Észak-Magyarország, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1948-08-17 / 187. szám

A varsói értekezlet felhívása a világ ifjúságához: Egységesen Sei bell lépni az Imperialisták és háborús uszíféh ellen Nyáron strand, télen sípálya várja az ózdi dolgozókat a szilvásváradi munkásüdülőben Vasárnap délelőtt avatták fel ünnepélyes kerestek között az ózdi dolgozók szilvásváradi munkás- üdülőjét. Az üdülő a felszabadulás előtt Pallavicini Alfonz uradalmi kastélya volt, amelyet az ózdi Vasgyár munkásai rohammunká­val hoztak rendbe, s a kastély tel­jesen kifosztott neo-wen szobáját berendezték. A felavatási ünnepsé­gen, amelyen résztvettek az ózdi Vasgyár első beutaltjai — száz munkás, — hangoztatták, hogy jövőre már kétszáz ember foq tudni egyszerre üdülni a kas­télyban _ amelynek átépítésére és átrendezésére n Vasgyár vezető­sége újabb háromszázezer forin­tot irányzott elő. A munkások kéthetenként váltják egymást, ebben a pompás üdülő­ben, ahol nyáron strand áll az üdü lök rendelkezésére, télen pedig sí­pálya szolgálja a téli sport kedve­lőit. A most véget ért nemzetközi ifjúsági éitekezlet felhívással fordult a világ if­júságához, hogy lépjen fel egységesen a Szovjetunió 'ágalmazóival, a háborús uszí tokkalj, az ameákai imperialistákkal és a munkásegység megbontóival szemben. Szembehelyezkedik azokkal az angol és amerikai körökkel, amelyek Nugatnémet. országnak és Japánnak az új világháború fegyvertárává való kiépítését célozzák, elítélik a jobboldali szocialistákat és a munkásegység megbontására törekvő re­akciós szakszervezeti vezetőket és fel­emelte szavát a Marshall-terv ellen. A határozat párhuzamot von a Szovjet., unió és a népi demokrácia, valamint at Marshall-országok ifjúságának helyzetei között. Kiemeli a Marshall-országokbani növekvő elégedetlenségét és az amerikai iljuság politikai jogainak elfojtását. Vé« gül felszólította a demokratikus ifjúsági vJ lágszövetséget és a Szakszervezeti VJ lágszövetséget közös múnkaterv kidől go, zására a dólgozó ifjúság érdekeinek bíz-, tositására és a görög, spanyol és kínai ifjúság küzdelmeinek hathatós tárna» gatására. Eredményeinket elsősorban annak köszönhetjük hogy üzemünket államosították — mondja Nyulászl Gyula, a Hercz-gyár élmunkása E lobogó alatt meneteljünk a munka, az öröm, a béke új világa felé A magyar »ép nagv ünnepén augusztus 1-én ismét többszáz fi­zikai és szellemi dolgozó kapta meg: az Élnj.nkás és Kiváló munkás jelvényt, akik mun­kájukkal példamutatóan jártak elől a termelésbe“. Amíg az első álmunkás kitüntetéseknél a ki­tüntetettek zömét a nagyiparban dolgozó munkások adták, a má­sodik kitüntetés kiosztásánál már ott voltak az államosított üzemek kiváló eredményt elért dolgozói is. A nagymiskolci államosított üze­mek élmunkásai közül Nyúlásai Gyulát, a Herez gépgyár esztergá­lyosát kerestük fel munkahelyén. Jókora anyag van fogás alatt a gépen s amíg a kés göndör forgá­csokat választ le a vasról beszél­getünk Nyulászi szaktárssal. — El sem tudom mondani, meny­nyire megörültem, amikor tudtom­ra adták, hogy élmunkás kitünte­tésre vagyok felterjesztve és én is tagja lehetek az ország legjobb dolgozó nagy családjának. Úgy ér­zem, ez a kitüntetés nem csak ne­kem szól. hanem az üzem minden dolgozójának, akik hozzájárultak a jó munkámhoz. A jó és eredményes munka első­sorban annak köszönhető, hogy gyárunkat államosították s ezzel megteremtették egy magasabb rendű munka értékes alapjait. Ma már versenyezhetünk, bele­szólhatunk az üzem menetébe és a vállalatvezető mindenben a munkásság és a gyár érdekeit tartja szem előtt. Az élmunkás kitüntetés arra kö­telez, hogy még többet és jobbat termeljünk. a demokráciának, ameiy mindenben megbecsüli azo­kat, akik dolgoznak érte. Az él­munkás kitüntetés alkalmából be­bizonyosodott ez. Nagyon jól esett, hogy Fekete Mihály, a mi szeretett vásas főispánunk — akit mellesleg megjegyezve ép tanítottam az esz- tergojlyos szakma rejtelmeire — kitüntetésem alkalmából meleghan­gú levélben köszöntött Lám nem feledkezett meg régi szaktársárói. Augusztus 19, 20, 21, 22 Fizess a múltadért Klsérőfiim Figyalem ! Uj kezdések ! Hétköznap fél 6 és 8 óra, vasár- és ünnepnap 3, fél ß és 8 órakor ÖN BIZTOSAN NYER! 23-án az Uránia filmszínházban, ha részt vesz a »Ki a legszebb nő?