Észak-Magyarország, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)
1948-08-30 / 197. szám
SZEMERE VÁRMEGYÉJE Szemere népe nem felejt... Színes történetek szálait szövi a vattai parasztság | A SZABADSÁGHARC NAGY FIÁRÓL Leaendák a vattai parasztok emlékezetében a 48 as szabadságharc miniszteréről Ünnwpdütti hangulat a faluban, ragyogó tiszták az utcák, a házak fehéren villognak. Itf-ott még meszelnek az asszonyok, & rohammunkások az iskolákban dolgoznak, az egykori hercegi kastély nagy elökertjé- b«n építik a díszeméivé«yt a vasárnapi megyegyűlésre- Igen szép lesz minden, jókor el is készülnek vele, hanem csak egyre izgulnak: nem felejtették-® valami fontosat a nagy k-?szülí«iéíl cn? Vájjon a legfontosabbra, az «mlékünnepség hősónok szemé lyére mennyire emlékeznek száz év múltán a vattai parasztok? ® — ímléknfnk.ef Pente, hogy emlékszünk, apáink és nagyapáink sokat meséltek róla — közli eoy parasztember. — Aztán meg # napokban előadás ** volt róla a Magyar Dolgozók Pártjá bon. hogy Kossuthtal együtt a szegények igazáért küzdött.-— Bizony nagy ember volt -— bólogat hozzá a másik. A legöregebb vattai, g 92 éves Szilvást Pa}* bácsi, állítása szerint, szemé lg esen is ismerte. De kiderült, hegy Szilvást bácsi 1856 ban született, amikor Szemere Bertalan mér ének óta külföldön élt emigrációban. — hazatérése után m sson-t nem jött többé vissza szülőfalujába. Ellenben ismerhette Szemért Bertalan édesanyját; áldott iá asszony volt, sokan me asiratták a faluban, amikor meghalj. Hallotta apjától azt is. hogyan menekült Szemere Bertalan a kozákok elől. Ez íb legenda inkább, hiszen a 48-as miniszter nem Vattától. hanem Debrecenből indult külföldre. De Szilvási Pali bácsit ez nem zavarja, se a vattaiakat, akik színes események szájait szövik zzabadeághős alakja .köré, — Itt. éppen a mi kertünk végén volt a tsstélyuK. raár régen lebontották, amott meg a cselédházak. ahonnan elmenekült a kozákok elől, — erösködik az öreg és még rá is dupláz a részletekkel, — Vaskoporsót is hoztak magukkal a cár kozákjai és feláll!- • tittak n kasif'v élőt, azzal, hogy majd abban fogják megsütni Szemere Bertalant Ott volt sokáig a vaskoporsó, de bizony nem sikerült elfogulok, mert mindenki szerette és mentette. Pamsztasz- szonvnak öltöztették az édesanyját is, nehogy baja legyvn. a fia miatt ö Egyetlen család él már csak a falul an amelyik szegről végről rokenn n tabuból nyomtalanul eltűnt Szemgre-családnak. Hosszúfalusi Dezső nyugalmazott községi jegyző nagyapjának a félesége Bertalan nővére volt. A család szeretettel ápolja emlékét, van róla néhány értékes emléktárgyuk. Tfxtinnyélvü iskola-könyv és egy fűzet. amely a Kossuth-kormány miniszterének tanulmányát tartalmazna az állami javítóintézetek felállításáról. Értékes szabadság haickorabeli emlékűk egy ki egyenesített kasza, amelyet a tne- sci hadak forgottak valaha • A vattai parasztok szeretettel őrzik szivükben Szemére emlékét s úgy ápolják azt. hogy az í útját járják r. népi demokrácia har<. os öntudatos építésével. Zsitvay Imre. ...a koronák nemsokára kimennek a divatból“ Hogyan rejtette el Szemere Bertalan a királyi uralom Jelvényét Kevéssé Ismeret«!, hogy a 48-as szabadság, harc utolsó napjában a vdágosi katasztrófa kő. zeledtekor Szemere Bér, tálán, Borsod