Észak-Magyarország, 1948. november (5. évfolyam, 199-227. szám)
1948-09-19 / 215. szám
iulpriiaa reiiaiiiiÉéül épül n ipari és az állam minden erővel támogatja a ku íaré!e(et MT.lán biszó lie m külűibrzö Az uj magyar honvédség sportnnnepe A fellobogózott budapesti utcákon hétíőn reggel indulók hangjaira ébredt a nép. Karonabandák jártak a várost, hogy hirdessék: a ,,101)' éves Honvéd, ség hete keretében megkezdődtek a sportversenyek. Nagy szerepet kapott a sport ennek a hétnek a keretében, an nak bizonyságául, hogy a honvédség életének egyik fontos megnyilvánulása a sport. A honvédség, a rendőrség és a szabadságharcosok tömegszervezetei most a sport szolgálatába állanak és az olimpia után lutűzött cél felé — a magyar tömegsport fejé indulnak. Volt sport a régi hadseregben is, de mennyivel más a mai néphadseregünk sportja, mint amilyen Horthyéké volt! A letűnt rendszer sportja pontosan kimutatta azokat a válaszfalakat amelyeket az akkori rendszer állított fe] ember és ember között. Talán sehol másutt nem voltak olyan áthatolhatatlanok ezek a társadalmi válaszfalak, mint éppen a hadseregben. Emlékszünk még a régi hadseregvers'enyekre amikor a hivatásos tisztikarnak jutott a lovaspóló, a vívás, a falkavadászat, a tenisz, az öttusa — a legénység pedig résztvehetett a kézigránátdobásban, a futásban... A mai honvédségi versenyekben nincs különbség tisztek és legénységiek között. Az alezredes és a honvéd egyenlő bajtársként, sporttársként méri össze erejét az egyes sportágakban. Nincsenek tiszti verset- nyek és nincsenek különbségek « ver- senyzők között. A honvédség sporthetének egyik jelszava: „Deimokratikus tömegsport — erős nép!” És az első versenyeken már igen biztató képet kaptunk a magyar néphadsereg sportjáról. Egész sereg tehetség tűnt fel, hogy a honvédség soptrján keresztül is mutassa népi demokráciánk megerősödését, erejét. Demokráciánk békéjének őre, a magyar honvédség a nép ökle. Kemény ököl!-v Cachln, francia kommunista képvt. se]6 és Prit angol képviselő Bulgáriabó Prágába érkeztek. Ezidöszerint AViskolcon tartózkodik Horváth Jenő, a pécsi lajszinház igazgatója, akit a kultuszminisztérium a miskolci lájszinház megszervezésére küldött ki. Horváth Jenő a közelmúltban a művészeti iöosztaly ösztöndíjával Bulgáriában járt háromhetes kulturális taniijmanyulon, ahonnan gazdag tapasztalatokkal tért vissza. Beszélgetünk vele bulgáriai benyomásairól, Bulgária fejlett mezőgazdasági termelése — mondja — alkalmas arra, hogy ellássa a dolgozók élelmiszerszukségle- teit. Nehézséget az okoz, hogy a terme, nyék eljuttatása, elosztása a szállító- eszközök hiányosságai miatt még nehézkes. Persze, az ellátás színvonala nem éri el a mi ellátásunk színvonalát és sok mindent nem lehet olyan bőségben kapni, mint nálunk. De azért az úgynevezett Horemágokban (Hotel restaurant magazin szavak összetételéből származik az elnevezés), elég jól. és-olcsón lehet étkezni. Ezenkívül a kormány biztosítja az üzemek dolgozóinak élelmezését, gondoskodik arról, hogy újságírók, művészek, különböző klubbokban kapjanak olcsó ellátást. Általában fejlett klubélet van. Lépten-nyomon rohambrlgádok — elmentem egy ilyen tiimklubba egy bolgár tilmrendezö barátommal. művészikké!, az volt a meggyőződésem, nogy hallatlanul- bíznál; a most- épülő iparukban, népük tehetségében, munka- képességében cs szorgalmában. Az utcákon járva