Észak-Magyarország, 1948. november (5. évfolyam, 199-227. szám)

1948-09-13 / 209. szám

Zászlóavatás, sportverseny ..mindenki színháza'- és táncmulatság a Honvédnapok mai műsorán A miskolci laktanyák a honvédnapok alkalmából ünnepi disat öltöttek. A ha- tarvadászok laktanyájának ablakait piros és nemzetíszínü lobogók díszítik, az ab- iakok alatt piros-leher-zöld drapéria s zöld gallyak, Kossuth-címer es a 48-as szabadságnarcosok arcképei a tálakon. Díszes telirat hirdeti: „A 48-as szabadságharcosok szellemé­ben harcolunk a demokráciáért, a szo­cializmus megvalósításáért.” A kapu szintén zászlókkal, zöld ga. lyakkal pompázik. A határvadászok Kossuth Körében pénteken és szombaton műsoros előadást tartottak. Este 8 órakor az ifjúsági szervezetek tábortüzet rendeztek a- Avason, a honvédség és a rendőrség küldött. • »égéi is részt vettek az ifjúság baj- társías ünnepélyén. Hangulatos élmény volt az egész vá­ros közönsége számára, amikor este 10 órakor a város különböző pontjain 12 kürtös egyszerre fújta a takaródét. Nagy sikere volt a színház szabadtéri előadá­sának is — a Mosoly országát adták elő —, amelyen zsúfolásig megtelt a néző. tér közönséggel és katonákkal. Üzemi dolgozók és honvédek találkozása Vasárnap reggel 7 órakor a vasutas- zenekar ad zenés ébresztőt, délelőtt 10 érakor a Búzatéren gyülekező csoportok és líszszázadok felvonulnak a Városház- -.rre, ahol a szabadságharcosok zász­laját avatják fel s az alakulatok dísz- menetben vonulnak el a zászló előtt. 1 órakor közös ebéd lesz a Kossuth- szállóban, délután tél 4-kor a Széchenyi utcán háztömbkörüli motorvezetéses ke- rekpárverseny, negyed b-kor a Szabad­ságtéren a Kossuth akadámistákat bú. csúztatják, este 6 órakor pedig mindenki színháza az uicákon, tereken, ahol a kultúrgárda csoportok szóra­koztatják a közönséget. Este 8 órakor a Szabadságtéren szabad­téri bál lesz. Vasárnap reggeltől estig A honvédnapok héttői folytatásának kiemelkedő mozzanata az üzemi dolgo. tök és a honvédség testvériségét pecsé­teli meg. A határvadászok a diósgyőri vasgyárba látogatnak el, hogy Kivegyék a kapcsolatot velük és megmutassák tiszteletüket a dolgozók iránt. A múltban, ha katona tette be a lábát az üzemekbe, az csak rosszat jelenthe­tett. Ma már a honvéd úgy megy be a gyárüzemekbe — mondja Krasznai Fe­renc tőhadnagy bajtárs, nevelötiszt, aki ez alkalommal előadást tog tartani —, mintha édesapjához, bátyjához menne. A látogatás reggel 5—6 óra tájban lesz, mert a miskolci honvédeknek is részt kelj venniök hétfőn a budapesti honvéd- napon, Megnym a fejlődés útja Bulgária elölt A nemzeti felszabadulás ünnepén Kosztov miniszterelnökhelyH'.es beszámolt a hazafias arcvonal eredményeiről. A (elszabadulás óla eltelt négy év esemé­nyeit négy lontos történelmi tényező, ha. iarozza meg: a diinitrovi új alkotmány megszavazá­sa. a nagyipar és a bankok államosítá­sa, a hazafias arcvonal egységes politi­kai, társadalmi szervezetté válása és Bulgária nemzetközi helyzetének meg. szilárdítása. A Szovjetunióval és a népi demokráciák országaival kötött szerződések biztosít­ják Bulgária területi épségét és függet­lenségét az imperialisták kihívásai ellen. Független nemzethez híven, visszautasí­tottuk a Marshall-tervben való részvé. telt, de rendes diplomáciai kapcsolatban vagyunk a nyugateurópai országokkal és az Egyesült Államokkal. lorokot szaggal mindent elkövettünk . kapcsolataink megjavítására, bár török- ország részéről nem tapasztaltunk ha­sonló törekvéseket. Görögországot illetőleg mindennapo. sak a monarctiofasiszta elemek kihívásai és az UNO balkáni bizottsága, melynek érvényességét nem ismertük el, nem szolgálja a kihívások megszüntetését. Az ország belső helyzete lényegesen megszilárdult. A kétéves terv nagy eredményét a nagy,par államosítása segítette elő. Az újabb Óteves tervben nagy feladatok várnak Bulgária iparára, a mezőgazdaság villamosítása és a szövetkezetek kiépílé­se terén. A szociális tejiödés útja meg­nyílt Bulgária előtt és már látjuk a bolgár nép boldog jövőjét. Újfajta értékesítő és siléépitő versenyt hirdet a