Észak-Magyarország, 1948. október (5. évfolyam, 228-254. szám)
1948-10-11 / 236. szám
melésl I (Akitiek nein luge a 4 kilométeres rudabányaí altáró 40 százalékkal növeli meg a vasércle megteremti a földalatti kiaknázás lehetőségét, lecsökkenti a szállítás Idejét NE VEGYE MAGÁRA szerda — Halló!... műhely? — Igen! hadadi üzemvezető beszél! — Itt a szálli^ásj osz.ály. Kedves Hadadi elvtárs! Aáa szerda, ké- rém, hogy szombat deli 12 óráig adják meg írásban azoknak a készáruknak, vagy félkészáruknak a jegyzékét, a'nelye- két sürgősen el ke[í szállítani az üzemből. Gyorsan és pontosan vé- gezzék a munkát, ne hogy sokat kelljen vesztegelni a vagonoknak a berakásnál! — Ne féljen, elvtársi Mindent elkészítünk, menni fog a munka, mint • karikacsapás. — Jó, kőizönöm! Ne feledkezzenek meg 8 határidőről. Viszonthallásra! Hadadi elvtárs leteszi 8 kagylót, piszkos, gyűrött papircetl't kotor el5 az asztal sarkáról^ és odaveti a következőket: »Szombat 12-re elszállítanád anyagokat megadni«, majd a cetlit a tintatartó alá csúsztatja. Egy munkás jörv be az irodába, kihívja. Megáll a gépeknél, majd tovább megy. Kara szaktárstól megkérdi, hogy van a családja, majd visszaballag az irodába. Tesz- vesz, .ajzokat néz, egykét ' menetjegyet aláír, később veszi a kalapját s elmegy az igazgatóságra. Hazafelé menet a kapunál jut eszébe, hogy nem nézett szét a műhelyben, mit lehet elszállítani. No, majd reggel mindjárt előveszem, — vigasztalja magát. CSÜTÖRTÖK Reggel. Az irodában az éjszakás műszakról várják vagy nyolcán. — Eltart egy jódarobig. Na. jtt az "ideje, hogy ezzel is ftgiaikozzunkl — mormolja rnagáb, n s előszedi az cirej e,t pu- píl Cetlit. — Hogyan fogjak hóz- zá? — elmélkedik magában. ügy lesz a legjobb, ha most ‘ kimegyek az üzembe és szétnézek a fé.kész és készgyártmány k között — véli. — Azután kimegy, sé'ál, szemügyre veszi a dolgokat, de a felhalmozott munkadarabok közül sehogysem akarnak előbukkanni az ^szállítás a váró anyagok. Rúgja meg a macska, milyen fejtörést okoznak nekem ezzel s — dtiny- nyög magában. Sürgős ügyben telefonhoz hívják, el kell mennie a hengerdébe. Aznap már nem tud többet foglalkozni a kérdéssel. PÉNTEK Reggel mindjárt azt veszi elő. Bébivatja a termelési felelőst 9 az egyik művezetőt, Dom- bódi és Kertes szaktá - sakat. — Szaktársak, baj van! — mondja a belépőknek. Holnap délre meg kell adni az elszállításra váró anyagok jegyzékét, tehát sürgősen össze kell állítani és csoportosítani kell Őket. — Hát ez elég nehéz . dolog — vakargatja a fejét Kertes míive- z tő. — Olyan összevisz- szaság van ezek között az anyagok között, hogy az ördög sem ismeri ki magát. — Legjobb lesz, ha most szétnézünk a műhelyben s aztán fogunk hozzá, — mondja óvatosan Dombódi. — Na, jó! — egyezett be'e Hadadi Czemvezc‘5. Aztán csak nézzenek jól szét a mühejyb-n. - , — Bízza csak ránk, szakis, nyugtatják meg. SZOMBAT | reggel Hadadi üzem ve- ’ leéó Hivatja Dombod!t es K . test. hogy összoánii!'