lépten-nyomon ro- h.imbzi»ädokkaj megrakott teherautókkal találkozunk, ezek építik a bolgár ipart, töként villamos cvntralekat, vízgyűjtőket s ok cpi- t.k a bolgár ipar büszkeségé.: Dim trov - grúdot is. Fejlett kulfurélet A boiigúr nép, amely ilyen hatalmas lendülettel cpiíi országát, rendkívül szereti a színházat, Bulgáriában 26 illami színház .működik, magánszínház nincs is. A szótiai színházban például 2—3 héttel a premiér előtt nem lehet jegyet kapni. Érdekes, hogy Kusseban ciganyszinliázat állítottak fel, s azt a szakszervezetek sporí- cs2tályá tartja lenn. — A mi viszonyainkhoz képest a színházakban sokkal több időt fordítanak a próbákra és előkészületekre. Vidéken 25—30 próbára hoznak ki egy színdarabot, míg Szófiában másfél- három hónapig is próbálnak. A bolgárok már megszervezték a Táj* szinházat, ami nálunk most van szüleAÜeUyitüb, tűzhelyek óz az összes vasáruk legolcsóbban Horvát vasüzletben Széchenyi-u. Ili Tel.: 20*74 tőben, lájsztnnáza Pjov-ívnak, »tara. Zagorának, öurgaznak és KüSienak Vbo Gyermekváros Szófia melled Szól a mellett, a 2 ezer méteres Vij tosa-hegy alat:, gyönyörű vidékei üttóio . várost építettek, amelyet Kosa Dim rovról neveztek el. Itt kicsiben lelépi tették az egész Bulgáriát, tigy hogy a gyer-mekek egy kis területen láUiai.j:<- magük elölt egész országuk kepét. » írók, művészek élete... — Bulgáriában a magyarokat rendi,)’ vül nagy szeretettel, rokonszenyvel m. gadják s a magyar népi demokráciánál: nagy tekintélye van a bolgár dojgozm elölt. — A bolgárok látják, hogy a magyai népi demokrácia mennyre elorelialauut', eleit jár a népi demokráciák között es mennyire tejlett ma már — a körűim:-, nyékhez képest — a magyar dolgozok eietszinvonala. — A Kultur Komité egy hétre meghívott, mint magyar ösztöndíjast l Bal- csíkba, a bolgár művészek és írók" tengerparti nyara főtelepére, ahová 20—20 napi üdülésre ingyen utalják be a bolgár írókat, művészeket, ak.k ott nyugodtan dolgozhatnak, készülhetne1, jövendő terve,kre, munkajukm. feledhetetlen élmenyem volt, asm kor egy alkalommal a bolgár művészek, írok . spontán osszejót ek a magyar.bolgár müvészbarátságot ünnepelni Cs kifejez-, ték, milyen boldog öröm szamukra, hogy a müvészcserék útján jobban meg. ismerhetik a magyar művészetet és tar- ’ '.tófabbá' tehetik a bolgár-magyar''' szellemi kapcsolatokat, a népi demokrácia, és a haladás jegyében. rí. B Szerződéses terménnyel is teljesíthető a heszeigttiteius ismeretes, hogy elsősorban a iiiztsr tási é§ gazdasági szükségletet mégha- lndo kenyérgabonát kel) beszolgáltató A kenyérgabona -után másodsorba« á; ■ pát, harmadsorban pedig zabol. Ha a gazdálkodónak még czu.rm is marad b.- szolgáltatási kötelezettsége, Vegyed, sorban napraforgó magot Keli bés*oíg«i- tatni. Ezt más olajos maggal (len, repró stb), vagy más terménnyel lehet h lyc tesiíeni. A termelési szerződés alapján termelt napraforgómag a termény,beszól. 8»itatási kötelezettség teljesítésére be- szolgáltatandó napraforgómag int 11} - nylségbe beszámít. A termelési szerződés alapján termeit beszolgáltatásra alkalmas terményeknek a beszolgáltatás! kötekzeFségbe való beszámítását a termelő az Országé* Közellátási Hivataltól kérheti. .>■ Kedden kezdődik o (övék kőtelező vémzsgtílata A föJdmívelésüpryi kormányzat az egész ország területén elrendelte a lovak, számit rak és iiszvé' rek kötelező vérvizsgálatát. Nagy- miskoV területén a, vérvizsá.