Észak-Magyarország, 1948. november (5. évfolyam, 199-227. szám)
1948-09-27 / 224. szám
,/Q szabad szocialista kuliura hazája Kmtmm i'tmmw'.w'f’ i MICSURIN , A NÖVÉNYEK VARÁZSLÓJA AKI FORRADALMASÍTOTTA A BIOLÓGIÁT A szovjet ember szeme felcsillan, ha ez: a nevet hallja: Iván Micsurin. Szeretettel és' büszkeséggel gondol erre a kiváló természettudósra, ak: életét a növényeknek szén eile és szinte forradalmasította • a bo.arakat, és biológiát. Dél Északon 1855-ben született Rjazan kormányzó- Ságban. Kozlov közeiében élt. Egész fiatal korában kezdett foglalkozni gyümölcstermesztéssel. Nagy terveket hordozó: t magában s elhatározta, hogy a déli kiimát felköltözteti északra. Munkáját azzal kezdte, hogy összegyűjtötte, környéke műkedvelő kertészeinek értékes tapasztalatait, megismerkedett eredményeikkel. Egy kisvárosi bérkocsis udvarában kitűnő cseresznyére bukkant. Egy távoleső őserdei faluban olyan körtefát fedezet: fel, amelynek szokatlanul ízes volt a gyümölcse. Kiske-tje nemsokára meglelt a legmerészebb keresztezésekből származó növényekkel. Micsurin értette a növények nyelvét. Egyetlen lemetszett ágból meg tudta állapítani, hogy milyen korú fáról való • hogy alsó, vagy felső hajtás-e. Ibolyaillotu liliomok, kőrtezamatu almok... A növény'an -világában akkoriban az úgynevezett formális-genetika jfáiy|íjta uralkodóit, amely azt hirdet.«, hogy a növények tulajdonságai öröklődnek, s azok soha nem változtathatók tn-g-. Pél- dául, ha valamely növényfajta öröklötten nein fagyálló, az olyan isv‘ marad mindörökre. ‘.Micsurin nem fogadta ej-a genetikusak' állításait. Megfigyelte, hogy a környezet milyen nagy hatással van nemcsak egy adott növénynek, hanem utódamak tulajdonságaira is. A környezettől befojyásolt növények megváltoztak és megváltoztatott tulajdonsága1 kát át örökítették utódaikra is. Micsurin a fiatal növények öröklődő tulajdonságai- nak ’állandóságát különböző eszközökkel megzavarta s így irányította fejlődésüket. A kísérletek ezreit végezie e] sa legcsodálatosabb növényeket állította elő a legváltozatosabb, legmerészebb keresztezésekkel. Kertjében a lil'om }bo- lyaillátot árasztott, az almáknak körté- zamaía volt, a távolkeleíj Activia ananászillatú gyümölcsöt ,termelt. Hegyi kőrisfa ágát oltotta körtefába, s a hegvi kőris kivirágzóit. Meglátása egyszerű: felfedezte, hogy a tő és az oltvány kölcsöne :en befolyásolja egymást és átve- ,, szik egymás tulajdonságait. Az általa kitenyésztelt hübrid (elegyes} fajták képesnek bizonyultak arra, hogy új tulajdonságaikat nemzedékről nemzedékre átvigyék. _ (Micsurin, aki 350-féle azelőtt teljesen ismeretlen növény változatot nevelt fel, annak bebizonyításával, hogy az öröklés irányítható hogy a szervezet és annak környeze'e szorosan összefügg egymással, s hogy az átörökölt sajátságok az '.életfeltételek halasa alatt megváltoznak, foriadalmásította a biológia . Dervitj elméletét új, magasabb szintre emelte. így segíti a tudományt a szovjet haza Micsurin, a nagy orosz tudós munkája s kísérletei akkor vettek hatalmas len-' düietet, amikor megsxü.ele t a szociálisa Szovjetunió, ame’y m nden támogatást megadott neki. 1922 február 18-án a tambovi helyi hatóság a következő táviratot kapta íí kormánytól: „A nö- vényhemesítési kísérletek rendkívül fontosak az állam számára. Küldjenek tüstént Micsurin kísérlcíeirö! és koz.ovi munkájáról beszámolót Leninnek.” A távirat után 13 évig folytatta még munkáját Micsurin. A szovjet állam se- gíségével kertjét nagy tudományos kutatóintézetté alakították. Az