-' Bák a jegyzéket és kivá*-» lógassák az anyagot. Nagy küi'ül'ek 'niO«J m kciUelőduak a kűautiK tás összeállításához, ilé' bizony, nem megy sehogy. Hol az vgy.K,, hol a másik szalad ki a /műhelybe megnézni, hogy a kérdéses anyagot megmunkálták-e. Nézegetnek, latolgatnak, de se* hogysem sikerül összehozni a kimutatási. Mindennek ‘ tetejébe még min.-, dig hátra van az anyag kiválogatása cs összegyűjtése. Egy óra felé nagy szuszogással, sistergéssel négy vasúti vagont tolat a műhely elé egy mozdony. — Szaktársak jöttünk az anyagért! — jeleni közije a tolatásvezető, ,— Na, várjanak egy kxsit! — mondja Tfétise!1, — m ndjárt kész le. szüfik. A n ozdony vezető . és a tolatásveze ő tűre”mese.í várakoznak vagy ege félórát. — Kész van-e már a kimutatás, üzemvezető elvtárs? — kérdi újra- fi toistásveze'ő. — N'ttt's időnk várakozni, rrrrt sok helyre kcl| mép mennünk. — Micsoda beszéd ez maguk azt h’szík hogy nekünk n’ncs egyéb dolgunk, — fe’eli dühösen Hadadi. — Menjenek *s. tcnh'rével. majd szólunk, ha jöhetnek az anyagért. Vájjon szóltak-c mé-? (—hás/.) Nagy jelentő^KÍi esemény zajlott le Rudabáuyán, ahol az ország vasúrcszükségletéuek jelentős re- h/.ét termelik. 1043. június hó elején hozzáfoglak egv 4 kilométer hosszúságú altató szálntó vágat kiépi té^éh^-z, aminek továbbépítését azonban e. háború megakadályozta. Az egész munka víz alá került, helyenként szakadások, beom‘ások történtek. 1946. márciusábau ismét hozzáfogtak, hogy a termelés emelésében jelentős szerepet játezó aUárót továbbépítsék. Pc-sito8 mérések alapján egyszerre hat helyen kezdték meg a szállító vágat előrehajlását. Október 6-án délután 3 ójakor az északról délfelé és délről észak felé haladó csoportok össz^alalkozktk, az előrehajlás kilyukadt. Kalló László. Kalló Ferenc. Varró István é< Varró József bányászok boldogan szorították meg „ mánk oldalról előbukkanó Soltész Lajos. Vincze l a jós. Jmcsurák József. Vasi 1st- t in és Tömöri József, bányászok l£zét.' A munkálatokat ver*et>v8zerüen végezték a dolgozók és vállalták* hegy az e'őirányzott december 31. helyett október 15-re kivágják az altárót. A munka olyan jól ment, hogy nem 15 én, hanem 6-án történt meg a na?v esemény. A munkát a rudabányaí bányászok a Szaktanács ’ 50. kongresszusának t sztéléiére vállalták'. Az altárónak igen nagy » jelentősége a nehézipari ércbányászaiban. Míg a múltban 4—5 órába került n kitermelt vasérc elszállítása a termelő helytől különböző vontató eszközök igénybevételé, tel. ez most •— hg az altáró teljesen kiépül **— 10—15 percre csökken. Jobban ki leEet majd Használni a »záUító csilléket, a vasúti kocsiknak sem kell sokat vesztegelni a bányáknál. Az aháró kihajlásával egyidejűleg megkezdődött a kffalazás is. Kiépítettek 2 kilométer ho88zúságú alagutat s mindössze 1200 méter von még hátra, ami falazásra szorul. a többi helyen a kőzet össze tétele olyan, hogy nem kdl falazni. A munkálatok során 55.000 csille földet kellett kiszállítani az altá- rolóból. Az altáró kiépítésével a kimerülő élben lévő külszíni bányászáe he- 'vett át lehet térni a gazdaságosabb földalatti bányászatra. A végleges kiépítés után 1950 