úlat»»- kát f. hó 21-—21. közölt i«rtj:ik meg a már megjelent hirdetmény ben megjelölt htlyeken. illetékei helyről révért információ alapjai» közöljük a lótai'tó gazdákkal, liogv a vizsgálatról vájó elmaradás :t legsúlyosabb büntetést vonja maga után. Ezúton is felhívjuk a lótartó közönség figyelmét, hogy a vizsga * latokra n lovak marhaleveleit fel tétlenül hozzák magukkal, mert a vérvizsgálat megtörténtét * marhalevélen fel kell tüntetni. A lovak elővezetése csak felnőtt férfiak á!' *al történhetik, A küzöletek lirite kában levő lovak a már inttri'-k-H lielvre és időre szintén elóyc/* ttttdők A vérvízíísálaífói eb'-'er'-1 lovak marhalevélköteles forg.H a nem hozhatók (nem irhatok ;i Mískolci Yaskereskedelmi Részvénytársaság Tel: 20-87. — MISKOLC - Beseuyöi-u. 6. a NEHÉZIPARI KÖZPONT BIZOMÁNYOSA állandó atgy raktár aí Állami Vas Acél és Gépgyárak, a Rioxamuriny-Salgótarjáni Vasmű Rt., Weiss Mao íród rt. müvek kereskedelmi és gazdasági tar- melvényeiben. Gyors és pontos kiszolgálás. FARKASOK Irta: GERGELY SÁNDOR* | ...belülről' beszakadt a told. Széles lyuk tátongott onnan is. S a telsö világosságból is becsapott vulogon a szeles, eles vaskar. A farkas iéireugrolt. A vas a bordák közt tépte lej busát. A bejáratnak ugróit a*-üldözött. 'Urjöngö üvöltésbe kezdett. De elnémult hamarosan, mert a Szájába nyomulja hosszú, villogó vas. A farkasvadászok kikaparták a barlangból az elejtett vadat s a megtuliadt kölyköt is. Hárman voltak a nimrodok. Az egyiknél ásó, a másiknál csákány, a harmadiknál vert kasza voll. Rongyos csizmájuk fejét, dróttal fonták körül s szakadt subájuk, kucsmájuk sártól, zsírtól, meg az évek teméntelen sokaságától volt nehéz. — Né — mondta az egyik —. Farkas. A többiek a vad mellé .térdeltek. — Az a’ — csóválták fejüket —. Farkas bizony. Ejnye. De nem törődtek sokat a furcsasággal. Ok ugyan róka. nyom után haladtak, rókaprém lebegett szemük előtt s egy. szerre csak, no lám... farkas feküdt előttük. S csak amikor avatott kézzel fejtették az irhát, hiszen értettek hozzá, meri nem először nyúztak állatot, szólalt meg az első kaszás ember. — Honnan az istenből került erre ez a farkas!1 A többiek is megálltak a munkában. Sovány, borostás arcuk egymás télé fordult. Igaz is. Hogy vetődött erre ez e íarkas? Gyermekkoruk óta nem járt «zen a vidéken farkas Veszekedett fenevad! Es ők erre lestek már két éjjel és két nap! Vájjon... vájjon... ád-e ennek a bőréért is annyit... nyolc pengőt..; a boltos... mint amennyit egy hónapja.ró. káért fizetett?.... Nézték a sovány dögöt, tömött H! tapogatták s a megfojtott farkaskölykét emelgették. — Ez... ez a dög tán szét is tépett volna bennünk vélte az egyik. — Nem nagyon kéreti magát az ilyen. Hát még hn /Vi 1 rz meg a’vvót — mondta a másik. — Jól se lakott vóna vélünk — legyintett a harmad k. Tovább dolgoztak. Munkaközben egyikük lehajolt a dögre s a tépés helyén a meggyűlt véresőmet nyállá meg. A más k kettőnek is lebukott a feje a szúrások helyére. Egymásra néztek. Szemük elboi ült. Most már csak ketten nyúzták a zsák. mányt. A harmadik .tüzet rakott. Talán a beszopolt larkasvér. től, vagy a gyötrő éhségtől bódultak meg... mert máskülönben nem ették volna meg, hiszen a lángok s a füst idecsalhatja az erdőkerülőket. De amikor feliobogott a máglya a bundájából kifordított farkas sovány, inas húsának darabja i a kasza, meg a