Észak-Magyarország, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)
1948-08-16 / 186. szám
ZehrakSrfe, feiásafaaa, fiarfaéffcfifi paradicsom [ a horsorit^mraftatság nmukáUiask nagyszert! teljesttményei j a miskeld mezőgazdasági kiáilíiásoa Ezer látnivaló és cimis Tárja a mi*. Icojci mezőgazdasági kiapitison a látoga- Sókat. Legszebb és legtanulságosabb a , szövetkezetek bemutatója. Disznöshorvál 72 (fkg.os óriáskrumplikat hozott és karó nélküli paradicsomot hozott, amely«! Hubái Mátyás szövetkezeti gazda , tenyésztett ki. Egy sarokban fateknők, szakajtók ál!. esak garmadában, mind eladó. — 100 topolyaia állott a faja határá. ban. Elhatároztuk,' hogy kivágjuk, feldolgozzuk teknőnek, szakajtónak, az árából pedig befejezzük a falu villamosítását — magyarázza meg a faáru jelenlétét a szövetkezeti vezető. ‘ A gyfbnöleskiáflítás termeitstn legtöbb nézője agy különös zebracsíkos körtének van, olyan mint a dinnye, senki sem ismeri azonban a fajtáját Annyit tudnak csupán rója, hogy Baits György miskolci kertész állította k% aki azonban nem ja, Jéntkfczett azóta, hogy átadta a rendezőségnek gyümölcsmintást — Ha ezt a fajtát nagy tömegben tód. Künk termelni, óriási sikert érnénk el veje a nemzetközi piacon, — ez a vél«' «tény mindciffelöl a szakértők között , • Tarteznyá» parasztember járja a kittit. fási termeket. Apróra megnéz mindent, legtovább időzik a gyüm&lcscsodák, az érsásalmák előtt. Mikor látja, hogy a legnagyobb alma, a gyümöjcskiállitás büszkesége ,.mindössze’ vagy félkilós, odafordul ’az egyik rendezőhöz: — Ez is valami? Ezt nézzék meg itt a tarisznyámban! — és már is húzza elő az almaóriást, egy gyermekfej nagyságú gyönyörű mintapéldányt. Lett nagy meglepetés, a bácsitó! azonnal elvették az almát és megcédulázva odatették a* többi közéi. fnycsStlandozó szagokat áraszt a haj- duági tejszövetkezet kiállítási boltja. PÍ- •asbőrfl cldami, sárguló óvári és ilnici tojtok, juhtúrós bödönök állnak a pulton. Már 1 q*ás tételtél ház hoz »záliítom ? a e n é t, fáját Borcséayi Jéssef tüselöaiiyag kereskedő Torouy»l;?s-n. 9. Tel.: 59*56. Aki megéhezik, vajaszsemlyét kaphat I forintért. Tíz mázsa árút adtak cf eddig a ksil- lításon a vasgyár és m szövetkezetek ellátó csoportjai most építik ki kapcsolataikat a borsodi iparvidékkel. — Edd'g főjeg Budapestre sziUTtot tunk, most már vállalhatjuk Borsodot is, mert tejszövetkezelünk rohamosan fejlődik, — meséi! a tejszövetkezet vezetője. A szövetkezet fejlődését mi sem bizonyjiia jobb n, minthogy íagiéiszámát rövid idő alatt majdnem tízszeresére szaporította. A mezőgazdasági kiállítás is megmutatta parasztságunk életerejét, nagyszerű fejlődését, a népi demokrácia iránti hűsé. gét, megtörhetetlen akaratát, hogy a munkássággal s valamennyi dolgozó réteggel karöltve új, boldog világot épít. ■m* Zászléi &vaf a Voll Hadifoglyait Bslfársl Szövetsége A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetség« EagyaiTskoH csoportja ma délelőtt 10 órakor a Szabad3ógtéren zászlóavató ünnepséget rendez. Az ümiaep^ésea Fekete Mihály főispán, Köves Lajoe országos főtitkár, Prio- szol Jfesef és Mjhala Gyula, ez MDP, Szász Fepeno v'saérApuQgy ,a honvédség nevében mond beszédet. Zászlóbontás útién M űim ich Ferenc reaidőraltábornagy tartF beszámolót. Délután gazdg sportműsor, este szabadtéri hangverseny!, majd a Kossuth szállóban báb »• A gazdák s a kSzigaegyüttműködése megtermi Jegyzői értekesiet Tiezatarjánbaa Tiszatarjánbaa jegyzői értekezletet tar. fótiak, amelyen megjelent Fekete Mihály főispán és dr. Balogh Ferenc alispán is. Ott voltak a népi Szervek és a politikai pártok képviselői, valamint a járás köz. ségi bírái. . — örömmé] állapíthatjuk meg — jelentette ki a főispán —, hogy a megyében, de különösen a mentesíti járásban a beszolgáltatás ügye nagyon jól áll. Nagy fejlődést mutat a közigazgatás is. A gazdák készsége és a közigazgatás jó munkája egyaránt hozzájárult az eredmények eléréséhez. A beszámolókat értékes vita