re a bánya termelése 40 százalékkal fog emelkedni. A műszaki miH>kálatoK.at ú« a teíveket Pan ó Endre igazgató ke 8Z”'ielte el és vitelezte ki. Mo*or Kursiv bányamérnök értéke8 segítségével. Dieséret illeti Them Sámuel bjnyamostert, aki a. napi ellenőrzést és a munkálatokat vezette. Rudabánya megteremtette az (.lapját annak, hogy több vasércet adhasson a fejlődő nehéziparnak. >,, J. K. Módira mezőgazdasági gépek PfirasztsúgunknaK A NIK kötelékébe tartozó mező- gazdasági gépgyárakban a mérnökök kéményéé dolgoznak új munka megtakarító mezőgazdasági gépeken. A különféle gépfajták már » közeli napokban gyártásra kerül nek. Igyekeznek a magyar parasztságot olyan évközükhöz juttatni, melyekkel a legolcsóbban é9 a legkisebb veszteséggel biztosíthatják a répa és a burgonyaszedésl. 8 műtrágya minél -Velesebb körű alkalmazásának előmozdítására korszerű műtrágyaVÁró gépek kerülnek forgalomba. Megfelelő gépeket állítanak elő a lekaszált széna forgatására és gyűjtésére. Tervbe vették nagyobb sebe^gu fűkaszáló gépek gyártását is. A cukorrépa termelés fokozására é8 feljavítására műtrá- eryaszóróvat kombinált répamagvető- gépet és négysoros répaknpáló gépet ké8zítenek. II törökbálinti fasiszta összeesküvők e népbiráság előtt A budapesti népbíróság «zombaton folytatta a törökbálinti fasiszta összeesküvők bűnügyének tárgyalását. Oüdör Árpád, segédtisztvi6elő tagadta részvételét a szervezkedés bem do büntársai rávalloítak. Tóth Pál órásmester, akinek lakáján beszélték meg az illegális szervezkelést. szintén tagadni próbált. de társai terhelő vallomást tettek ebene. Orosz Lajos tanító és Gyulic9 Géza segédmunkás a szervezkedé* részleteiről vallottak. Maillé Zoltán egyetemi hallgató — aki önként jelentkezett a Hu nyadi SS-páncélog hadosztályba —- a Szervczkedést azzal igyekszik menteni, hogy az csak megbeszélés volt. Harkay Tihamér B-listázott had nagy beismerte, hogy tudott a szervezkedésről. Krupár Géza bányamérnök hallgató, az utolsó vádlott, aki Máthéval és ßarkayval egyetemben a soproni szervezkedés ré- szese volt. Szerepét mellébeszéléssel igyekezett csökkenteni, A bíróig ezután megkezdte a tanuk kihallgatását. A tárgyalást hétfőn folytatják. Zászlót ovot oz MöP személypáiycuövcri Az MDP Miskolc szeméi ypájyaud1ver üzemi szervezete ma délelőtt fél 1! órakor zászlóavató ünnepélyt rendez a Nemzeti Színházban. A Máv- igazgatósága nevében Gátai Ágoston üzletigazgató, a központ) f t- kárságtó] Paldá.r István mond beszédet. A zászlóavató ünnepi beszédet Mihala Gyula, a nagymiskolci MDP pár'szervezet titkára tartja- Tölgyes Lajosire zászlóanya képviseletében Szederkényi Béláné avatja fel a zászlótZománcozott tűzhely, kályha, mezőgazdájáéi gépek, zománceclény olcsó beszerzési forrása. A NIK gépeinek bizományi árúsítis*. Egy sores vetőgép és siiozógép is kapható. HEINLEIN és RADNfll .Yá«árc‘íu-riok. Telefon: 16-50 426/948. vh. sz. Pk. 7741/948. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. 7146 forintra becsült üzleti berendezési tárgyak, cipők Miskolcon, Széchenyi u. 54. sz. a. 1948. évi október hó If. napján d. u. */.