Észak-Magyarország, 1948. november (5. évfolyam, 199-227. szám)

1948-09-14 / 210. szám

4 ázepientáer 23-6» UéSkczsieU a kolozsvári várbíró, tír. Zolán felett Alig zajlott le a diósgyörvasgyári pártmunkás értekezlet, máns új fejlemények vannak a gyárba be. szivárgott horthysta vérbíró, dr. Zalán Endre ügyében. Szeptember 23-ra ki­tűzte tárgyalásra a népbíróság dr. Za­lán Endre volt törvényszéki tanács­elnök, a kolozsvári különtanács hír­hedt elnökének bűnperét. A tanácselnök s'zázával szabta ki a leg­súlyosabb ítéleteket a Horthy-rendszerrel (Szemben álló baloldaliakra, tárgyalása iránt hatalmas érdeklődés nyilvánul meg úgy Budapesten, mint Uiósgyőrvas- gyárban. .... •">* 'G***­Ma állapítják meg a miskolci szabad tenyér forgaloffibabozásának díját és módját Közölte az Északmagyar ország, hogy a Közellátási Hivatal a -törvényhatósági jogú és megyei városok részére is engedélyezte a sza­bad kenyér és szabad liszt forgalmát. A részletes intézkedések megté- tele céljából Fekete Mihály főispán közellátási kormánybiztos keddre értekezletet hívott össze. azon fogják megbeszélni az ezzel kapcsoia. tos teendőket és megállapítani, mely naport indul mea Miskolcon a szabad kenyér és liszt forgalom és milyen keretek között fogják azt lebonyolítani a közellátási kormánybiztos arra kérte a Közellátási Hivatalt liogy noha Ózd nem megyei város. tekintve, hogy lakossá* fiiának túlnyomó része üzemi dolgozókból áll és száma túlhaladja több megyei város lakosainak számát. Ozdon is engedélyezze „ sza­bad kenyér és liszt forgalmát. Négy gépltais® lesz még ez idén Borsod megyések ■mm — Jelentette be Hegedűs András az MDP szövetkezeti konferenciáján Önkéntes általános és egységes falusi szövetkezet szolgálja legjobban parasztságunk boldogulását Völgyek és messzi síkságok friss levegőjét árasztja az ünneplő tarka soka. súg. Omlik a szeptemberi napiény a zászlókra és az írott falak' bizakodást ver- nek vissza. Nagy és szép esemény készül itt, asszonyok és férfiak jöttek össze, lii.gy megbeszeljék a jövőt, a borsodi parasztság jövőjét és boldogulásának út­ját, a szövetkezeti mozgalom ügyét, in vannak az MDP megyei vezetői is, akik Összehívták az értekezletet, a népi szervek képviselőit és a szöielkezetek fele-* löseit. ----- - — - ...........N Míntagazdák, parcszíasszonyok Legnagyobb feltűnést a mintagazdák keltik, szivük fölött ott csillog a gyö­nyörű kitüntetés és mindenki szeme megak-d az irigyelt, de megérdemelt jel­vényen, amely sok-sok munkát, verejté­ket ju almazott. Utánuk nyomban a fa­lusi asszonyok jelentkezése váltotta ki a legőszintébb örömet,, hiszen most első tjlialompial jöttek el ilyen -tömegesen, hogy részt kérjenek az építő munkából. Ok maguk is' tisztában voltak az ese­mény jelentőségével, a feketekendős fe­jek és a színes kendők csoportja öntuda­tosan állotta a férfiak- bíráló tekintetét. I’rieszol József országgyűlési képvise­lő, a Párt megyei titkára üdvözölte a konferenc a. résztvevőit majd áhitatos csendben zendített rá a zenekar a Him­nuszra. Ezután az ertekeziet elnökséget választott. Rákosi Mátyás létt az . első diszelnök, utána üerő elvtárs neve hang­tik fel, majd egyszerű parasztemberek,' íarasztasszonyok, a Párt, a szövetkezeti mozgalom és a közigazgatás vezetői kő.- vetkeznek. Elénk érdeklődés fogad‘a Hegedűs András, az, MDP szövetkezet-politikai osztálya vezetőjének beszámolóját. Véget kell vetni a kizsákmányolásnak a falun is — Az államhatalom a dolgozó nép ke­zében van — mondotta —, ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a Vidéken a fejlődés nem ment olyan gyorsan, műn a városokban. i — A legjellemzőbb erre az az adat, amely szerint uj birtokosaink 15 százaléka kénytelen volt bérbe adni íóldjéf a kulák pa­rasztoknak — mondotta. — Nem vetettünk véget a kizsákmányblásnak, pedig mi nem azért osztottuk szét a földe-t, hogy a zsí­ros parasztság jusson jobb és nagyobb jövedelemhez. Egész sor intézkedés je­lent meg ezek ellen, de egyedül rendeletekkel nem lehet kor látozni a