Észak-Magyarország, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)
1948-07-19 / 162. szám
4 SZÖVETKEZÉSBEN AZ ERŐ i AZ ÉSZAKMAGYARORSZÄQ SZÖVETKEZETI MELLÉKLETE Atiszatarjániak már tudják: Általános szövetkezette kell fejlesztenidk tdldmovesszovetkezetoket Egy Kisközség példát mutat a munkás-paraszt szövetség megvalósítására Kis falu a Tisza mellett, a dél- — Tavaly ?0 diósgyőri munkás- borsodi meswben — alig másfél- gyereke* vállaltunk el niZMaláSra, ezer lélek lakja. A ru’dftdeles fo- az idén js csinálunk majd valamit bér házak szegénységet éj gondo- — mondja az egyik szövetkezeti ember. ifjúságukat sem hagyják magára. kát, de törekvő szorgalmai is n}vitatlak:- Takarosak az épületek sepertek az udvarok, látszik. hogy józan, becsületes népe a munkába veti boldogulásának reményét. — Eddig magunkrahagyoltan küzdöttünk, s bizony ne«t sokra mentünk, de most új jdök járnak, megnőtt a bitünk — tolmácsolja az egész falu véleményét az egyik gazda. De. nem js ok nélkül való ez a iragy reménység a tarján lak ben — Olyan szövetkezetük van, amelyet megnézhet akárki. Mintának lehetne odaállítani a legjobbak közé. Dolgozó parasztok a virágzó szövetkezet élén Napba mi tóttá, n yílri-ekinretü ember Fakó András, a szövetkezet ügyvezetője. Általános bizalom állította, az: éjre s nem csalódtak benne. Becsületes, lelkes munkát végez, maga köré tömörítetté az új gazdákat, meg a régieket és az eredmény, amjt közösen elérlek az; a. falu népe ma már tisztán látja a szövetkeze*- mozgalom jelentőségét. A gazdák úgy ragaszkodnak szövetkezetükhöz, mint megmen tőjükhöz. Hogyan érték e*-t el Tiszeturján- ban? Igen egyszerűen, — jó szövetkezeti munkával. — Hát amj azt iheti, nem volt azért olyan egyszerű. — jegyzi meg az, ügyvezető. — Éppen eléget vesződtünk, míg valamire vergődtünk. Pedig nem üres kézzel indultunk; Toltak juftafigt* mezőgazdasági gépeink. trttkior, cséplőgép, daráló. Amint megalakultunk, rögtön üzembe helyeztük valamennyit. .— Nálunk, a mj szöve'kezetün.k- hét) dolgozó parasztember mindenki, persze a vezetőség is, Tgy szian nem volt. akinek eltért a többitől a* érdeke, nem volt. -akj akadékoskodott volna. De még a háttér1.« se™ Bigott senkj meghúzódni, onllán diri- gá'flji. mert nemcsak papíron, való- éágbeii js vezetők álltak a s7<l'etkt- fe| éjére. Értjük roj nagyon jő], miről káii sző. mi a dolgunk és azt íg fit véepzzük. 'jtg jelég a terménngyüjté&be kapcsolódunk bele erősebben s majd rdjta leszünk, hogy o~ „elit'“ minői előbb eljusson oda. ahová kell. „Alijuk a tnunkás-naraszt szövetséget“ Bányászokra, gyári munkásokra,, dolgozó értelmiségiekre gondol Fakó András, akik éppúgy törik magukat á kenyérért, mint a falu szegény parasztsága. Éppúgy szenvednek a basagazdák uzsorájától, meg a városi üzérkedők hadától mjnt ók De tudják már jól, hogy meg van ennek is a* orvossága, s ez a munkas-Para,dő szövetség. Olyan emberek a tiszatarjániak,; tkik állják g szövetségei. Sportpályát épített a szövetkezet, ahol moH egészséges, jó szórakozást talál M fiatalság. Elhódították a fiatalokat a kocsmától; más vonaton is bevonják őket a szövetkezeti munkába. Bonyodalom a magtár és m gazdatiszt! ház körül Ä katolrkus egyház még a felszabadulás után kiigényelte és megkapja a volt•j/radalmi magtárat s a gazda- tiszti házat. Templomot Stere1«** volna építtetni hívei számára ég át akartai aflakútani a magtárépületet. A gazdatiszti lakból meg iskola lett volna, legalább is erre a óéira kapta meg. De időközben, a faluban épült egy állami iskola ée a házban most lakások vannak, tehát az egyháznak nincs rá szüksége. A templom ügye meg úgy afakult, hogy abból sem lesz egyhamar építkezés. Tudniillik a falu