Észak-Magyarország, 1948. november (5. évfolyam, 199-227. szám)

1948-09-19 / 215. szám

fl delgozók kezdeményezése ez oggksri bíztesíiesért A csepeli WM csőgvár dolgozói* aale szeptember 14-én megtartott ülésén az üzeni összes dclgozói önkéntes hozzájárulást ajánlottak fel az OTI nak abbé] a célból, hogy az öregségi járulékokat fel- eine!heV%k. Ez a határozat csak addig érvényes, amíg a kormány* P 'ogram szerint a 60 éven felül!, elaggott, megrokkant és kereső­kéiben dolgozók aggkori ellátása országosan é.s intézményesen meg­felelően biztosítva nincsen Fedezel mellett 5-10-15 000 .., fedezet nesteül 5000 forintos folyósítana« A kisiparosok és kisipari szövet­kezetek a most meginduló új hitel­akció keretében a hiteleket a ké­relmek beadásától számított 14 nap alatt kézhez vehetik, a kisiparos ság a jövőben'kétfajta'hiteit kap­hat: az egyikre fedezetet kell ad­na. míg a másik fedezetnélküli, utóbbi azonban csak a pénzügymi­niszter garanciájával folyósítható. A fedezetnélküli hitel legmagasabb összege 5000 forint lehet. Fedezetre a falusi kisiparosok 5000. megyei városok kisiparosai 10.000. a buda­pesti kisiparosok pedig 15.000 fo­rint hiteit kaphatnak. A kisipari szövetkezeteknek adható hitei leg' magasabb összege szintén 15.000 forint. Az így folyósított kisipari hitelek után 11 százalék kamatot; és 1—2 százalék költséget kellett fizetni. Ezt a kamatlábat előrelát­hatólag nem fogják felemelni, sőt a szövetkezetek a tervezet szerint 9 százalékos kamatláb mellett kap­hatnak hitelt mire tanít AZ ÓZDI VIZSGÁLAT? i . Az ózdi vasgyár Martin-müve az ország nehéziparának egyik leg­fontosabb góca, az ózdi Rima-iizcm szíve. Elüzemkitünctést is kaptak mar az ózdi vasasok és nem érdemtelenül. Valóban jó .munkát végeztek, jó példát mutattak, az üzem sokat fejlődött, mégis joggal helytelenít­hető jelenségekre Ügyelt fel leguióbb a Magyar Dolgozók Pártjának Borsodmegyei Bizottsága. / ós.,°z<*' marun-mü a legutoDDi termejési időszakban nem érte el a tervsze­rinti előirányzatot! Elmaradtak a termelései s a kiesés o'yan mértékű volt hogy azt nem lehetett egyszerűen az ebben pa időszakban szokásos nyári lássa! megmagyarázni. A Párt vizsgálatot indít! Ciattyán János, az MDP megyei b- zoetságának tagja javaslatára nidi ott vizsgálatot az ózdi Martinban a Pán üzemi szervezete, hogy megállapítsák a libákat és kiderítsék azok okait. A dol­gozók teltigyel’.ek a vizsgálatra és ész­revételeikkel, javaslataikkal nélkülözhe­tetlen segítséget nyújtottak. • Szervezetlen a munka! — állapították még. A »vaskeriben« ahol a »pódium« kemencéi részére az ócskavas adagokat készítik, a daru áltaj leiemen három ládába ossze-vi^sza do- bálják ^z ócskavasat, a ládákon keresz- tü]-kasu[ rakják a hosszabb vasrudakat és így a pódiumon a kemencékbe öntés rit le, amelyeknek tétlen várakozással kell végezni, lvétszerannyi időt és munká pocsékolnak Így ni nt amennyi löététlenül szükséges lenne. Tervszerűtlen a termelő- eszközök kihasználása! •_ veszi észre még az avaiallan szemlé­lő is, ami azt eredményezi, hogy pél­dául egyetlen meggondolatlanul irányí­tott daru esetleg más.k k lene darut sző­rűié, amelynek tétlen várakozással kell tot.eiiiök a uraga időt. Aggasztó az úgy­nevezett, »tartajékanyag« elhelyezése is Ez a csatorna men en sülyed a földbe egyre mélyebben, már-már Veszélyeztet, az üzfem vízelláiását. Ez pedig borzai más szerencsctienségtt is okozliat. / Hiányzik ez összmunka'. A iVVartin-mü három összciartozó része a váltéért, a pód.um és az öntőcsarnok- lóiéit .nincs egységes vezeiés de eppany- nyira hiányzik az összhang a puChurív ét a generátor-üzem között is. iVrn t sz- tázták az egyéni felelősség kérdését sem a helyes alá- és tötérendeltségi vi­szonyt nem állapból.