követte. Zászlót avattak a diősgyőrvasgyári acélöntődé és tisztítóműhely M DP-szervezetel A Magyar Dolgozók Pártja üzemi sze". . szétJeí. Ezután a társadalmi egyesületek vezetei Egymásután avatják fel a szebb. í és szervezetek mondtak üdvözlő szavánál szebb pártzászlókat. Szombaton dél- | kát, majd a zászlók kibontása után a után az acélöntődé és tisztítóműheiy meghívottak elhelyezték zászlószögeiket. I alapszervezetei tartottak zászlóavató ün. Az ünnepély színvonalát emelte, hogy a I nepélyt a vasgyári Rákosi kertben. A munkaversenyben győztes acélöntődéi és í Himnusz hangjai után beszédek hangzó.“ tak el a két műhely alapszervezetének vezetősége részéről, majd Dusek László országgyűlési képviselő, az MDP diós- gyö'vasgyári titkára mondott ünnepi betisztítónmhelyi dolgozóknak a verseny, iroda itt osztotta ki a vérsenydíjakat. A szép ünnepély után a meghívottak és a műhely dolgozói közöa vacsorán vettek részt. 1UA EHRENBURG: •--------------&hn.mhíbaji Nem vagyok ellensége az alsónadrágok uniform zálásának, da nagyon zavar a lélek standardizálása. Az amerikaiak na. gyón szeretnek egyéni szabadságukról beszélni, ugyanakkor azonban nézeteiket, ízlésüket, érzéseiket és ebből következő, teg: állásfoglalásukat emberekkel, eseményekkel s jelenségekkel kapcsolatban — mások szabályozzák. A mozi például a szépség típusát mutatja be. Az összes lapok szolgaian közük „az ideálisan komplikált nőről” szóló részleteket. Az uniformizálás közóhajkénét jelentkezik. Miipó. nyi amerikai nő törekszik arra, hogy ne csak az alakja, de inagatatása is ehhez, vágy ahhoz a mozicsillagéhoz legyen hasonlatos. A férfiak nem csuüájkoznak ezen, sőt, élvezettel olvassák az adatokat a női ideálról. Középmennyiségű kiadásban nem jelennek meg könyvek. A kiadványok vagy óriási, vagy jelentéktelen péídányszámban látnak napvilágot Ez a tünet azzal magyarázható, hogy az átlagainerikai nem maga válogatja meg. az olvasmányait, hanem különböző klubjainak a döntését fogadja el arra vonatko. zóan,, hogy melyik könyv 'méltó a tömegsikerre. Az amerikaiak fantáziája határtalan, ha egy újfajtájú vil- ianyvasalót kell konstruálni, szemkápráztató reklámot, vagy irüivköt kell kigondolni a.rágógumi terjesztésére. De szellemi téren kevésbé találékonyak. Tizenöt évvé] ezelőtti amerikai mozilapokból filmcímeket írtam ki. Akkoriban ilyen mozidarabokat mutattak be Amerikában: Szerelem a strandon, Szerelem hóban. Az indusnő szerelme, Qgáüyszerelctn, A bandita szerelme, Cassanova szerelme, Körülményes szerelem, Véres szerelem, Fanny első szerelme, Chopin utolsó szerelme, A szerelem válaszúton, Szerelem a pusztában, stb. stb. Most New Yorkban a következő nagyon közepes filmek- peregnek a vász tton: A Broadway , fia. Ez történt a Broaawayti, A Broadway fája. Aztán; Ut a napba, Párbaj a napban. Vér a napban és ezek után egy cseppet sem csodálkoznunk, hogy közben megjelent egy film: Vér a holdban címen. Az átlagamerikait szentimentálissá faragják a Hímek a regények és a rádió-színdarabok. Ez az átlag-emberélet meglehetősén sivár. Valami Mr. Antony, néhai taxisofőr, aki ma milliónyi amerikai saámára Petrarca, Shakespeare, Tolsztoj egy személyben, hetenként egyszer a rádón keresztül kiok. tatja az embereket a szerelemre és a féltékeny feleségek és félénk vőlegények kérdéseire válaszol. Szerelmi monológokat is elsóhajt, s kitanítja a szerelmeseket a hatásos, célravezető fellépésre. Közben, a szerelemmel kapcsolatban elmondja, hogyan kell egy bizonyos gyártmányú mosógépet kezelni. A rémes nem az, hogy a Woolwarth-üzlétek vásárlói mind egyforma ingben pompáznak, és egyforma harisnyákban feszi, fenek, sokkalta elviselhetetlenebb az, hogy a szerelmes ifjú standardizált mondatokat suttog imádottja fülébe s a valló, másra válaszként az imádott, lány ajkán standardizált bájmo, soly jelenik meg. Szörnyű, hogy egyetlen átlagamerikai „véleménye” a .Broadway legényé’-Től, vagy Franciaországról szinte szószerint egyezik millió és tízmillió amerikai felfogásával. . 