« pályázatban. KOSSUTH VOLT KORONA Ennek a levélnek legalább úgy örültem mint az élmunkás jelvény- nek, , , A távolabbi cél az, Hogy minél több élmunkás legyen a gyár­ban. amely az államosítás óta megmutatta, hogy többet és job­bat tud termelni n demokráciá­nak kiveszi „ részét a 3 , éves tér« megvalósításából s a szocia­lista munkaversenyekből. Zászlót avattak, a betű szabadságharcos munkásaira emlékeztek a miskolci nyomdászok Bensőséges centenáris ünnepségre és zászlóavatásra sereglettek össze vasá". nap délelőtt a városháza nagytermében a miskolci nyomdai munkások. Az ünnepi díszközgyűlést Szűcs Andor szakszerve­zeti elnök megnyitó szavai vezették be. Tímár Magda: Nyomdász szól 3 nyom. dászhoz c. versét Nagy Imre szavalta lendületesen. , Rendre túlteljesítik a beszolgáltatást a tiszabábolnai gazdák A tiszabábolnai gazdák, akik a beszol- gál'.atási verseny meggyorsítása s széle, sebb alapokra fektetése érdekében felhí­vással fordultak Borsodmegye parasztsá­gához, továbbra is az élen járnak a pél­damutatásban. Dobecz József 107 száza, lékosan tett eleget beszolgáltatást köte­lezettségének, özv. Besenyei Bernáthné 125 százalékosan, Z. Besenyei István 175 százalékban teljesítette kötelességét. Dí_ csé-ettel kell szólni Surjánszki Jánosnól, akinek 4 hold földjéből mindössze 1 hóid szántó, így beszolgáltatásra nincs köte­lezve, s bár 4 gyermeke ellátásáról is gondoskodnia kell, mégis 180 kg gabonát szállított be a közellatás r-ktárába. Jó utat, kulturházat kér Az 1848-as nyomdászok harcos kiállási sá'ól beszélt magasszárnyalású beszédéj ben Wiilert Andor, a Szakszervezet or, szagos íőtitkárhelyeatese. A szabadság-j harc öntudatos nyomdászainak keze alól'! kerültek ki a szabadsajtó első termékei,; a haza megvédésére harcbahívó p-oklaj mációk, a gazdasági éjét zavartalanságát) elősegítő Kossuf'h-bankók.' Visszapillant tást vetett a magyar munkásmozgalom» történetére is. Hangoztatta: öntudatos» igaz marxi önkritikával kell levonni ál múltból a tanulságokat. Az új zászjó avatáskor — mondotta —4 fogadjuk meg: múltúnkhoz méltóan) élen fogunk járni a munkásosztály véj zette harcban, a szebb holnapért. Fülöp József zászlóavató beszédében) rámutatott arra: a miskolci nyomdai munj kásságnak eddigi becsületes harcaiban) nem volt zászlója, nem volt harci jej^ képe. Az ú£ zászló avatása új harcold kezdetét jelentse. Szökjék magasba, lengj jen tennen a miskolci nyomdászság harc? zászlaja, emlékeztessen a 100 esztendő» I):'cos múltra, nagynevű elődök küzdeJi meire. rosszul működő földművesszövetkezetét rendbe a karja hozni Harsány dolgozó népe A vármegye hires, rossz útja a miskolc—harsányi bekötő út. Rossz volt ez régen is, de a háború még job­ban tönkretette. Kövei kikoptak, csupa hepe.hupa, nem könnyű gépjárművel végigmenni rajta. Panaszkodnak is a harsányiak az út miatt, amelyen nyá­ron bokáig gázolnak a porban esős időben pedig a feneketlen sárba bele. ragad a jármű. A rossz út miatt a harsányi parasztság nem tudja kellően értékesíteni a .termé­sét. ősztől tavaszig el vannak vágva a várostól. Panaszkodnak is az emberek az MDP megyebizottsági kiküldöttének Ta­ta' elvtársnak, kellene már valamit lenni, legalább a mélyedéseket kitölteni, kiegyenlíteni addig is, amíg ennek az út­nak a rendes kiépítésére a 3 éves terv keretében sor kerülhet. A Magyar Dolgozók Pártjának kül­döttje azért jött most Harsányba, hogy megtudja a bajokat, ezt is, mást is. A több mint 2 ezer lakosú község felerész. ben katolikus, felerészben református val- lású, az egyházi reakció ezt a valláskü- lonbséget igyekezett egészségtelen el­lentétté