Észak-Magyarország, 1948. október (5. évfolyam, 228-254. szám)
1948-10-11 / 236. szám
Könyvespolc---, ; Gergely Sándor 1 » nc\es magyar író' Dózsa-trilógiá* jáunk harmadik kötető,. „A tiizes- trónus” a karácsonyt konyvp;ac- esaménye lasz. Az első két kötet; i'z „Úri 3zék" és „A nagy táD'.-t“ az első sz«bud köayvnaijo'i jfckat meg. Gergely Sá/idor trilógiája * szovjet írószövet8ég támogatásával először Moszkvában jelent meg m'- g var, orosz és ukrán nyelven. Jellemző a »zov.jet nép nagyfokú érdeklődésére az irodalom irá'ü, hogy amikor egy ismeretlen orosz «n*; <les megtudta, hogy a magvar író min dolgozik, f8lhfvia öt tec hno » felajánlotta segítségét; tíz előadásban tájékoztatta öt a középkor hadászatáról. Gergely Sándor trilógiája — a szovjet kritika megál- k-wita'a szerhU is — fl dialektikus materializmus történetszemléletének ' keres akalmaj.ása a "zépinxlaloin- ban, Móricz Z’igmcnd. akihez kellő utón jutott el Moszkvából a köny v, kijelen tette: máskép írf a volna meg Erdély című trilógiáját, li;i előzőleg eb lvashatta voliip (Jer- vív Sándor niíivét, Alexej TolaztCj' a magyar olva8óközÖnség körében is jól ismert, szovjet író, a ..Kenyér“, „Nagy Péter“ és mas lures munkák 8zerzője „ősi út“ című válogatott elbeszéléseivel jelentkezik a magyar könyvpiacon. V. Nyekraszoi „A sokszíiiű szivárvány fehér iesivérc“ és egy vb „apróságok“ a világegyetembe n Öbszervatóriumpk tsílmijében, óriás a csillagos ég ti'tat. Csodálatos, harci többet cs többet hódítanak m»g a mik az ember először nézett kifelé a földről, lett felfüggesztett lámpák, amelyek alig nak. Mintha egy hatalmas kupola belső fényforrásokkal. Itt a szomszédban — A tudományos kutatások, amelyeknek eredményeiről a szakszervezeti természettudományi szabadegyetem legutóbbi előadásán hallhattunk érdekes részlete, két — alaposan kiábrándította a csillagok közelségének hit vallóit. Napunk, amelytől az éltető meleget és fényt Kapjuk, aránylag itt van a szomszédban: 1SÓ millió kilométerre a földtől. A nap. rendszerhez tartozó legtávolabbi csillag viszont már ha*vanszor Ilyen nagy távolságban van. A fénynek is. amely percenként 300 ezer kilométert fut be, nagy időre van szüksége, hogy naprendszerünk halárához érkezzék. A fénynek Is néhány évbe tellene... Ne képzeljük, hogy naprendszerünkből kilépve, a semmi fogad. Más, még hatalmasabb naprendszerek léteznek, amelyeknek legközelebbi csillaga is négy fényév távolságra van tőlünk, (Azaz: a fénynek is négy évig kellene utaznia, hogy odaérjen.) Elmmuo futjuk milyen szép hosszú kirándulásokat tehetnénk a világegyetemben.