tőkés elemek garázdálkodá­sát, ehhez a dolgozó parasztság segít­ségére, szívós harcára, munkájára vvn szükség, , !t> Vigyázzunk a szövetkezetekre Sajnos jelenlegi szövetkezeteink még nem mindenben telelnek meg a követel­ményeknek. Elsősorban azért,. mert szö­vetkezetünk nagy része régi szöve'kezet, 65Q0 falusi szövetkezetünk közül négy ezer a reakciós rendszerben keletkezett. Persze ezek mind a gazdag parasztok ke- ‘ zébe kerültek és a gazdagokat támogat­ták. Uj szövetkezeteink között jobb a helyzet. Súlyos támadásolt ellenére ma már annyira .megerősödtek, hogy rái"k tudjuk építeni a jövőt. Az ország gabonakereskedelmének 75 százalékát már 2000 földműves szövet­kezet bonyolítja le . és jó munkát végeztek. De éppen mert ennyire fontosak, igen. nagy, veszély, hogy a földműves szövetkezetekbe spe­kuláns elemek furakodtak be és elront­ják annak munkáját. Vigyázzanak szö- ve'kezeti vezetőink ezekre az elemekre s akadályozzák meg cselszövéseiket. A másik veszély az, amikor a szövet­kezetek kapitalista módra kezdenek el dolgozni és új kizsákmányoló paraszt­ságot kezdenek kitermelni. Épp úgy el­lenségei vagyunk ezeknek; m.nt a regt zsíros parasztoknak. A szövetkezet az egész dolgozó parasztságé legyen! Vigyázni kell arra, hogy a , szövetke­zeti munkába a vezetőség vonja bele az egész dolgozó parasztságot, mert akkor . minden támadást könnyűszerrel vissza lehet verni. Önkéntes általános és egységes szö­vetkezet szolgálja legjobban paraszt­ságunk boldogulását és mi el is indultunk ennek megvalósí­tására. Le kell szögeznünk, hogy félkarú az a szövetkezet, amely csak a fogyasz­tási ággal foglalkozik, ki ke|l építeni értékesítő és termelési munkakörét is. Itt azonban el kell oszlatni egy félreér­tést. Sokan" úgy gondolják, hogy a szö­vetkezeti terme.és csak úgy indulhat meg; ha egybeszántják a földeket. Szó sincs erről. Az a . feladata a szövetke­zetnek, hogy külön-külön gazdálkodó tagjad, a dolgozó parasztokat megsegít­se. Termelési szerződéseken keresztül nagyobb jövedelemhez kell juttatni őket és meg kell szervezni a gépi munkát. Itt Borsodban még az idérn négy traktorái- lomást állítunk iel. Lelkes édjerzés, zúgó taps köszönte meg az örvendetes bejelentést, amely új távlatokat nyit meg előttünk. Gondoskodni kell a szövetkezetnek az értékesítés megszervezéséről, de fo­gyasztási szövetkezeteink feladata, hogy megszervezzék a falu olcsó és jó áru­ellátását is. Ezentúl a szövetkezet minden fi*,ét a tagértekezlet elé kell vinni és ez-'ci megszűnik a reakciós gyanus'tás minden lehetöség.e. Döntően fontos az is. hogy a szövetkezeti munkába a parasztassz.;. nyok is bekapcsolódjanak, még ped.g ne jj számáb csak mint egyszerű tagok, hanem cr-nt s fogunk vezetők is. Felállítjuk népi ellenőrző szervként a földműves szövetkezetek me­gyei, illetve országos választmányai. Mindezekből láthatja dolgozó pirasztsi- gunk, hagy akarata és Közrtmíikcdésa nélkül semmi sem történne,-* a szövet­kezetekben. Ezután foglalkozott Hegedűs András azokkal a kezdeményezésekkel, amelyek néhol az országban jelentkeztek és be. vezették maguk között a táblás gazdál­kodást. Tudjuk, hogy az ilyen szövetkezetben közös erővel többre lehet jutni, az lyen kezdeményezéseket mnden erővel támo­gatjuk, de ezt a szövetkezet tormát sür­getni nem szabad. Mi ujiipusu parasztsá­got akarunk létesíteni, olyat, aki tevé­kenyen maga -rányítja ügyeit. Segítsük a iöldbérltf- szörel kezeteket Felvétellé a földbérlő szövetkezesek kérdését is. Eloszlatta azt a félreértést, amelyet a reakció szándékosan terjesz­tett, hogy tudniillik ezek a töidbérlöszö- vetkezetek közös művelésű gazdaságok lennének. Szó sem lehet erről, a földbérlő szövetkezetekben is olyan formában .művelik meg a földet, aho­gyan a tagok kívánják. Akik nem képesek saját erejükből meg­művelni a földet, nagyszabású segítsége.’, kapnak, 5 millió forint szántási és 3 mil­lió for;.ntú vetőmaghitelt juttatunk nekik a szövetkezeteken keresztül. jw’ A párt és a szövetkezet Azt a kérdést vetette fel