sajészentpéteri íőldmfivesszövetkezet Jelentettük már, hogy a MOSzK kis- gépeket és műtrágyát bocsát a kispa- rasztság rendelkezésére, de segítségükre siet a takarmánygondok enyhítésére is a siloépítés akcióval. Egyik legfontosabb célja ennek, hogy mind a kisgépek, mind pedig a műtrá­gya és silóépítés eszközei a lehető leggyorsabban, még az őszi munkák elvégzése előtt rendeltetési helyükre jussanak. Nagy jelentősége van tehát annak a versenyfelhívásnak, amelyet a sajószent- peten töldmtvesszavetkezet intézett a sajókazinci, a boldvai és a szirmabese- nyői, meg a hangácsi földmüvesszövet- kezetekhez. A négy szövetkezet verseny­re szólítja a kisgép és műtrágyaértéke­sítés és silóépítés végrehajtásában. Bizonyos, hogy a kihívást a szövetkezetek ne.m fogják visszautasítani és rövidesen megindul a vetélkedés, amelynek hasznát a kis­parasztság és az ország minden dolgo­zója látja. A kisgépakció keretében a gazdák ol­csó és jó minőségű mezőgazdasági gé- pékét kapnak, amelyekkel nagymérték­ben megkönnyítik munkájukat. Sokkal fontosabb azonban még ennél is a mű­trágya értékesítés levezetése, mert igen olcsó és kedvezményes befekte­téssel a parasztság helyreállíthatja földjének termőerejét és termelését gondos ápolással szinte megkétszerezi segítségével. Éppen ilyen jelentős az állattenyésztés vonalán a silóépítés, amely hatalmas mértékben megkönnyíti a takarmánytáro­lást és gazdaságosságával már meghó­dította a parasztságot.' »Mindezt a szövetkezetek nyújtják a fa­lunak, amelyeknek hivatásuk a dolgozó parasztságot a boldogulás útjára ve­zetni. Miskolci Vaskereskedelmí Részvénytársaság Tel: 20—87. — MISKOLC — JBesonyöi-u. 6. p. NEHÉZIPARI KÖZPONT bizományosa Állandó nagy raktár az Állami Vas Acél és Gépgyá­rak, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., Weiss Manfréd rt miivek kereskedelmi és gazdasági ter- melvényeiben. Gyors és pontos kiszolgálás. SZEPTEMBER' Irta: SZABÓ PÁL Lenszőke haja körben kilóg a kis kerek sapka alól, vörösre Ógett arca ragyog a boldogságtól, mikor ablakom alatt pecke­sen, büszkén ellépdel üudás Aladár. Május elején volt először az emberpiácon, s mindjárt el,- állott Csizmadia Mihály uram tanyáját a. Ott két tehenet, ti­zenöt malacot és ötven libát bíztak rá. — Nem hiába. — A te­henekben nem esett kár, a malacok süldőkké nőttek és ötven lúd lett az öt ven kislibábóL Pedig, jaj ^cnehéz volt a vigyázás. Különösen reggel, ha az éhes állatoaWterültek a tarlón. Dicsekszik az eredménnyel Dudás Aladár» Most azonban vége a szolgálatnak, mert üzentek érte. Cédulát hozott a kisbíró, hogy Aladár, jelentkezzen. Ezért baktatott be a taluba. / , A lábán vadonatúj pár csizma, fölötte új rend ruha, 0 maga megmosdva kicsinosítva, — mintha csak sorozásra menne. Pedig nagyobbról van itt szó. Egy kicsit érezteti is a tontos változás közelségét. Fióna alatt a batyut szorosabban öleli, a bal lábát jobban odavagja, ha lép, s fontoskodóan szögezi tőidre a szemét. Mosolygó, élénk-kék szemeket. Réggel hétkor indult el a messze tanyájáról és most már ■ tjz jelé jár. De nem táradt, mert csak azt érzi, hogy utána­néznék az emberek. Itt is két asszony állja útját. — Régen nein láttunk, Aladár! — szol rá az egyik. — Szolgáltam — adja ő a választ és mesél: — hogy jó sora volt, — ötig aludt reggel, — csak akkor kelt korán, ha csépeltek a tanyán, — amikór még csillagos voll az ég. Mert istállóban aludt. Két lóval együtt. Rugósak voltak a lovak, de ő nem télt tőlük, mert bot volt nála. Fia bot van nála, akkor semmitől sem tél. Hát még ha a. karikása is meg volna. De azt egyszer elszántotta a béres. Aladár lovakat hajtott s a karikás beleesett a barázdába. A má­sik ekenyom meg p‘tértté. A Lói kezdve csak bot a legyvtre. 'ó az is. — Még a kutya is fél tőle. . .ggeLre kenyeret, evett, ebédre levest. »csórét is kapott, igencsak mézeskenyeret. Néha tus — Jó volt. Le belebujt a szalmába. Úgy altrdt.