megye nagy szülöttje menteibe meg s rejtette el a koronát. Korántsem azért gondolt vele, amikor sem Kossuth sem mások nem voltak hajlandók foglalkozni ezzel a kér. déssel, mintha különösen bensőséges szálak fűzték volna őt, a hajthatatlan republkánst, a királyi uralom jelképéhez ha. nem mert «lőre nézett • politikai célok vezették. Nem akarta, hogy a koro. na a Habsburgok birtoké, ba jusson, s így s törvé. nyesség e jelét a nép előtt felhasználhassák. »Volt idő — írja naplójá. bran —, midőn a korona birtokáért a magyar kirá. lyok, ha nem mindent, de sokat, igen sokat készek valának tenni. Elmúlt volna ez idő bizonyosan? Vagy ha elmúlt volna h rövid időre, nem térhet vissza ssmét?« 1849 július végén a ko. rónát s az királyi egyéb jelvényeket tartalmazó ládát Szegedre vitette, in, nen pedig Nagyváradra. »Augusztus 10.én este — írja — elővettem a kulcsokat és próbáltam felnyitná a vasláda zár. jatt, hogy meggyőződjem róla, valóban a korona s jelvényei vannak.* a Iá. dában? Fölnyitni azonban nem bírván a födél köze, pén lévő zárat, lakatost hivattam, kinek a felzárás sikerült, anélkül', hogy előtte a láda födele fel. nyittatott volna. Magam. Iran maradván, fölnyitám a ládát s benne találtam mindent, ami az utolsó s szinte oítlévő hivatalos leletjegyzék szerint a ko. róna jelvényeihez tartozott. Egyenként kiszedtem minden darabot, jól meg, vizsgáltam — mivel az, előtt soha nem láttam — s hallván egykor, hogy Ferdinánd alig bírta viseL ni fején súlya miatt, fe. jemre tettem és meggyőződtem, mikép e íöveg nem emberi fejre való. Hiszek Istenben, hogy * koronák nemsokára kv mennek a divatból.«^ A továbbiakban részle, tesen leírja Szemere B«r tálán, mikép hurcolták a meneküléskor egyik hely. ről a másikra, s ásták el végül egy Orsóvá melletti községben a koronát Hiába volt azonban V nagy elővigyázat valaki később elárulta a rejtek, helyet és szeptember 8.in az osztrák császári hir megbízottai megtalálták. 0 Annyi bizonyos: Szere*, re Bertalan ebben a jós. latában sem tévedett: a koronák ■— csekély kivé. téltől eltekintve — valóban kimentek a divatból s póruf járna, aki ezt az annyi bajt, szenvedést ko, zott csecsebecsét fejére akarná tenni. Meggyőződ, betne Szamere igazáról* súlyos darab a korona amely lehúzza az ember fejét (s. a.' EMLÉKEZÉS. a 70 esztendővel ezelőtti miskolci árvizre »Augusztus 30 a nem sokat különíbózötfc- más nyári napoktól« — olvassuk a hetven esztendővel ezelőtt Mis_ kolera zudult szörnyű csapásról, a hatalmas árvízről szóló emlékező so. rok bevezetőjében. — A megsürüsö. ott és villannyal telt levegő tikkasztóig hatott a szervezetre leverőleg a kedélyre. A nagy hőség legföljebb is záporesőre vagy égi háborúra en. gedett következtetné Közelgett az éjfél és tizenegy óra után, mint süllyedő hajóról a vészlövés eldördült a vastag fellegek serkentő ágyúja; tompán morogva, kiterjesztett fekete szárnyakkal közeledett a pusztulás fekete angyala; az egymást pillanaton. a j kint felváltó villámok tüzében azt lehe. tett gondolni, hogy az egész légkör meggyulladt. MEGTANULHAT 6 hát alatt angol és francia nfei-, gyermek- RUHA és fehérnemű SZABÁST VARRÁST egyénileg. Selmeciné oki. ipariak, tanárnő szalonjában. Érd. hétfő, szerda, péntek 3-iO-ig, 3-5.1»-. Bp Rudolf tér 5: II 8. Az «Iképzeltető