-ha ráülhetnénk egy fénysugárra, hiszen már sza- badszemme] is 3000 cs'llagot lehet 8sz- szeszámlálni, az obszervatóriumok távcsövéül keresztül pedig több mMl'árdot. mirsreláíók lencséjén (“dósok buti más vjág tárulkozik ki élőjük, Mnd okozmosz rejtelmeiből. Valaha amikor úgy vélte, hogy a cs llagok fejünk fenehány kilométernyire tölünk p.siáhol- iíját aggatták volna tele apró, picv 150 millió kilométerre Rövidesen üzembe helyezik azt a minden eddginél nagyobb átmérőjű teleszkópot, amelynek segítségével a tóxUi.K egy milliárd fényév távolságban lévő csillagot is megismerhetjük t mind az égitesteket, amelyek ezen az óriási körön bellii találhatók. Sok milliárd új caillagrendszert fog így megismerni a tudomány. Utazás a Tejúton Holdfénynélküli estéken óriási hal - ványfényü ívet vehetünk ki, amely az egész, égboltot áthidalja a látóhatár egyik szélétől a másikig. Ez a tejül. A mexikóiak azt tartatták róla: »a sokszínű szivárvány fehér testvére«. Sokáig ne mtudták, mi az. H>90-ben Galilei (eb* bentette fel róla a fátylat. Kimutatta, hogy a tejút nem egyéb, mint számtalan apró csillagból álló sereg. A tejút-ren-J- szerben 30 milliárd csillag lehet. Ha a tejút-rendszer egyik szélétől elindul a fény, 100 ezer évbe teÜk, amíg a másik szélere ér. Ha meggondoljuk, hogy a fejút-ren.l- s/er, amelyhez a naprendszerek tartóz, nak, maga is csak egyik tagja a térben elszórt sokmillió csillagrendszernek, némi fogalmat alkothatunk, már az, akinek elképzelő ereje viharszárnyakon robog, milyen hagy a világegyetem. (<) i i — »■■ma i ii—ai i ii i in »nun -| i nagy megbecsülésnek örvendő tzovjet író „fordul a kerék'’ című müvében a dizddlma* vörös liadso- rét/ leqhat'ihnnsabb, Uq csodálat^. ■abb győzelméről, a szUümgrúdi csatáról s annak tdúke^üfaleirul (r. A könyv hőse Kerzsencev mer nők és barátai, valójában azonban az eg&>z »zovjet hadserea. az egész szovjet nép, tíz és tízezer nős, akik a világtörténelem egyik leg- gigászibb küzdelmében álltak helyt -ts ebn/omott népek felszabaditú*á- ért, az emberiség szabadsága ért. — ■Xyekrassov úgy mondja el történetét, mintha egy szovjet katona emlékeznék viasza élményeire. 'A győzelem könyve ez a lebilincselő olvasmány. amely arról szol. tnft érzett, mit cselekedett- « szovjet katona, amikor fordult, a kerék. Shakespeare a világirodalom egyik legnagyobb drámaírója saját hazájában, Angliában sem örvend olyan népszerűségnek. mint „ Szovjetunióban. Cross nyelven több Shake*yenre fordítás jelenf meg. mint a vikíq bármely más nyelvén. A testvért szovjet köztársaságok *»ámos írója fordította le anyanyelvére a tragédiák nagy materéi. Van shakespvar.ei mű. amelyet a Szovjetunió 2? nem- setének nyelvére fordítottak V. Ld- dig 1,600.000 péhlányssúmb-Vn />’* lentik meg az angol-költő müvei a Szovjetunióban, A közelmúltban a, •stopját Shakespeare kutatás leg- újabb Eredményeit tartalmazó es*'z‘i- gyűjtemény jelent meg. Az Orosj Színházi Társaság külön osztálya foglalkozik Shake« pearc-rel, általában a nyugati drámával. SZäB&D fc*ÉP a dolgozók lapja ! Lenin beszélgetése Kiara Zetkinnel a nemi kérdésről Ac ifjúság a nemj kérdésben tanusí- ( tt mag..tamásával kapcsolatban ter- i.A-éze t-seu * cl vekre«, elméletre . hivat- koz k. I gyesek ezt az álláspontot »fou r..