0 Franciák vitatkoztak azon, miért és hova siet mindén amerikai? Ehatározták, hogy megfigyelik őket. Az egyik francia kiugrott a lakása kapuján. Az amerikai lihegve az izgalomtól, egy átlagatnerikai rrtögé szegődött, amikor az reggeli 9»kor rohant: Közben újságol vett, de nem nyitotta fel. Aztán sietve cigarettát vásárolt, de nem gyújtott rá. Berohant a metróba, mindenkit szétjökdösött, itt megpróbált újságot olvasni, de a rohanó emberek között ez sehogy sem ment. Közben szembetűnően idegeskedett. Bizonyára attól félt, hogy elkésik. Ki. szállt a metróból, elrohant egy bizonyos felhőkarcolóhoz s ott, pillanatot sem veszítve, beugrott az éppen felfelé készülő liftbe. A harminchatodik emeleten sietve kiugrott, irodája ajtajához rohant és kulccsal kinyitotta. Az ajtó üvegből volt. A francia tovább figyelhette. Az amerikai, a vágtatásíól szinte reszketve, levetetie s feL-:kaisz.totta a kabátját, leült egy karosszékbe, cigarettára gyújtott, kinyitotta az újságot és — nyomban* elaludt. Semmi sürgős do:ga nem volt, tie rohant, mert nem tudott nem rohanni. íj síu&averseooyel tovább a szoáalfzoms feléli "Az első onsaágos munka* erserv^ augusztus elsején lezárult. A kőzet. 5 hónapos nemes vetélkedés megmutatta, milyen hatalmas erőforrás <*> nép öntudatost m-nnkája. A mwnkm- verseny nyomán ■megszilárdult « munkafegyelem, emelkedett « te** melé*, javult a doí90zák élete- Hí** la volt a reakció minden ágáláfQ és gáncsoshociása, a dolgozók tudták, hogy a verseny mg már nem a kapitalisták. és gyárosok érdekeit szolgát- ja, hanem a dolgozó magyar népét. Nagy tanítómestereink megmmAtt- ták a munkaversenydlc útját és (gnat célját, „Évszázadokon áf idegennek Végzett' munka, kizsákmányoló javára folytatott, rabmmka után először nyílik lehetőség ama, hogy « mart* kás saját magának dolgozzak és még hozzá úgy dolgozzék, hogy amellett a modem technika és kultúra minden Vívmányára támaszltodhitik'’ —• állapította még Lenin a szociálist* munMaver*enyről. „A szocialista verseny a szocializmus épitésénehe Aon*» mtmista módszere, a dolgozó tömő. pék maximális <tktfvitá*mab altpp- ján." — mondotta Sztálin a szarig* lista munkáról, a magyar dolgos# nép minden rétege magáévá Perig * munfoaverseny jelentőségét. A dolga, só parasztság * a haladó értelmiség is rsailakozott az ipa,ri munkásság versenyéhez Uj hárem, áj munkára, indult augusztus 1-én B stt&íljzácri másodikj a hároméves terv megindulásának első évfordulóján n dolgoz# magyar név. Munkával épít; a saját jobb jövőjét, a szocializmust ___ fft) mm miül* hali) MfeMf WimmrsztBt* A feudális rend nemhogy elősegítet fa volna a mezőgazdaság korszcrüajtésáL de megakadályozta azt. A háború e)cit mindössze 14 ezer holdat öntöztek Magyarországon. A hároméves terv ezen * térén is mélyreható változásokat hozott. 1947-ben még csak 16 ezer holdat, ez évi végén már 20 ezer holdat öntöznek i gazdák. 1949-ben pedig 31 ezer holddal növekedik az öntözött földek nagysága. Az öntözésre felhasználható vízmennyi« ség másfélmillió hold öntözésére ein. géndő. A Magyar Dolgozók Pártja W éves öntözési tervének megvalósításával nem álom többé, hogy ilyen hatalmas területen a legmagasabb mezőgazdasági kultúra honosodjék meg. ßuinszfös ihésoíHIs fefé&ea tgeggyeréui a fseeHfeglyok bazaszáilitóifl Néhánynapos szünet állott be • hadi. foglyok hazaszállításában, ami annak tu. lajdonííhaió, hogy a debreceni átvevőéi« lomáson alakítási munkálatokat végeznek. Jelenleg Máramarosszígeien több márt 2 ezer hadifogoly van. A közel! napokban főbb szerelvényt várnak M árán: áros szigetre, amelyeken ismét özönlenek majd haza a hadifoglyok. Remény van arra, hogy augusztus második felében meg« gyorsul a szállítás és augusztus végér* itthon lesz a 60 ezredik hadifogoly is. ~r ....... ■ "" ............... lil lesz ilípive ha szükségletét Snmiti esemegeüaletében szem be isidig minőség! Sasécbenyi-utcst 40. s*. f.—lwl, MMtirr ..... *i--—--*ÉSZAKMAGYAROKSZÁG 7