intézet s a város, melyben lakott, M'csurin nevét viselj. Azóta Micsurinszk az új, haladó szellemű biológia tudományának székhelyévé le t. Itt folytatják tovább azt a hatalmas munkát, amelyet a nagy orosz biológus megkezdett s a szocialis'a haza segítségéve] oly dús virágzásba szökkentettSzadriddin Aini a tadzsik irodalom atyja A szocialista Szovjetunió nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem kulturális téren is felszabadította az elnyomott nemzetiségeket, amelyek a cárizmus rabságában nem használhatták nyelvüket, nem fejleszthe ték ki irodalmukat, művészetüket, nem élhettek népi kincseikkel. Mindenki előtt közismert, milyen hatalmas fejlődésnek indult a szovjet hazában a nemzetiségek önálló kultúrája. A SzovjetMajakovszkij, Vladimir Vl A szovjet költészet kimagasló harcos alakja. a diadalmas fórra-1 dalom egyik leg hatásosabb megszólaltató ja A szovjet költők közül nálunk legismertebb. Grúziában született, már diákkorában, reszt veti n forradalmi munkásmozgalomban. Bebörtönözték. A fogság éveit ta nulásra fordította. Futurista költőként indult pályafutása. Rendkívül hosszú különleges formájú verseiben dicsőítette a forradalmat s bűz dítop a harcokra. Maró gúnnyal ostoroz<n a polgári ízlést és iro dalműt. Egy új. egészséges, tisztult ízlés irodalmi hangjait szólaltatta meg. Majakovszkij lassanként levet ette as első imperialista világháború és a forradalom első éveinek iránya, a futurhmus túlzásait, s a győzedelmeskedő szocialista-realista költői irány egyik legmarkánsabb képviselőjévé fejlődött. Egyik leg jellegzetesebb, legtehetségesebb poétája annak „ forradalmi költéssel iránifnak. amely többé nem. a szavak varázsáért, n széptelkek elund,aW ásóért éneket. hanem acélfegyverként kezeli a rímeket és ritmusokat az elnyomottak felszabadításáért. s a felszabadult proletársáa osztálytudatának erősítéséért. Nemcsak tar*alomban formában is meglepő újítások fűződnek működéséhez. Szakított, a hagyományos polgári formákkál s olyan ritmusképletekéi, rersszerkezeteket alkalmazott. amelyek hűen fejez, fék ki alkotásainak forradalmi taralmút. Az ő ötletéből szüleiek a lépcsőzetes vers ritmikus mondatok. szabályos értelem szerinti iago lása hosszú verseken át. Nem félt, verseiben az utcák, külvárosok, műhelyek, gyárak, nyomortelepek nyelvét megszólaltatni. Nyelve for. dalaiös seugqesztív erejű, csupa zengés. Versei közül legismertebbek: A leninisták. Búcsú. Az ifjak dala Leninről. Vers n szovjet út levélről s hatalmas poémája a forradalom lángl&kü vezéréről. Lenin rőt. . . - . Itt közölt rövid költemény is hűen tükröst sajátosságán. Részlet „A leninistákéból B ú c s ‘ Üsd •& bürokratát, az aktát, pert, munkás, ostorral fenyits. — mert így hagyta vívnunk lljics. Ha a kritika korholni mert, rangnak szemet ne hunyoríts, —• mert így hagyta edződnünk lljics. Üsd a „baloldali” doktrinert, a jobboldallal szakíts, —« mert ’gy hagyta haladnunk fljics. Szájkosarat a fasisztáknak! Nyakheve ’ a gaz kopókra keríts! Mert így hagyta támadnunk .lljics. Nem sírunk, ünnen’ünk, örömre gerjedve. Lenin velünk van, el sose vész. Az egész világén hódít már terjedve az iljiesi szó t az iljicsl ész Ú Taxin váltom fel utolsó frankom. — Hánykor megy a marsetllei gyors? — Páris rohan kísérve utamat s minden valószínűtlen szép. Szememben könny ül: válás-vátadek, szivem most 1 J az érzelgősségtől lötyög! Úgy szeretnék itt Párisban élni-halni, ha nem lenne * valahol egy Moszkva. Sztálin műveinek nyolcadik kötete Sztálin összegyűjtött müveit a Marx Engels-Lenin