<!aimi«-uak, »komrriimistá«-nfik nevezik. £» valóban azt hiszik hogy az. Nem vagyok aszkéta, de azt Hiszem, hogy a nemi életnek ez a felfogása — me ypr sokszor az öregek is vallónak, — nagyon polgári és nem egyéb, a jó bordélyház -k terjesztésénél. Ennek semmi köze sincsen a Szerelem szabadságához, ahogyan azt mi, kommunisták értelmezzük. Bizonyára jól ismeri azt a »korszakalkotó« elméletet, amely szerint a nemi ösztön, a szerelmi szükséglet kielégítése a kommunista társadalomban olyan egyszerű es je entékrelen, mini egy pohár vizet leihórpitneni. E felfogás li.vei azt mondják, hogy ez marxista elmék l. Cn nagyon kösz-nőm az t fajta ir.sfx zfliust, Nem i'yen egy zeni a (’«-v leg. A híres »pohárvíz-elffiélet'-t« és m-.rx isvaeljömr.nck és antiszociálisnak tartom, A nemi életlen nemcsak természet» adia ösztönét él;, ki a2 enber, hanem kultúráját 1» •— legyen e2 a kajára ma- gas vagy alacsony. Engels »A cm á eredete« c. munkájában rámutat Jt arra. hogy a* általános nemi ösz-tön hogyan fej.odút és tmumodotl egyén; nem' vrztönHé Termeszeié*. Hogy- az embm r-ltanl akarja s’.omjúv-gát. De , normális ember, normális körülmények közölt 4 ßS7.A KM Atí Y AROílSZA G nem fekszik a pocsolya mellé és nem iszik belőle, de nem iszik olyan pohárból sem, melynek szélei a sok ajaktól zsírosak. A legfontosabb azonban a kérdés társadalmi oldala. A vízivás valóban egyéni kérdés. A szerelemhez azonban két ember kell és egy harmadik új élet keletkezik belőle. Ebben .a tényben már társadalmi kérdés rejl'k; kötelezettség a társadalommal szemben. Mint kommunista, a legkisebb rökon- szenvet sem érzem a »pohárvíz-elmélet« iránt- Hiába hord olyan szép eirákét, mint »a szerelem felszabadítása«; A szerelem efféle felszabadítása nem kommunista és. nem új. Nem ömnegtartóz'atást akarok prédiká'ni. A'kommunizmus nem önmegtartóztatás, hanem a szerelem révén is boldogabb életet és é|e‘erőt hoz. A nemi. élet gyakran tapasztalható túl- tengése már nem áll az éle'erö. a boldogabb élet szolgálatában, Iranern éppen elveszi azt. A forradalom korszakában ez nagy baj, igen nagy baj. Hiszen az ifjúságnak van a legnagyobb szűk ;tgí tyo dogsúgra és életerőre.'Spof- tóink torm.szni, úszni, sokirányú szel- lemi tevekenyscget végezni, tanulni, kutatni cs mindezt klieőieg tárraoúgbrtil Ez a feladat- Egészséges testijén ép szellemi Se íteizcies se Don Juan tn legyen az ember, de olyan se hideg, Se meleg, német nyá"spolgár-féle se. On ■ .meri X elvtársat. Nagyszerű fiú. tehet séges. Mégis azt hiszem, hogy, sohasem ingja sokra vinni. Szereim; Ma őr ■acrvlml históriáig tobzódik. Az ilyen ember a harc, a furrad 'lom részére s**m mit sem ér. Azr'knek az asszonyoknak a k'tartáséhaiJ s m bízóin alöknek saiíi szerelmi téujénviük ös«ii.folyik a pofi tikéval. Azokban a férfiakban sem, akik minden szoknya után fúrnak. Ez a magatartás nem fér össze a forradalommal. A forradalomnak az erők fokozására, koncentrálására van szüksége. A féktelen nemi élet visszaeső, polgári jelenség. A munkásosztály felemelkedő ősz. tály. Nincs szüksége kábultíágra. Józanul kell látnia a kapitalizmus ocsmányságát, piszkát, barbár voltát. Józanságra, józanságra és ismét józanságra Van Szüksége. Ezért ismétlem, nem tűrhetjük erőnk gyöttgítését, fecsérlését, elpusztítását. De