végül milyen Szerep vár a szövetkezeti mozgalom új szakaszában pártszervezeteinkre. Tevékeny és harcos részt kell ven­niük, éberen kell vigyázniok, hogy .tisz­tán tartsák őket a nágygazdák beszivár­gásától. A legjobb kádereket kell a mozgalomnak adn. Nagy gonddal ügyel­jék a szövetkezetek működését és állan­dóan a tömegek előtt -tartsák a szövet­kezet kérdését. Mindez nem könnyű feladat, de semmi sem volt könnyű, amit eddig végeztünk és mégis keresz­tül vittük, mert tudnunk kell, ha vannak is nehézségek, mögöttünk van az MDF .megtörhetetlen ereje és mögöttünk érez­hetjük ismét a hatalmas Szovjetunió se­gítségét, Lenin és Sztálin tanításait. Ezután Prieszol József elvtárs, ország­gyűlési képviselő, megyei titkár tartot­ta meg beszámolóját, majd a felszólalá­sok következtek. Lapunk legközelebbi számában ezekről is részletes beszámolót közölni. Lelepleztek egy belurakodoít osztály ellenséget Kizárták és elbocsátották a gyárból Lakatos Géza volt őrnagyot A diósgyörvasgyári üzemi pártszervezet vezetősége meg­kezdte a pártba befurakodott osztályidegen és ellenséges elemek el­távolítását a pártból. Ennek folyományaként kizárták -a pártból és- leszámoltatták a gyárból Lakatos Géza volt horthysta őrnagyot, aki mint napszámos került be a gyárba, most pedig már az irodába-vafó elhelyezkedését szorgalmazta, amelyet hasonszőrű barátainak segítse gével kívánt megvalósítani. A Pált és a gyár vezetősége a pártmunkás értekezlet bírálatát magáévá -ette és. megkezdte a. tisztogató akciót a gyárban és a pártszervezetben. fisveüa hivatalát a miskolci aiiftm’jgvÁSiség új vezetője A miskolci államügyészség üj vezetője dr. Koger János, akit Nagykanizsáról helyezett ide az ígazságügyminisztérium. hétfő reg­gel elfoglalta új hivatalát. Délután fogadta a sajtó képvise­lőit és nyilatkozatában kijelen­tette, hogy az eddiginél is íoko- zoUablun kívánja igénybevenni a nyilvánosságot és mukájában tá­mogatást vár a sajtótól. Ugyanitt bejelentette, hogy az ügyészi kar dr. Szitás István és dr. Zsiga Mihály személyében ll! főre emelkedett, ami a további munkát még fokozottabban elő fegja segíteni. ^ Felül vizsgálják a magas cipőárakat A Bőripari Igazgatóságon hétfőn délután a gyárak és ipartestületek és a, kereskedők fontos értekezletet tartottak a cipőgyártás és cipőké- reskedelem néhány kérdéséről. Az értekezletet főleg az tette szüksé­gessé, hogy egyes cipőtermelők túl magas árakon hozzák forga­lomba termelvényeiket. A cipőára­kat az illetékesek most felülvizs­gálják s az ármegállapító tárgyalá­sokba bele vonják az érdekképvi­seleteket. 'irr Búzát sikkasztott a község vezetősége A közelmúltban hivatali vizsgá­latot tartottak a njegyaszói jegy­zői hivatalban, amelynek során meglepő visszaélések derültek ki.. Csomár István volt megyászói. je­lenleg mezőzomböri vezető jegyző; Nagy Ferenc segédjegyző és 'Oláh; Kálmán községi bíró hosszabb időn keresztül sorozatos sikkasztást, okiratha­misítást 'követtek, el a búzaköt­vényekkel. A búzakötvényeket részben jogta­lan személyeknek juttatták, de na­gyobbrészt nemlétező személyek­ről hamis névsort készítettek, ezzel' igazolták, as- elsikkasztott kötvé­nyek juttattását- így mintegy 456 mázsa búzát .vontak el & közellát ás elől. Az ügy kivizsgálásáig, amelyet a gazdasági rendőrség végez a két tisztviselőt felfüggesztették állásá­tól. Szövetekben a legnagyobb választék Linóleum Széchenyi utca 6 Niuplro akart szökni g tosuiji főjegyző A rendőrség letartóztatta Török László tokaji főjegyzőt, amikoi Magyaróvár mellett át akart szóig ni a határon. Budapestre szállítot­ták. ahol kiderült róla. hogy az államvédelmi osztály már re- gebben megfigyelés alatt tartja. Egy kémközpontnak, dolgozd kémszervezővel tartott fenn szó, ros kapcsolatokat ég adatokat szolgáltatott a magyal demokrácia politikai és gazdasági életéről. Azért kísérelte meg p, szőj kést is. hogy Ausztriában az ame­rikai megszálló hatóságok szolgála* tába szegődjön. ESZ AKM AGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents