Észak-Magyarország, 1948. október (5. évfolyam, 228-254. szám)

1948-10-14 / 239. szám

' i A SZOVJETUNIÓ negingailmaiian Besepeliliklja Révai József nagyjelentőségű cikk­ben foglalkozott a Szovjetunió békepoii- 'tikájávai. A cikk megállapítja: négy évre a második világháború befejezése után feszültség, nyugtalanság uralkodik a világpolitikában. Az Egyesült Álla­mok katonai szövetséget igyekszik létre­hozni a Szovjetunió ellen. A nyugati im­perialista kormányok blokkot alkotnak, közös vezérkart választanák. Megszűnt a négyhatalmi együttműködés Németor­szág kérdésében. Nyugat-Németországból Amerika csatlós államot akar teremteni, feltámasztva a német imperializmus és fasizmus erőit. Megszakadtak a moszkvai tárgyalások, amelyen a berlini kérdés rendezését célozták .Az Egyesült Nem­zetek Szervezete egyre inkább csatatér­ré válik, eszközzé az amerikai imperia­listák szovjetellenes tervei számára. Ebben a feszült és bizonytalan hely­zetben azonban a Szovjetunió megingat­hatatlanul folytatja a maga békepoúti- liáját Az idegháborúra a szovjet kor­mány rendíthetetlen nyugalommal, de ugyanakkor rendíthetetlen szilárdsággal felel. Az imperialista nagyhatalmak megszakítják a moszkvai tárgyalásokat, a Szovjetunió kijelenti, kész a tárgyalá­sok folytatására. A berlini kérdést az imperialisták a Biztonsági Tanács eié viszik, hogy ott elszigeteljék a Szov­jetuniót. A felelet egyszerű: A Szovjet­unió nem hagyja magút provokálni, nem vesz részt a Biztonsági Tanács ülésén de ugyanakkor kijelenti, kész tárgyalni a berlini kérdésről, arra illetékes nem­zetközi szerv előtt: az illetékeitek: a négy külügyminiszter tanácsában. Az impe­rialisták fegyverkeznek. A Szovjetunió leszerelési javaslatot terjeszt erő. Atom­bombával fenyegetőznek. A Szovjetunió bejelenti, hogy az atombomba monopó­lium a rniujíé és javasolja az atombomba gyártásnak megtiltását és a tilalom végrehajtásának nemzetközi ellenőrzését. A Világ első szocialista állama a bé­kéért vaio harcban született és fennállá­sának több mint 30 eve aiatt hű maradt ehhez a hagyományhoz. Sztálin 1934-ben a Szovjetunió bekepojitikájárói szólva kijeientet-e: »a Szovjetunónak esze ágá­ban sincs, hogy akárkit is fenyegessen, még kevfesbbe, hogy akárkire is rátá- maUjon. Mi, a béke melleit vagyunk és » bekeérí Harcolunk. De nem reiunk a fenyegetéstől és készek vagyunk rá, hogy a háborús uszítok csapatra csa­pással feleljünk«. Lenin és Sztálin szám­talanszor kijelentették1, hogy cgy.s or­szágok társadalmi rendszereinek külön­bözősége nem ok a háborúig. A második Viiágnaüorú után a kapitalista országok .vezeiő köreiben azonban egyre gyenga.f az együttműködésre irányuló kívánság. Rooseveit együttműködő poétikáját Tru- íjian és Marshall agresszív politikája .váltotta íei, .amelynek csatlósként en­gedelmeskedik Bevin és mindenkori francia kollégája. A Truman-Marshaii-' Bevin politika talaján nyommnak e.ő- teibe az imperialista kalandorok. A For- restal-Dulles-Ciay féle uszító irányzat, amely .tudatosan törekszik a nyűt fa- ciszta erők feltámasztására és leihasz­nálására: Schachtra, De Gaulllera es Francóra. Az imperialisták egyre inkább letér­nek a második világháború befejezése ótá a Szovjetunióval való békés együtt­működés útjáról, miközben telekür.