ák meg. Így állan­dósul az ellentét, a civakodas az össze­tartozó üzemrészek vezetőt között, am nem u-oisó sorban oka a teimeus ha­nyatlásának. Hol vau hát a szakszervezet, mit tesz a Párt üzemi szervezete, végre­hajtó' bizottsága? Éppen ez az! Az üzem­ben mm folyik szakszervezeti munka, ; körzeti pártvezetőség nem ismerteti a Párt üzemi alapszervezeteivel a Végre­hajtó Bizottság határozatait. Hiányz k r politikai nevelés. Nem foglalkoznak terv­szerűen és rendszeresen a termelés kér­déseivel. Amikor a megyei b zottság egyik tagja megkérdezte a vasker i mis­tert az üzem öthónapos részletterve fe. lol, kiderült, hogy az sem nagy vonalak­ban sem részletekben nem ismeri az öthó- napos numkatervet. Már pedig olyan üzemben, ahol nem .1 lityik szakszervezeti, munka, ahol a Párt szervei nem fordulnak a legnagyobb fi­, „ I--- ~ 1 „ formális ÍK’á —­és nem viszik le azokat rendszeres érte- kezle.eken a tömegek közé —, ahol maga a művezető sem ismeri a hároméves terv éppen végrehajtás alatt lévő leszt ott a dolgozókban — ezer körül van a számuk az ózdi Martinban — nem is vál­hat k tudatossá a termeléshez való meg­változott viszonyuk. FelelÖ4 az üzemi pauvezetöséií A vizsgálat ment tovább. Kiderült hogy nemcsak az alapszervekben, nem­csak i körzeti pártveze.őségben vannak tvbák. Hiszen a termelésben, vagy a po. l t kai vonalon jelentkező bajokat a gyár igazgatójának, az üzem^ 'pártszervezet végrehajtó bizottságának, már régen ész. re kellett volna vennie. Kiderült, hogy nemesek a Marinban hanyagolta el a pártszervezet a terme,és kérdését, nem. csak a Martinbeli műszaki vezetők hanya­golták e! a Párttal való kapcsolatokat, hanem hiányzott a szükséges együttmű­ködés a gyár munkás.gazgatója és az üzemi pártszervezet végrehajtó bizottsá ga között. Az üzemi pártvezetőség nem gondoskodott saját határozatai végrehaj­ts .áról és engedte, hogy kebelében sze­mélyes torzsalkodás üsse fel a fejét. Ezzel egyidejűleg alábbhagyott az osz­tályéberség is, tévesen értelmezett *szak«-szempontoknak adva helyet. Ahol a gyár igazgatója és a pártszer. vezet vezetősége nem működik tervsze­rűen együtt, ahol az üzemi pártvezeíőség nem torditja figyelmét a tömegek fel- emelkedését elsősorban oiztosító termeié, si kérdések megoldására, hanem szemé­lyes ügyekkel van elfoglalva, ott az al­iollMfCitfit le goicsó bban Lineleu Széchenyi utca G sóbb szervekben sem lehet a dolgozók ■tömegeit a termelésért mozgósítaná Ott nem ismerik a dolgozók a re.érdeküket szolgáló hároméves tervet s annak rész-, letkrveit, ott műszaki, szakszervezeti, sö, partvonalon ís párterkölcsokbe ütkö­ző n.agaiartásu, egyéni felelős jégét nem érző, agresszív, részben csitáiyideger elemek juthatnak szer phez. Ennek ered­ményeképpen csökken a termelés, vissza, esik a dolgozók politikai tejlödése, laz.,) a pártszervezet, végső tokon maga a munkásosztály és az egész nép teleme; kedésének útjába hárulnak akadályok. A dolgozók felelőssége Ebből kellett levonni a következtete- seket. Nem csupán egyszerűen a szemé­lyi előfeltételek megteremtésével kell cs lehet kiküszöbölni a h bák3t termelési és pojt.kai vonalon, hanem a politikai mun­ka tervszerű megjavításával, a szakszer, vezeti tevékenység kiépítése'- s a párt- szervézlt munkájának elmélyítése Utján A vizsgálat — amelynek nyomán meg­mozdult az ózdi Mart.n — felkeltette e felelősség érzetét a dolgozókban. De nemcsak az ózdiaké, hanem mindannyi- unkké a feladat, hogy okuljunk a példán és vállaljuk munkánkért, üzemünkért a felelősséget, a dolgozók felelősségét a többi dolgozókkal, az egész munkásosz­tállyal, lelemeikedésért küzdő népünk kel szemben. Okunk van hinni, hogy az ózdi dolgo­zók élükön az ózdi kommunistákkal, a Magyr Dolgozok Pártja ózdi üzemi szer­vezetével a Párt megyei bizottságaid kapott segítséget felhasználva a .terme­lési és politikai arcvonajon egyaránt példamutatóan fogják megoldani azokat a kérdéseke^ melyeket üzemük és nén: derfiokráciánk fejlődése ái.