Észak-Magyarország, 1948. november (5. évfolyam, 199-227. szám)

1948-09-19 / 215. szám

A nemzetnek együvé kell kapcsolódnia, ha erős akar lenni — mondotta Kossuth Lajos Miskolcon 1840-ben Kossuth-emlékek nyomában Miskolcon A magyar Kossuth Lajos mi, miskolciak Lajosné. akihez tűzi. Nem kis ták fel az első népébe^ mindig grományai. nép figyelme egv napra ismét Monok felé fociul születésenapjának évfordulója alkalmából. Ugyanakkor is büszke emékezússel kell. hogv áldozzunk Kossuth Miskolc néQgt hagyományos tisztelet és szeretet büszkesége Miskolcnak. hogy az országban itt ál Htot- Kossuth-szobrot. bizonyságául annak, hogv Miskolc e’evenen éltek, a 48-as szabadságharcos szellem ha' Kns^uth Miskolcon 1840 augusztus 16-án Kossuth Lajos a zempléni tisztújításról jö­vet Miskolcon szállt meg az akkori „Három rózsa“ vendéglőben, amely a, jelenlegi Grand-épület helyén, a Széchenyi és Kazinczy utca sarkán állott. Emlékezetes napja, volt ez Miskolcnak, amint azt Szücg Sá­muel táblabiró egykorú naplójá­ban leírja. Este haSabm/t tömet} gyűlt Össze Kos­suth szállásánál és az ifjúság m fáklyás zenével tisztelgett a mgy. hazafi előtt. Kun Miklós volt az ünnepség szó'1 noka. aki rövid, de velőa beszéd­del üdyözli a nagy férfiút, amire jó hosszan felelt, s előadd, hogy a nemzetnek együvé kell Kap­csolódnia. ha erős akar lenni. Megtiszteltetését úgy vett«, mint elveit, nem pedig önszemélyét ille­tőt. Beszédét harsány éljenek sza­kították félbe és követték. Miskolc díszpolgára A miskolciak a szabadságharc elbukása utón is mindig tantijeiét ■dták a függetlenségi eszméhez és Kossuth Lajos személyéhez való ragaszkodásuknak. 1870 ben Mis­kolcról nagyobb tisztelgő küldött- «ég járt Torinban Kossuth Lajos­nál­1886-ban a yáros díszpolgárává választotta Kossuthot és a, követ­kező év ii'mius 2-án tanácsterme számára , megfestette arcképét, amelyet nagy ünnepélyességgel lepleztek le. Az ünnepi beszédet > foltész Nagy Kálmán polgármes­ter tartotta, akinek a beszédét ki is nyomatták. A Miskolci Kossuth-szobor Pál, a református leányiskola igaz gatója méltatta Kossuth történelmi jelentőségét. Ezután lehullott a lepel, minden­ki levette kalapját, s ZUgó éljen­zésben tört ki a közönség, vállaira kapta Róna Józsefet, a szobor al­kotóját és úgy hordozta darab ideig folyvást éltetve öt. A szobor való­ban egyik legjobb alkotás a létező Kossuth szobrok között. Talapza­tát Kiss István budapesti építész tervezte. Az elragadtatott ünneplés Után Csorba József egyszerű kisgazda, a miskolci kisgazdák egyesületének elnöke kezében egy póznára erősí­tett koszorút tartva így szólt; — Mi. magyar földművelő nép is pl‘lőttünk első szobrodhoz, Kossuth Lajos. W, e szent, helyén eskü­szünk, hogy nem fogjuk soha elfe­lejteni nevedet. mert amíg te föl­det adtál n névnek, magad honta­lanná leltél. Ezzel dörgő éljenzés közben le­szúrta a koszorús póznát. Még sok koszorút helyeztek el, r ezután Kossuth Ferenc szólt erzsébettéfl szállásának ablakából a néphez. ,.E hazafias tényével a függet­lenségi eszmék iránti mindenkori hódolatának adott városunk kifeje- íést — írja Miskolc történetírója.-- Azóta több mint félszáz szobra áll Kossuthnak e hazában, de az elsőt nép-e Miskolc emelte íipki.