ölik a világot, hogy a Szovjetunióval nem lehet együttműködni, nem lehet meg­egyezni. Bizonygatasui a népek szabad- eágmozgalmát hozzák fel. Azt, hogy a francia munkások tiltakoznak a Mar- shall-terv ellen, azt, hogy az olasz mun­kások ellenállnak a klerikalizmusnak, azt, hogy a magyar köztársaság hatóságai fülöncsipik a kémeket, mégha amerikai és angol útlevél van is a zsebükben. Az imperialisták szerint -a Szovjet­Hivatalos nyilatkozat a hús- és zsirellátásrél A háborús uszílók sztvjeteta demagógiára haszsálják fel az Egyesiül nemzetek szószékét " A TASS Iroda párisi jelentébe rávilágít arra. miért ellenzik a háborús uszítok, akik egyre gyakrab­ban használják fel az UNO szónoki emelvényét szovjetellenes "demagóg kirohanásokra, a. szovjet töszere lesi javaslatát. Austin amerikai kiküldött a Politikai BizottsiV keddi ülésén, az USA lázas fegyverkezé­sének igazolására azzal vádolta a Szovjetunió1, hogy a Szovjetunió az akadálya a nemzetközi együtt­működésnek, a nemzetközi fegyveres erők felállításának s a német és iapán béke megkötésének. Ezzel szemben köztudomású, hogy a nemzetközi haderőt azért nem álUtják fel, mert afölött az- USA akar, ellenőrzést ftfakorolni. A német és a japán béke megkötésének előkészítését ugyancsak az USA hiúsította meg. Austin a tény,ek ellenére a Szovjetuniót vádolja felelősséggel a nemzetközi bizalom , és biztonság helyreállításának elmulasztásáért. Demagógiáját szovjeit állampolgár8^ h/Wodui }91aozs {oqop^Zgeq >jo Lenin-müvekből kiragadott idézetekkel akarja alátámasztani. Azt akarja bizonyí'ani, hogy a Szovjet­unióban a háborút elkerülbetétiednek tekintik. Eközben olyan valótlanságokat is állí1. mintha a kom­munista pártok moszkvai utasitásra cselekednének. Csak arról nem beszél az amerikai küldött, miér* akadályozzák az amerikai imperialisták n világbéke biztosítására irányuló szovjet javaslatok megvalósí­tását. _____________ „_________________ 1 keleti fillérnek f oly látják épftfipolitik fiiakat — állapította meg Modzelevszki lengyel külügyminiszter az UNO ■politikai bizottságában h gyarmafofe nemzetfeözl ellenőrzését Javasolta a Szovjefunié Az UNO politikai bizottságának szer­da délutáni ülésén. Modzelevszki, lengyel külügyminiszter mondott beszédet. Rámutatott arra, hogy a többség:-?:, nfnes szándékában tényleges ered­ményre jutni. Kifejtette, hogy az 1939. előtti Francia- ország nem akart fegyverkezést, mert Radamier és társai azt hitték hogy Ke­let felé vezethetik le Hitler támadását. •Ma vájjon ki ellen akar fegyverkezni Parodi, Franciaország megbízottja. Sem­mi esetre sem Németország elxen, ame-Iy ma a között a 17 állam között van, me­lyek a Marshall-tervben részt vesznek. Parodi maga is beismeri, hogy a Szov- j tunió nem akaKMbocút. Mi: jelent te­hát ß »birmilyen támadó« kifejezés? A berlini' kérdést a francia kormány támo- i gatásával vitték a Biztonsági Tanács elé, ezzel bebizonyosodott, hogy nem akar tényleges együttműködést. A be­nyújtott sok javaslat ellenkezik az alap­okmány szellemével. Mindez a széthú­zást . segíti elő, nem az együttműködést- A keleti államok foyíatják az építő politikát az UNO-ban az alapokmány szellemében. Ezt teszik ^z UNO ke­retein kívül is> amire pcIJa * wroe- lawi nemzetközi értekezlet >. Az UNO gyámügyi bizottságában el­lentétek merültek fel a szovjet javaslat következtében. A szovjet javaslat azt kívánja, hogy a gyarmati hatalmak nyújtsanak politi­kai tájékoztatásokat a nem autonom területek igazgatásáról és engedjék meg, hogy az UNO állandó bizottsá­gokat küldhessen ezekre a területekre. Az erőszak sem tartóztathatja le Olaszországai a szabadság és