Intézet rendezi sajtó aU. A gyűjteményes kiadás nyeűcadik kötete most jelent, meg a könyvpiacon. Ez a. kötet Sztálinnak az 1926. év januárjától novemberig írt cikkeit tartalmazza. Ez volt az az év. amikor Sztálin a párt ideológiai egységének megőrzése végett erélyes karcot folyta tott a. jobbo’dai opportunizmus e: a baloldali elhajlások ellen. unió nagy megbecsülésben részesíti á nemzetiségek költőit, művészeit. A napokban Lenin-renddel tüntették kJ 70. születésnapján Szadriddin Aimt, a tadzs-k irodalom atyját. Azért nevezik a tadzsik irodalom aryjátrak, mert annakidején ő írta az első tadzsik nyelvű könyvet. A kiváló költőről Juszuf Isanov tadzsik uj-ágíró méltatása nyom ín közöljön az alábbi részleteket: Ne feledjetek a rau tat! Hogy a forradalom jelentőségét né. pünk szempontjából méltányolhassuk, tudnunk kell, hogy éltek apánk és nagyapáink. A szó legszorosabb értelmében rabszolgák voltak. A buharai városok és falvak utcáit csonttáaszott, éhes koldusok lepték el. A forradalom ragyogó fénysugárként hatolt ebbe a sűrű sötétségbe, világosságot árasztva. Sokhelyütt a parasztok, jobb fegyver hijján, botokkal harcollak az Emir csaj patai ellen. Végül az oroszok segítségével új élet hajnala virradt fel. Aini a néphez csatlakozott és megszakított kapcsolatai a Dzsad'divel, mely a forradalom után a reakció táborába vonult. , Szamarkandi dolgozószobájában ülve, a hájlottkórú író ezt mond.a: ,,Visszaemlékezésem az akkor] időkre kiújítja hátamon a beheggedt sebeket. De nektek fiataloknak, nem szabad elfelejtenetek a múltat. Sokszor találkozom férfiakkal, nőkkel, akik már a szovjet időben születtek, tanultak, lettek tanítók, mérnökök, doktorok, képviselők. Ezek nem ismerik a múltat és hajlamosak arra, hogy mindent ajándéknak tekintsenek. Hogy méltányolni tudjuk a ma örömeit, ismernünk kell valamelyest a tegnap nyomorát is. Mi az író leiadata? Aini művei két csoportra oszlanak: az egyik a múlttal foglalkozik s a másik a mai Tádzsikisztánt ábrázolja. Egyik könyvében sem található akár legapróbb részlet sem, amely az emberi természet alacsoyabbrendü vonásait magasztalná, vagy az emberi méltóságot alacsonyt, taná le. — Az írónak arra kell törekednie, — mondja Aini —, hogy felemelje az embert, fokozza önbizalmát, megmutassa neki a kultúra javait és segítse legyőzni a boldogsághoz vezető út minden akadályát. Az író feladata, hogy olvasóit hazaszeretetre nevelje és ráeszméltesse a más népeket megvető nemzeti sovinizmus szörnyű következményeire. A régi Oroszország haladó íróit ugyanúgy megbecsülöm, mint a szovjet írókat. És — bár már hét évtized van .mögöttem — úgy tekintem őket, mint idősebb testvéreket; hiszen Oroszország volt az, mely az író fenkölt kötelességének felismeréséhez vezetett. 120 ezer haiígató a moszkvai főiskolákon Szeptember 1-ón a szovjet főis* kólákban megkezdődött az új tara év. Moszkva 78 főiskolájában 120.000 hallgató látott hozzá a ta* Dudáshoz. Ezek közt ötezren van* nak elsőéves fiúk és leányok. Megkezdődött a, rendszeres munka a moszkvai Lomonoszovrói elnevezett ’állami egyetemnek mind a 12 fakultásán, valamint a moszkvai Baumanról elnevezett technikai főiskolában és a többi főiskolában. A Sztálinról elnevezett, bányászati föiskokun többszáz elsőéves halH trafó látogatja már az előadásokat. Teljes lendülettel indult meg a tanulás a moszkvai jogi intézetben, mely az idén 650 hallgatót jvett fel. A Szovjetunió összes főisktv Iáiba 180.000 új hallgatót vettek fe', s ezekkel együtt a. hallgatók száma több mint 1 milliót tesz k;