kiélezni, ahogy azt sok más köz. ségben is tette. A demokráciában az el. különülés lényegesen enyhült, de nyomai még mindig ott lappanganak a községben. A két felekezeti iskola államosítása a belső ellentéteket az egységes, demokra­tikus neveléssel ki lógja küszöbölni. A két felekezeti iskolában nem voltak padok, se asztalok, se tábla, se más felszerelés. De bíznak a harsányiak, hogy a „Dolgo­zók az iskoláért” mozgalom keretében az ő iskolájukra is sor kerül. Árvái elvtárs kultúrvezetö a uuu ue- mokrattikus haladása szempontjából rend­kívül szükségesnek ta-tja a megfelelő kultúrházat. A Hangya Szövetkezei birtokában jevő régi és ezidőszerint fedetlen magtár, helyiséget szeretnék c célra megkapni, hogy azt tető alá hozva, kultúrházzá építsék át. Pásztor jegyző közli, hogy már folya­matban van az ügy, csak a Hangya vá­laszát várják az épület átengedéséről. A harsányi földmívesszövetkezet körül nem éppen a legegészségesebb állapotok uralkodnak. A szövetkezet 1946.ban 162 taggal alakult meg. A szövetkezeti bol­tot azzal a 6 ezer pengő hozzájárulással csinálták meg, amit Madarasi Gyula adott hozzá, Madarasi Gyuláné leit így a szövetkezeti bolt vezetője, míg Madarasi a szövetkezet ügyvezetője. Itj. Balázs szövetkezeti tag közli, hogy a biltnak nincs tiszta jövedelme, mert azt „fel. emésztik a különböző adók”. Másoktól megtudjuk .hogy a bolt forgalmának el­lenőrzése nincs egészen 'endjén, az ügy­menet általában nem szabályszerűen fo­lyik. Ezen a legsürgősebben változtatni is akarnak. Habár hibák, hiányosságok még akad­nak Harsány községben, itt is érezhető az a hatalmas fejlődés, amit a demokrá. cia három esztendejében megtettünk. Eléggé jó| ütött ki a termés, a föjd- hözjuttatottak szépen gyarapod.ak, áL latokat, mezőgazdasági szerszámokat vásároltak, a község népe egyre na. gyobb bizakodással tekint a jövőbe. Egyre inkább elhalkul a kételkedők, a sötétenlátók, nemkülönben a reakciósok hangja, akik abban sem hittek, hogy a község régóta vajúdó problémája, a kút. kérdés valaha is megoldódjék — ma pe­dig ott csobog az új kút friss, egészsé­ges vize a község kellős közepében. Amint kútja, úgy Jesz jó útja, jól felszerelt iskolája, kultúrháza s minden olyan intézménye .ennek a községnek is ,-amely biztosítja gazdasági és kui. turájis felemelkedését. E zászló alatt meneteljünk az új vilá®, felé, amelyben még több lesz a gyér.« mekkacaj, szilárd lesz a béke, s csalói a munkának lesz becsülete. Fülöp Józef e szavainál kibomlott aj zászló, felzengett az ének: „Zászlónk kibontva büszkén leng...” Fülöp Józsefnél) zászlóanya „A munkáért a békéért és a) népi demokráciáért!” jeligével megkoszo­rúzta az új lobogót, majd a pártok, a szakszervezetek, közületek küldöttei verj ték be a zászlószögeket. Az ünnepség u*án a miskolci nyomdait munkások megkoszorúzták a szabadság« ha-c miskolci nyomdásza, Csögiei Tóth# Lajos újjáépített síremlékét. fl női divatbem utaló díjnyertesei A divatbemutatón résztvett mis­kolci iparosok munkáit Feketéi MiháHyné elnöklétével bizottság bírálta el és a díjakat a követke« zőknek ítélte: Béder Miklósná, Bianki Jenő. Darvas Árpád, Fehéfl Andor, Faludi Imre, Jozefovics Elekné. Kóhári Erzsébet, _ Szabd József, Szászné Győri Mária, Zi- mányiné aranyérem. GereFdfl Lászfóné, Wittlin Piroska-cég nő« kalapokkal aranyérem. Maszlaghyi Ferenc. Komáromi László, Nagy; Lajos, Rédai János, Kneisz Ká­roly, „Mamyi“ hölgyfodrászat, aranyérem. Oborni János arany­érem. a „La Bella“ és a Fanck- íéle kozmetika aranyérem. — Simon Mátyás verpeléti boraival ért el hatalmas lorgalmat a kiállításon. Er­kölcsi sikere mellé, amelyet a tokajival vetekedő minőségű furmintjával és riz. lingjével szerzett, anyagi siker is járult, poharazója melleit mindig vidám cso­portok verődtek össze. Nehéz és finom óborait literenként 10—12 lorintért mérte, így a vásár legolcsóbb, egyben a legjob­ban sikerült pavilonját mutatta be a látó. gatóknak. x

Next

/
Thumbnails
Contents