szoclalízmm tele vezető úton — mondotta Togliatti parlamenti beszédében TogbaW a juliuú gyilko5* me­rénylet óta első ízben mondott kép­viselőházi beszédében éles támadást intézett a mai keresztéuydemokrata kormány ellen, ajpeiy rraniöráda- mot teremtett Olaszországban. HivaT'los adafokat idézett ar­ról. hogy három hónap alatt 7000 munkást és munkásvezetőt tartóztattak le, vagyis főbbet. mint amennyi* a f^sizmu8 uralma idején bármikor. Megállapította, hogy a kormány­nak a munkásoszrály elszigetelésére és egységének megdöntésére irá­nyuló. Amerika á>taj sugallt erőfe: szításéi azt a cél1 szolgáljak, hogy fcelerántsák Olaszországot a hábo­rús tömb szövetségébe. Ezek a tö­rekvések azonban kudarcra van­nak bélve. A kormány képleten megérteni az olasz munkásosztály zárt egy ségét és küzdő szellemét. TogliaPi a kormány és különösen a* mus felé. belügyminisztert az okasz köztársa­ság alkotmányának nyilt megszegé­sével vádolta és hozzáfette. a bel* ügyminiszternek é9 rendőrségének semmiféle munkáseüenes intézkedé­se nem tartóztathatja fel további útját a szabadság és a szocializ­Walface Truman példátlan vereségét jósolja Chicagóban tartott rádióbeszédében Wallace kijelentette. Truman az elnökválaszáson olyan vereséget fog szenvedni, amilyen eddig a demokrata párt egyetlen elnök jelöltjét sem érte. Truman elárulta a roosevelti politikát — mondotta Wallace. Deweyrql, a köztársaságpárt elnök jelöltjéről azt mondta, hogy ő ugyanennek az éremnek a másik oldala. .............................................................................--'t—:—~ A frsECÍa vasutas sztrájk kiterjedi Hszakafrikára Á francia bányászok általános sztrájk- minden francia kikötó’ben sztrájkba ' ja változatlanul tovább tart. A| szakadár Force Ouvriere és a keresztény szak- szervezet minden erőfeszítése e.lenére egyetlen tárnába sem szálltak le a bá­nyászok. A vasutasok több mint há­romhetes sztrájkja Északafriiiára i$ ki­terjedt. Az alapvet őkérdésekben már létrejött a megezezés. A francia rakodó munkások szerdán minden léptek. A textilmunkások közül még minteg^ 17.0ÜQ sztrájkol. Moch cáfol Moch, Franciaország belügyminisztert megcáfolta, hogy olyan kijelentésekéi tett volna, melyek szerint a franci# sztrájkmozgalmai külföldi kommunisták irányítják. unióval, csak úgy lehetne együttműköd­ni, ha a francia bányász lelkesedne a Marshall-tervért, ha az olasz munkás fejet hjiana a klerjkaliztnus előtt, ha a magyar do?\ozók hétrét görnyednének a Ruedemannok és Banriantimck ejőtt, ha elfogadnák uruk és parancso'.ój kkénl Mindszentyk* a Habsburgok he ytartóját- A magyar demokrácia szilárd helytál­lása a Szovjetunió békepejtikája mel­leit nemcsak kommunista álláspont, ha­nem a magyar nép döntő többségének álláspontja, amit bizonyít és megerősít Dobi István, Gyöngyösi János és Diny- nyés Lajos legutóbbi bátor -és határo- zc-tt kiállása az imperialista provokációk elun. Feladatunk és kötelességünk: to­vább folytatni a deiuom ajákus erők egy­ségének megerősítését, az - ötödik hadosz­lop felszámolását, és honvédségünk fejlesztését. Erős és bátor népre van szbkségünk, amely békét akar, épen ezért el van szánva arra, hogy megvédi fügv getlenségét. A Szovjetunió békepo. inká­jára támaszkodhatunk. De úgy kell dol­goznunk és élnünk, hogy a Szovjetunió békepolitikája is támeszkodhassék ránk. sett. IWBUIAMUWIHIMÍ Miskolc, 1948 október 14, csütörtök ßra gQ fillér V. évfolyam — 239. s«ám

Next

/
Thumbnails
Contents