>4 órakor megtartandó hí, rói árverésen el fognak adal-i Miskolc, 1918 szeptember ÍR Dr. Krenner Géza bír, végrehajtó A sport: egészségvédelem Már az orvostudomány egyik tanítómestere, Galenus is megállapította, hogy a sport egészségvélelem. A sport az izmok ruganyosságának fokozása, a testtartás javítása és ezeken keresztül olyan egészsége« közérzet, állandósítása, mely az embert vidámmá, munkabíróvá, öntudatossá alakítja. Hosszú idősek kellett eltellnie, míg végre ebben az évben már jogszabály is kimondta, hogy az iskola, az üzem és a betegek sportja a legfelsőbb egészségügyi hatóság, a népjóléti miniszter hat;';*- őrébe tartozik. Az egészségvédelemnek ma már nem az a célja hogy az egyén betegségtől mentes legyen, hanem annál több: olyan egészségügyi és szociális körülmények között éljen, hogy szervezetét ért támadásokat károsodás nélkül tudja elviselni. p7t szolgálják a különböző sportok. ' A legnagyobb jelentőségű az iskolások sportja, mert ez az üzemi sport melleit a legnagyobb törnegg 1 logialkoz k s mert fejlődésben lévő korosztályokról van szó. A sporttal felmér- hv'cLea előnyöket, de íeiniérhetetjen károk; t is 1.1,et-okozni i jövő. nemzedéknél. MnícbbS] énként adódik, hogy különösen iskolás korúnkkal esni: jól képzett szakemberek foglalkozhatnak. A m'sko^t L-in-velő tanárok a nyl. folyamán isc>c-i:ki<”;ck .-'eg a Test- nevelési Főiskolán az újabb módszerekkel és eljárásokkal. — A testnevelő tanár nem végezhet eredményes munkát sportorvos nélkül. Vikol János államtitkár a hévizi kongresszuson leszögezte, hogy az iskolaorvosnak sportorvosi képesítéssel is kell rendelkeznie. Ezzel szembén még sok iskolánál semmilyen iskolaorvos sincs, különösen áll ez az általános iskolákra, pedig ö éves korban már élveznie kell a gyermeknek az orvos és a testnevelő tanár együttes munkájának gyümölcsét. Jelentő? szektora a testnevelésnek a gyógytorna. Sok olyan elváltozás kerül napvilágra az crvcsj szűrővizsgálatok alkalmával, melyek speciális tornagyakorlatokkal javíthatók: Idetart: znak elsősorban a gerincelferdüdstken kívül a görbe láb az »X« láb, lúdtalp, idült cspőizület ficamok egy része, kóros elhízás, gyengeség, idegesség., Míg az iskolaártalmak az orvos és testnevelő tanár meg. felelő együttműködésével helyes gyakorlatok megválasztásival megelőzhetők. adJ'g a már meglevő elváltozások gyógytornával javíthatók, sőt sok esetben meg is szüntethetők. •— A gyógytornának természetesen niég igen sok alkalmazási területe van, például: balesetek, törések, bénulások u'-áni torna. Igen jelentős az a rendelkezés, me’y szerint minden 'sporttal foglalkozó személy a jövőben reni'-5Qrps orvosi ellenőrzés aloft fog áVrJ. Az egye*-'!Veknek mér le ic. ke”left snor‘orvasaikat jelen’en'í'k. Az Országos Fpor’.orvosi Intézet M Jrolcön is «.7..-rv<z már v-zsg/’ó ál’rmést, mely röv‘de*cn megkezd' mcnk.-'já*. Egye”őre s*eré”y. körülmények közöltj d; a tervek szer'nt 1D19. ívben már kcmo’v, jól felszerel! intézmény fog sportolóink egészségére vigvázn1 /