csákány hegyére tűzve, a tűz fölé tartották, türelmetlenül, csak az elkövetkező lakomára gondoltak. Már hónapok óia nem volt hús a szájukban s kenyér is csak har- madfel nappal ezelőtt. Ha ugyan kenyér a liszttel sztnemteH. korpás, ragacsos gyurma. Örültek a zsákmánynak! Büdös ez a farkaspeesenye, de mégis csak élei! Etel hát! Ez a farka«, kölyök meg egyenesen csemege. Csak a combokat falták fel, *) Részlet a szerző (Szikra kiadájs.j Gyanú c. új rmelláskötetéból. lerágva a büdös, kemény húst csontig. A bordás részeket éltették. Jó. lesz otthon. Az otthoniak úgysem eltek még vadhúst. Elnyúltak a tűzrakás körül. Rongyaikat szárítgallák. Ar. cuk, tenyerük száraz volt, kicserzette a széi, meg a hideg s AfirgízikkaszlOtta az erdei levegő s a szabad nap. _1 Veszett kutyák lettünk, cimborák, — mondta a kaszás ember. ‘'--a ■' • — Még annál is rosszabbak. Kutyák nem esznek tarkast dünnyögte az iéót- —. Van-e állat a földön, amelyik farkassal él? Nincsen, nincsen, nincsen. Csak az ember... — Van ember, aki emberhússal él —•’ Kezdte a harmadik, a csákányos. — Az olyan messze van —- legyintett az ásós —. Valahol messze, feketék.., — Fehér az. Szép fehér. Minket szikkaszt, azért olyan szép. A mi uraink. Elevenen szívják el az erőinket.,, — végigvágta magát a hamvadó máglya mellett, a lucskos lóidon s onnan dörmögte: — De majd egyszer jön még rájuk is dér. A maradék gallyat a pislákoló tűzre dobták, einyujtóz- kodtak, aludni próbáltak. Ketten el is szunnyadtak. A harmadik, a kaszás felült s fejéi gyanakvón az áramló szél eller tolta. Arca megmered! s keze tétován alvó társai felé nyúlt. De sajnálta álmukat... Újra fülelt. Térdére emelkedett. A szél erősbödött, az erdő zúgott. A strázsa feje már Ivenként rántotta maga után figyelésében a törzsét. — Fussunk, — mondla halkan maga elé, aztán rácsapoit az alvókra. — Fussunk — kiáltotta —; Kulyák, kutyás urak jönnek. Rohantak. Nyomukban a föltámadt förgeteg. Az erdő tetején vadul szánkázott a szél. Lövések dörrentek. Néha egyikük elbotlott. Talpra segítették s igy csörtettek tovább. Gallyak recsegtek, a szél bömbölt s a hátukba fújt. A kaszás ember elbukott. Fegyverét messzTe vágta ztihaná- sában. - A többiek megálltak. Visszafordullak. A cimbora hasra borulva lekiíd'1. s hátán tenyérnyi lőtt s< bböl bugyborékolt a vér. Rohantak most már csak kelten. Szeműk szülte kiugróit. Karnyi vastag.'.kiálló 1 agyőkért ken botladozva ugrállak. Fii. lükbe a farkaskutyák vad közeledő csaholása s az erdőkerülők ’'Uiicagolyóinak cSattanása dobolt. — Fuss! — kiáltotta a csákányos és megállt. — Gyere, ne állj, bőgőit az ásós ember, de a c.mbora visszafelé szaladt. Fölemelte fafkasöló. fegyveréi, hosszan, íébolyodoltah üvöltött a zúgó iák alá 's az egyik -rá- rotianó borjunagy kutya gerincété vágta vasál. Aztán elbukott Mellét tömérdek sörét tépte le Hárman voltak az üldözők, »vet kerülő, meg a herctgi uradalmi erdők főintézöje. Az ő kutyáját hasította ketté a/ orvvadász csákánya. Az úr rátét Heile a kutyára a friss fárkas- irliát, amelyet útközben szedlek fel a menekülök nyomán. Kedvence halódó,, fájdalmas tekiniüe megremegteti-. S így mondta: — Lelőni. A kai makkal is — f.-UsgrcU s így or.in:..a: — 1 *:öni a kutyái: A Két erdőkerülő lőtt. Aztán felké’t k térdeplő óiúti ból. Ott messze, a kanya.odúban, elörecap:a kezét az a harmad.];! Mintha repülne, vagy úszna, zuhant a szakadékba.