erejű szavakkal ecsetelt vihar elvonulása után Miskolc népe nyugodtan hajtotta le álomra fejét. Alig. ha sejtette, hogy néhány órán belül szennyes hullámok öntik el műhelyeit, üzleteit lakásait és százszámra szedi ál. doratáí a megíékezheíeílen hatalmas víz. A felhőszakadással óriási tömegű víz- mennyiség hullott a Bükkhegységre ahonnan rázúdult a völgyében fekvő vá. rosja, a Szinva és a Pece árka csakhamar megtelt, nem bírta befogadni a mér. hetetlen mennyiségű víztömeget, kiöntött s egyre magasodó áradata elborította a várost. »Zúgva.bőgve hömpölygőit elő a völgyekből a roppant áradat, útjában felsragg.atva a talajt, fölszedvén minden szemetet s mindjárt a legelső házakat nagy erővel rohanta meg, elsodorta, vagy ledöntötte; bezúzta az ablakokat. i kivetette sarkaiból a bezárt ajtókat, me. f neküiésró'i máshová szó sem lelte tett. ... nemsokára fc-tózatos zaj vegyült z (rabok zúgásába, menekülők segélykiáltása, fuldoklók halálhőrgése, az ostrom, lőtt épületek recsegése, ez összedőltek zuhanása, az állatok ordítása.« * Az árvíz leírhatatlan pusztításokat végzett. A főutcán a víz letakarodása után a felszakadt kövezeten iszaptenger húzódott végig, amely helyenként magas torlaszokká sűrűsödött Felismerhetetien összevisszatságban hevertek benne az emberi hullák elsodort bútorok, rongyok, legkülönbözőbb használati Eszközök. »Egy pokoli zsibvásár rongyokból, iszapos ócska tárgyakból, melyek még néhány óra előtt mind újak voltak!« tegtöbbat szenvedett a Meggyesalja, To. ronyalja, Szirma, Belgrád, Hunyad és Urak utca. Voltak házak, amelyeknek lakói mind egy szálig elpusztultak. Az úgynevezett »Pálinka_placon« két pince, lakásból 13 holttestet húztak ki. Sokan úgy menekültek meg hogy az ágyat, amelyben aludtak, a széket, amelyben ültek felemelte a víz és annak felszínén úsztak, amíg a víz le nem apadt. csak a padlásokra vagy háztetőkre; jj ujjáéptéséhez. 277 halálos áldozata volt az augusz. tus 30. és 31. közötti éjjelen Miskolc, ra zúdult árvíznek, 2185 ház omlott össze részben vagy egészben, az anyu. gi kárt 1 millió 700 ezer forintra becsülték. Országos gyűjtés Indult meg az ár. víz után Miskolc felsegélyezésére. Az akkori polgármester: Soltész Nagy Kálmán ezután hozzálátott a Szinva és Pece medrének szabályoztaíásához, a vízduzzasztó malmok felszámolásé, hoz, a partfalak kiépítéséhez, az árvíz puszttásidnak eltüntetéséhez, Miskolc irtmi * »*kw menwTAlRiJíVtt tt. a Szakszervezeti lewes piflKatpáípzfita A Szakszervezeti Tanácsi Kongress, szus-elökészítő Bizottsága pályázatot hirdet duplaíves (84x116 cm.) plakát el. készítésére. Á plakát megoldása lehet színes rajzos, vagy fényképes 4—5—$ színben. izövege; A Szakszerveseti Tanács XV. Kongresszusa 1948 október 17—20. Raj« zában jusson kifejezésre, hogy a kon. gresszus egybeesik a Szakszervezeti Tanács 50 éves fennállásával, de a bapg. súly ne ezen legyen. 1. díj 2.000 forint, III, díj L0Ü0 forint« 1». díj 500 forint. A pályázatok beküL dendők 1948 szeptember lOJg a Szakszervezett Tanács Propaganda osztályé, ra, Budapest, Vili., Fiumei ut 4. Jön! Csak pár napig! Jön! ifi?lTllW ^Swl 4-373 **'£»4 120 va(,onl "ÄSSsSä“* HENRI CirnHSII was Qfoszláasft, tigrisek, etefáaM, teiftfc, maiatok, zaltrák, smics, Ssmáfe, sarlóit siti. 20 vrá<;*tt?a*ctó.