ít elébük Megyei értekezletünk bebizonyította a falusi asszonyok érdeklődését a szövetkezeti mozgalom iránt EílÉvolíiják a iisíssÉ szivei toielil az oda m való e értél Az MDP borsodmegyei szövetkezeti értekezlete sok tekintetben fordulópon­tot jelent Borrod viszonylatában, új é nagyszabású célokat tűzött ki, amelyek, nek megvalósításánál döntő fontosságú szerepe van “Pártunknak. Kérdést intéztünk tehát Szerankó- Rezső cltvárshoz, az MDP megyei szövet­kezeti felelőséhez, milyen feladatokat és milyen sorrendben kívánnak elvégezni a szövetkezetek egységes fejlesztésének biztosítására? Efsó feladat a szövetkezetek felü vizsgálása — Legfontosabb teendőnk a borsodi szövetkezetek felülvizsgá­lása — hangzott Szerankó Rezső válasza. -- El fogjuk távolítani mindazokat az eie- meket a szövetkezetek vezetéséből ak.k ellenségei a dolgozó parasztság­nak. Különösen a Hangyaszövetkezetek vezetésébe hlrakódtak bele parasztele. nes elemek, amelyek már eddig is je­lentékeny károkat okoztak. Ugyanakkor, amikor le.számolj-ík p osztályéi lenséget, gondoskodnak arról ís, hogy a dolgozó parasztság legjobb elemei kerűlvene. a szövetkezetek élére. — Csak ennek megtörténte után érez­het' magáénak parasztságunk a szövetke­zeteket. A vezetésben legjobb elvtár­sainkat visszük be, egyáltalán pártszervezeteinknek többet kell fog íalkozniok a szövetkezeti kérdéssel. Helyes lenne, ha a falvak MDP szerve­zete’ részletesen megbeszé.nék értekez­letünk nyomán a helyi problémákat igyekezzenek bevonni a falu egész do go Olcsóbb idi a PETI SÍI Minden őszi vetés dús bokrosodósát, . hiányta’an átíeleltetését biztosítja. 400 vidéki raktár ál! a gazdák rendelkezésére. Felvilágosítással szolgái: mn NHrogenmflYek ll Bad ii 'St, V., Nádor-u'iC i 21. sz. cs v’í? t épvbeift zó népét a munkáua, hogy bebizonyítsák nekik, a szövetkezet értük van. Be kell vonni a nőket! — Sajnos, nagy hiányossága a. borsodi szövetkezeteknek, hogy helyenkint idegenkednek attól, hogy nőket is bevonják a vezetésbe. Azt hi­szik, hogy a falu asszonyait nem ér­dekli a szövetkezet, pedig megyei kon. ferenciánk volt erre a legjoub cáfo­lat. Több mint 35 százaléka a megje­lenteknek asszony volt, dolgozó pu- raszíasszony, akik a legéiénkeboen részt vettek a vitában. — A ' falu asszonyainak jelenktzése nagy mértékben fel fogja erősíteni a fö.d. müvesszövetkezotek munkáját. — Hogy a kitűzött célokat rendre meg tudjuk oldani, ez nagy mérlékb.n azo­kon a dolgozó parasztasszonyokon mutik, akik naprol-napra jobban látják a szó. vetkezeti mozgalom jelentőségét. Élesedő osztályharc falun . — De rendkívül nagy jelentőségű az asszonyok szerepe azért is, mert a falun egyre élesebbé válik az osztalyharc a dolgozó parasztság és a sz polyozó ku- iák-nagygazdák között. Ebben a harc ban Pártunk csak a szövetkezeteken kérészül) nyújthat segítséget a sjzegényparaszt- ságnak, csak ezen keresztül tudja íelemeini í \agy feladat a szövetkezeti mozgalom f egcszseges fejlődésének biztosítása, de 1 ' Pártunk már ennél nehezebb feladato­kat is megoldott, meg fogja oldani ezt is a dolgozó parasztság érdekében | . fejezte be nyilatkozatát Szerank? j Rezső. I É3ZAKMAGYAR0RSZÁG t

Next

/
Thumbnails
Contents