bocsásson meg Klara, nagyon eltértem attól .amiről beszelni kezdtem. Miért nem utasított rendre? A gondok szólaltak meg bennem. I; Magunk jövője nagyon a szivemhez nőit, hiszen a íorrada’om jövő léről van szó. Ma kóros jelenségeket látunk, melyek a polgári társadalomról átszivárognak a forradalom világába, akkor minél e'öMi fel kell lépnünk el’ennk. Ezek a kérdések egyébként m'nd női kérdések is. Lenin' minden szavából éreztem — írja Klara Zetkin —, hogy leikéből fakaut. Csodálkoztam, hogy Lenin, a nagy po<- 'ikai kérdések mellett az ilyen, látszólag kis jelentőségű kérdésekre is milyen komódy .figyelmet Fordít. Mint nagy z .ii max’rt , az egyes jelenségeket bárhol és bárhogyan mutatkoztak is. a nagy egésszel való összefüggésükben látta. Életfelfogása. é!e‘célja egységes vö t és rr.egrend'tbetet’en, mmt egy eilenálllrt. tat Ián • természeti erő. Egy do’og lebegett csal; szeme élőit; a forradalomnak, a szocializmus kivívásának meggy őrsi. ‘ása. »Mennyire sajnálom, Leién elvtár«, hogy nem százak és ezrek hallották — kiáll Jam L1.« Lenn moso'ygptt. »Egyszer talán beszélek, vagy írok erről a kérdésről,« •• Öreg Sriuís.ceK Otthona Az i'roé' ifz nhújíi lá.t as:!? más* fúluiíllió rubelt költ az öreg swúí*zek két o'4jtoii;íi'a. Ezt az öSSíítRét a Társaság a sitíaházi iiaemek fee* vételeiből nyeri. A teiangradi olt- hon kétszer akkora, mmt. '.l inoezk- vai. Az í)reg Színészek Otthonát nem’ kizárólagosán színi hírességek számár*'tartják fenn. Lakói közót’- sok rokkant műszaki munkást is tara* lünk. akik életüket a színháznak szentelték. FcMői környezetébe!, 15 főnyi kigzoljjMó személyzetével, g'zdag könvnJárával és mindenre kiterjedő gou(Íoskodá,áVí,I. az Öreg Uzí- nészek Otthona, a »aínészi h’vafa« tói visszavonuló színművészek e-z- mányi aggkori hajlék«. Ke'ltmC8 környezptber, barátaik és kar társaik társaságában élik le, it? Mein- két. tudva, hogy- egv búié' gondoskodik róluk. Pár történetjakutnye;ven Jakiószkban a helyi állami könj *- kiadó most készült el Sztálin kiasp- fizíkus müvének. „A .Szovjetunió, KnmmuuiMa (boi*evik) l’arl i * történetének rövid íanfolyamu" vfut.j, könyvének új, jakuinyeivü kiadásával. Ez már a harmadik kiádácA a műnek jakut nyelven. Az el;íj két kiadást napok alatt elk 'pkod* ták. Az új kiadásra azért volt *zUit8ég, hogy valamennyi oátt- szervezet hozzája ihasson ehhez az ideológiai - nevelés tempón íjából nélkillüzhetetlén könyvhöz. R misHofc! jagószoH tz ishoióurt A miskolci jogászok a „Dolgozók az iskoláért“ akció keretében 15000 forintot gyüitötlek ö8sze. A gyűjtést tovább folytatják, hogy minél hathatósabban támogathassák ;i magyar nép iskolaépítő akcióját. A közalkpl mázott jogászok ugyancsak az iskoUk újjáépítése céljára fizetésik egv százalékát «jánloiták fel. amelyet; ii'eiúkíY helvre juttattak cl. f j vezetés mellett, textilárura szakosítva a kiskereskedő érdekeket védő demokratikus kereskedelem-politika szolgálatában áll a t. Tagjai rendelkezésére MISKOLC 8r. SzSEjlŰV IStVkK-U. 9 fl íe’efsn: 13 47