“ HAJDÚ BÉLA. liltiők be Mfntenty elleaiomticimi gyűléseit! Mindszenti ellenforradalmi gyű­léseinek betiltását követeli Zala megye törvényhatósági bizottsága. MiiVi István, á Kisgazdapárt or- sr.áivvíílt'sj képviselője közölte a bizottsággal, hogy a megyében rendezett Mária napokon végig­hallgatta Mindszenti és « társasá­gában lévő püspökei beszédét, amelyek ellenforradami, politikái hordószóuoklatok voltak. Javaslatára feliratban kérik a kormányt, hogy a vallást szenv- nyező, demokráciát, gyalázó és köznyugalom felforgatását <élz<* gyűléseket tiltsák be. 50 éli vita után emeletet is épfthe'ntk a kMtes mesterek A kőművesek régóta sérelmezik, hogy csak földszintes házakat épít­hetnek, az emeletre már nem jut­hatnak fel. mint építőmé«!erek. — Sok („döniester kihasználta ezt a törvényt és kizsákmányolta a kőműveseket. Az építésügyi kormányzat most 30 évi yjta után az illetékesek bevo­násával elkészíti az építőipari tör­vényjavaslatot, amely lehetőségit nyúlt arra. hogy megfelelő vizsga után „ kőműves- . mester nemcsak földszintes ká­sát építhet, hanem emel élest >*■ FultjoBiJok B közösségre hafróuyes szerződésekéi Az állam ég egyes közű letek a stabilizáció előtt kénytelenek vol­tok magánosokkal olyan szerződé­seket kötni, amelyek egvészc ma már hátrányos az államra. Mint­hogy ezek a szerződések többnyire határozatlan, vagy hosszú időre szóinak, az állam eddig nem élhe­tett rendes felmond ássa!. Most az icíizságügymiftisztériutnbau rende- let tervezet készült. Ennek életbe­lépte után azokat a közszáUítási, továbbá a telekre és az üzlethelyi­ségekre vonatkozó bérleti megálla­podásokat. amelyek az állam szá már» elégtelenek, hat hónapon Íté­lni rendkívüli felmondással meg­szüntetik a, mlnisttettanács hozzá járatásával. —1,111 »■ 1 ■ Hét állami külkereskedelmi VflilliU! BÍOltUl JAVUL AZ ÉLETSZÍNVONAL — emelkedik a születések száma A Központi Statisztikai Hivatal népmozgalmi adatai szerint jú­niusban az élveszületések száma 15.420 volt, ami lényegesen jobb, mint az 1939-ig visszamenően bármelyik évben. A halálozások száma júliusban 7946. Az elmúlt 10 évhez viszonyítva az ará: -zám itt lé­nyegesen jobb. Amíg 1939 júniusában 859, 1934 júliusában 1079 ember halt meg gümőkórban, ad-dig az ilyen halálesetek száma 643. A születési és halálozási arány szám az átlagos egészségügyi helyzet javulását mutatja, ami az Metszi# vonal emelkedésének és « jobb sgoddlis berendezkedésünknek köszönhető. ______________ Minden üzemi és versenybizottság a vasutasok segítségére siet a 4 és félnapos kocsiforduióért * Szakszervezet}, Tanács szeptember 17-én felbírást bocsátott ki n négy és félnapos kocsifordulóért. A vasutasok augusztus 16-án megtartott második országos üzemi értekezlete célul tűzte ki a néay és félnapos kocsiforduló megvalósításút az őszi csúcsforgalomra, — Azóta a vamdaStág az eddigi 7 napos kocsifordulót 5.7 napra csök­kenhette. Felhívja a Szaktanács az üzemi bizottságokat bizalmiakat, a versenybizottságokat, gondoskod járták arról, hogy a vasúti Uher kocsik ki és berakását « beérkezés után haladéktalanul és a lehető legrövidebb idő alatt elvégezzék. A 4.5 napos kocsifordvló meg valósítása nemcsak a vasutasság érdeke és feladata hanem minden dolgozóé. Az öthónpos termelési program sikeres végrehajtásának döntő feltétele az őszi csúcsforga­lom zavartalan biztosítása. ____ ________ Kossuth Lajos temetésén, amely­nél impozánsaid) temetést még nem láttak ebben az országban, Miskóc város nagy gyászküUlütt- séggel vett részt. Még abban az évben. 