politikai bizottságának szerda délutáni ülésén. Modzelevszki, lengyel külügyminiszter mondott beszédet. Rámutatott arra, hogy a többség:-?:, nfnes szándékában tényleges eredményre jutni. Kifejtette, hogy az 1939. előtti Francia- ország nem akart fegyverkezést, mert Radamier és társai azt hitték hogy Kelet felé vezethetik le Hitler támadását. •Ma vájjon ki ellen akar fegyverkezni Parodi, Franciaország megbízottja. Semmi esetre sem Németország elxen, ame-Iy ma a között a 17 állam között van, melyek a Marshall-tervben részt vesznek. Parodi maga is beismeri, hogy a Szov- j tunió nem akaKMbocút. Mi: jelent tehát ß »birmilyen támadó« kifejezés? A berlini' kérdést a francia kormány támo- i gatásával vitték a Biztonsági Tanács elé, ezzel bebizonyosodott, hogy nem akar tényleges együttműködést. A benyújtott sok javaslat ellenkezik az alapokmány szellemével. Mindez a széthúzást . segíti elő, nem az együttműködést- A keleti államok foyíatják az építő politikát az UNO-ban az alapokmány szellemében. Ezt teszik ^z UNO keretein kívül is> amire pcIJa * wroe- lawi nemzetközi értekezlet >. Az UNO gyámügyi bizottságában ellentétek merültek fel a szovjet javaslat következtében. A szovjet javaslat azt kívánja, hogy a gyarmati hatalmak nyújtsanak politikai tájékoztatásokat a nem autonom területek igazgatásáról és engedjék meg, hogy az UNO állandó bizottságokat küldhessen ezekre a területekre. Az erőszak sem tartóztathatja le Olaszországai a szabadság és szoclalízmm tele vezető úton — mondotta Togliatti parlamenti beszédében TogbaW a juliuú gyilko5* merénylet óta első ízben mondott képviselőházi beszédében éles támadást intézett a mai keresztéuydemokrata kormány ellen, ajpeiy rraniöráda- mot teremtett Olaszországban. HivaT'los adafokat idézett arról. hogy három hónap alatt 7000 munkást és munkásvezetőt tartóztattak le, vagyis főbbet. mint amennyi* a f^sizmu8 uralma idején bármikor. Megállapította, hogy a kormánynak a munkásoszrály elszigetelésére és egységének megdöntésére irányuló. Amerika á>taj sugallt erőfe: szításéi azt a cél1 szolgáljak, hogy fcelerántsák Olaszországot a háborús tömb szövetségébe. Ezek a törekvések azonban kudarcra vannak bélve. A kormány képleten megérteni az olasz munkásosztály zárt egy ségét és küzdő szellemét. TogliaPi a kormány és különösen a* mus felé. belügyminisztert az okasz köztársaság alkotmányának nyilt megszegésével vádolta és hozzáfette. a bel* ügyminiszternek é9 rendőrségének semmiféle munkáseüenes intézkedése nem tartóztathatja fel további útját a szabadság és a szocializWalface Truman példátlan vereségét jósolja Chicagóban tartott rádióbeszédében Wallace kijelentette. Truman az elnökválaszáson olyan vereséget fog szenvedni, amilyen eddig a demokrata párt egyetlen elnök jelöltjét sem érte. Truman elárulta a roosevelti politikát — mondotta Wallace. Deweyrql, a köztársaságpárt elnök jelöltjéről azt mondta, hogy ő ugyanennek az éremnek a másik oldala. .............................................................................--'t—:—~ A frsECÍa vasutas sztrájk kiterjedi Hszakafrikára Á francia bányászok általános sztrájk- minden francia kikötó’ben sztrájkba ' ja változatlanul tovább tart. A| szakadár Force Ouvriere és a keresztény szak- szervezet minden erőfeszítése e.lenére egyetlen tárnába sem szálltak le a bányászok. A vasutasok több mint háromhetes sztrájkja Északafriiiára i$ kiterjedt. Az alapvet őkérdésekben már létrejött a megezezés. A francia rakodó munkások szerdán minden léptek. A textilmunkások közül még minteg^ 17.0ÜQ sztrájkol. Moch cáfol Moch, Franciaország belügyminisztert megcáfolta, hogy olyan kijelentésekéi tett volna, melyek szerint a franci# sztrájkmozgalmai külföldi kommunisták irányítják. unióval, csak úgy lehetne együttműködni, ha a francia bányász lelkesedne a Marshall-tervért, ha az olasz munkás fejet hjiana a klerjkaliztnus előtt, ha a magyar do?\ozók hétrét görnyednének a Ruedemannok és Banriantimck ejőtt, ha elfogadnák uruk és parancso'.ój kkénl Mindszentyk* a Habsburgok he ytartóját- A magyar demokrácia szilárd helytállása a Szovjetunió békepejtikája melleit nemcsak kommunista álláspont, hanem a magyar nép döntő többségének álláspontja, amit bizonyít és megerősít Dobi István, Gyöngyösi János és Diny- nyés Lajos legutóbbi bátor -és határo- zc-tt kiállása az imperialista provokációk elun. Feladatunk és kötelességünk: tovább folytatni a deiuom ajákus erők egységének megerősítését, az - ötödik hadoszlop felszámolását, és honvédségünk fejlesztését. Erős és bátor népre van szbkségünk, amely békét akar, épen ezért el van szánva arra, hogy megvédi fügv getlenségét. A Szovjetunió békepo. inkájára támaszkodhatunk. De úgy kell dolgoznunk és élnünk, hogy a Szovjetunió békepolitikája is támeszkodhassék ránk. sett. IWBUIAMUWIHIMÍ Miskolc, 1948 október 14, csütörtök ßra gQ fillér V. évfolyam — 239. s«ám