-gyszer egy olyan ember volt a tanyán, aki sározott. — Ez, amikor behajtotta este a jószágot, azt mondta neki: — na, most már te letekhetsz. — Akkor hosszút aludt. — Jó volt. Hossz csak akkor volt, amikor a tarló megszurla a libát. Az ujja akkor rfleggyült és tájt. — „Megjártam" — nevet az emléken — „később mindig cipőt húztam”. Most csizma van a lábán. Kommencióba kapta. Persze más is járt neki: két pár teliérruha, egy pár téli ruha, meg fehérnemű. — Mutatja is, bontva szét a kis batyut. Két színes ing kerül elő, meg egy sárga vászon alsónadrág. Kis színes vaszonlapok a zsebkendők, másszípuek a kapcak. Igaz, még egy sapkát is kapott. — Pénzt kaptál-e? Azt nem kapott. Pedig gazdag ember a Csizmadia Mihály. „Sok földje van elül is, — de hátul is van”, (Nyilvánvalón a tanya itt a középpont.) A tanya meg nagy tanya. — Jó voltl — tér vissza Aladár a témához. De most már vége a kenyérregelinek, a meleg levesnek s a mézes vacsorá­nak. Egészen májusig. Akkorra új kis malacokat ellenek a kocák, a tojásokból új libácskák bújnak elő. Akkor újra mun­kába állhat Aladár. Jdig azonban más dolga lesz. Ezért sietett haza. Meg mert tegnap behívót vitt hozzá a kisbíró. Sürgősen jelentkeznie | kelL — A Törökből járok majd — mondja — az államiba. — Aáert már augusztusba elmúltam hat. A tanító ur hivatott. — iratkozni. .ájusig iskolába jár így Aladár. Hétkor kel majd és hat­kor tekszik. Szalonnát,, mézet csillagot nem lát egy hosszú even át. A déli leves helyeit egy csupor akciós tej lesz az ebédje. Almákkal számol libák helyett és a tanító ur meg­tanítja az „ur-ir”-ra. A többi pedig nem érdekes. Az egyik asszony pénzt adott a gyereknek, a boltos cukrot hozott neki, a küldönc borbélyhoz vezette: — s a borbély, az asszony, a mecénás küldönc, meg a krajcáros boltos sírtak. Csak ajt isten tudja mért. Aladár egy percig értetlenül á’l a meghatott csoportban, azután eszébe jut, hogy őt hívták. Kissé mélyebbre csapja hát a tejét és indul. Bal csizmája egy lehelettel hangosabbat koppan a téglán, — s a léinöt'c-k leikusmcietén. (Á szerző ezen írása még 1941-ben látott napvilágot, amikor még a lalu kizsákmányoló elemeinek korlátlan hatalma alatt szent ecUck a paraszti dolgozók -- már iskolaköteles koruk előtt is. — bzerk.l i A íalosi sport jövője Nagyjelentőségű kezdeményezés vo\t az a sportnagygyűlés, ame­lyet az elmúlt héten rendezett az Országos Sporthivatal a fővárosi Sportcsarnokban. Hegyi Gyík a ál­lamtitkár számolt be az olimpiai tanulságáéiról, s a jövő feladatai­ról is beszéli. Elmond1«, hogy <i mezítlábas játékok és más népi sportmozgalmak eredménye!,'éppen mindenütt egészséges falusi sport. egyesületeknek kell alakulniuk. A jelenlegi rendszer nem megfelelő és sok helységben könyöraűpmá. nyakra szorulnak a sportegyesüle­tek. Ezeket a könyöra donui n yok.ut pedig rendszerint azok a mgfgaz- dák vagy malmosok adjak, akik a pénzükért a saját polyiki befolyó, mkát is érvényesíteni akmják ft sportegyesületekben. a dolgozd pa­rasztság rovására. Ezzel sz&mben ionnak örvendetes jelenségek is. Kitűnt az is. hogy ott vannak a leqeredménv**ebben működő falig,i sportegyesületek, ahol n H'hi dol­gozó parasztsága szövetke .’etekbe tömörült. Hegyi Gyula hangsú­ly ózta, hogy ez a jövő> A fuhr kulturális színvonala csak a szö­vetkezeti mozgalom keretein belül fejlődhetik tovább, tehát a sport. élet js csak a szövetkezeti mozga­lom segítségével emelhető maga­sabb színvonalra. Kühne, Hotfher Csepel mezőgazdasági t-ópek, vetőgépek, eKek, boronák Vas József VfcííkereskedönóI Zsolcai-k« pu 1 Nehézipari Központ bizományi ierak&Sa Bűvészek, IggieronsM, éifotszeiWk és mülevsrek vH6$$ZMi c Herr/ CrrtalHI Óriási karaván érkezett pénte­ken Miskolcra. Európa egyik leg­nagyobb cirkusza, n Henry Cirkusz. Hatalmas sátrát káprázatos gyorsa. Sággal állították össze n bemutat­kozó előadásra. Este zsúfolt néző­tér várta a szereplőket és « bűvé­szek. légtornászok és műlovarok serege fergeteges tetszést aratott. Nagy sikert arattak az átlátszd- moh, a táncoló. egyensúlyozó ele­fántok. a pompás tevecsapot, az indiai zebu, a remekül idomított lovak ás az oroszlánok mutatvá­nyai. Állatseregletében sok ritka és nálunk még nem látott példány van, amelyek napközben is* nagy közönséget vonzanak.

Next

/
Thumbnails
Contents