1894-ben felvetették az esz­mét, hogy Kossuthnak Miskolcon szobrot állítana!. Az április 12-i városi közgyűlés a gyűjtést is el­rendelte. A tanács által megszava­zott összeggel együtt lassanként 10.500 forint gyűlt össze erre a célra, úgy hogy 1898 tavaszára a szobrot Róna József szobrászmű­vész el is készítette és május 30*án káprázatos ünnepség kvittében leplezték le. A szobor leleplezési ünnepélyre .Borsodmegyéböl és a messze kör­nyékről. de Budapestről is ?ek ven dég érkezett, köztük Kossuth Fe­renc és nagynénje. RuLkuyné Kos­suth Lujzr A szobrot sötétvörös lepel bo­rította, Az ünnepséget Soltész Nagy Kálmán polgármester nyitot­tá meg, aki ismertette a szobor ke* Lbkeresőnek történetét, majd Tóth 1 N ő~i 124*81, a beszolgáltatás országos eredménye Az Országos Közellátási Ifiv&ta* közli, hogy szeptember 12-ig S0.081 vagon vegyesgabona, folyt be kész­letgazdálkodás a céljaira, amibe! 58.849 vagon kenyérgabona. A be­szolgáltatás a szeptember 12-ig eiöiránvzott mennyiséget 124.8 szá­zalékkal haladja meg. \ tcijesíiét- bín Szolnok vármegye vezet 193 9 százalékkal. Győrmegye 190-8, Csa­tiad 172.7 százalékkal. További sor.-iud Bihar, Heves, Bács Bodrog, Baranya. Aúgrád. Abauj Törna. Az >'!•>;zágban szíptl-mbo'- 12-ig 818.241 vagon vegyesgabor.át csé- pe f k el. ebből búza 146 802, rozs 7-1873, a'pa 65 061, zab 31.508 vág ni Megnyílik Diósgyőrött a műszaki főiskola kohászati tagozata 3 év alatt teljes kikéozást kapnak az előkészítő tanfolyam síké: e sen végzett Az elmúlt napokban fc jexődöR ki íö |,r- IXÓSg vőrva 'gyárban az Állami gátol Míúzalv, Fölsk o’a kohászat tagú­<H és zntf-unk előkészítő tan ot várná jatói* ront Ív hí •rom 1 lónapig tar ott. a •/.' ! ’ ií'!„atóic — rk * k nazvrts zben a kei i «] 1 k sora bot kerüljek ki. i" no íc ere ’evb') vél vérteztél: el a 7 rlőke nvi,»: síi!'' tan 'nicer int és mo>t f míiszé­pyoii 1 v í 0 1 n ° s z t lesznek. A főiskola három* 3« a?, elvégzése után a hall* gráfban nyernek elkelve- eliászaM lé Win és mérnökük- rven’íi elbírálásban »'észésitl- A főiskola első tanévét ma nme ünnepélyesen a dió? a mneyar külkereskedelem irá­nyítását, sőt a lebonyolítását is áj* ette oz állam. Ezidüszefint hét nagy állami vállalat dolgozik kük kereskedelmi vonalon. Az Ag- nmpex a mezőgazdasági expóttól, míg a Motiimpex az állami mono­póliumok — dohány, szesz — kai-, kereskedelmét bonyolítja le. A Klllforgaími föfeíadata a k-xlile.v port. A Eeruniöii és az Exportke eeokedelnii a N1K két külkereske­delmi Vállalata. A MOGClíT az autóbehozatal lebonyolító szerve- A Kerimpex keíeteurúpaj üzletekkel foglalkozik. Tervbe van véve egy­két, állami külkereskedelmi szerv létesítése is. Jrszágos vásárok MézoKefesííeí (tíor*otl irt.) szeptem­ber 19, Ulaszlszka (Zemplén m.) 22-éfi, ísajószefitpétef (BofSüd Ifi.) 29-éll, l’ar, caj (Zemplén fii.) 29-én, IoIíbj (Z^m- ft;.) 22-éfr. É8XAKMAG YAROR8X..V V Ük HALMAI f I /

Next

/
Thumbnails
Contents