többsége református, az a néhány katolikus család meg nem igen tudja vállalni a költségeket. Annyira nem, hogy el kellett adnick azt a telket is, amelyet eredetileg teaspú lomnak szántak, mert nem üídtsij fizetni a törlesztését. — Semmiképpen ‘sem akarjuk ' * szándékot akadályozni, de most I*® van a magtár üregen, nem használ» ják semmire, pedig milyen jó behüt#' a szövetkezetnek, éppen a gabona- gyűjtés idején — mondják a tiszatarjániak. — A gazdatiszti ház meg szövetkezeti székháznak kellene. merJJ jelenleg még nincs. Szélesíteni szeretnénh a munkán* kai, mert azt akarjuk, hogy álfa* János szövetkezetünk legye™ *■£■* előbb,,, Mert a tiszatarjániak jól iténdk á jelentőségét annak a célkitűzésnek, amit Gerő Ernő az MDP szövetkezeti konferenciáján így jelölt meg; »Ki kell tehát fejleszteni azt az egységes, általános falusi szövetkezeti típust, amelyik az egész dolgozó parasztságot összefogja a dolgozó parasztok leghaladottabb elemeinek vezetésével és amelynek munkája a tagok termelésének elősegítése mellett kiterjed az értékesítésre és fogyasztásra A borsodi parasztság a szövetkezetektől várja a gyors felemelkedést An'sits Sándor kerületi felügyelő beszél hivatala munkájáról A Miskolcon székelő kerületi szövetkezeti főfelügyelőség éiém Anisitg Sándor miniszteri oáztályt«r.rcko« áll, akj möudenütt jele,n van. ahol a szövetkezeti mozgalmat előre lehet lendíteni. Feladatairól a mezőgaadaságj szövetkezeti m im ka P r o gra 'Ti r ó l az alábbiakban nyilatkozott; A mezőgazdaságot tel kell emeln’ arra a termelési színvonalra, ahová a gyáripar már elérkezett- A kormány elsőrendű feladataként a mezőgazdaságnak biztosítani kívánja a nagyüzemi szervezettség előnyeit; a szövetkezeti mozgalom súlypontja ma u falura tevődik. Ma már nem elmélet, hanem gyakorlati példák igazolják azt, hegy a $zöve\kezetesített mezőgazdaság nemhogy eléri a nagybirtok termelési eredményeit, hanem rnes^e tál is szárnyalja azt. Ilyen pélidákat mutatnak a felsosze-í lestyej, a vagszilvádj. etyeki és «ar^a- dj földmüvesszovetkezetek. Ezeken a helyeken a volt cselédek megalakították a maguk szövetkezetét és a földet szövetkezeti gazdálkodással művelték. Tasszlbádon így lett kei és félesztendő alatt 6 számosállatból 86 és így biztosítottak ezer-ezer forint havi jövedelmet egy egy szövetkezeti tag számára. Ij rg tiltania meg lehet csinálni A borsodj. viszonyok olyanok, hogy itt is lehet követni ezt a példát. Ennek a vidéknek a parasztsága éleslátása, jó felfogású ahhoz, hogy a felismert pó’ldát kövesse. A borsodi paraszt js jó; tudja, hogy az a gazdálkodási mód, amit eddig követett, egy helyben topogást jelent, n szövetkezeti gazdálkodás keretében azonban biztosítva van ® felemelkedése. Hogyan végzik el a szövetkezetek kiépítésére irányuló munkát? — Ezt a munkát úgy akarjuk elvégezni. hogy felkeressük a parasztokat a falvakban s közösen megtárgyaljuk a problémákat Óriási jelentősége van a gazdajegyzői intézménynek, valamint a% XJFOSz és FÉKOSz közreműködésének a szövetkezeti mozgalomban. Ezek a népj szervek a parasztság legjobbjait állítják élre. akik tanáccsal, segítéssel, példaadágsaji; vezetik a szövetkezeti ingókat. A Magyar Dolgozók Pártja szövetkezeti célkitűzéseivel éppen Hero elvtárs minapj útmutatása nyomán főleg arra törekszik, hogy a falusj szövetkezeti mozgalmat gyorsan eljuttassa az eredményekhez; lás*a a parasztság, hogy munkájának értelme van és erőfeszítése, amjt a szövetkezetben kifejt, ne® hiábavaló- " -w-i ■ < I MOSzK megveszi e mákgubó! és ffetvásárollo o Italian símét A mák vetésterülete az előző óv*» nek kétszeresére emetkedefct. 21.000 holdon termeinek mákot a gazdák. A föld mű v. lévügyj kormány lehetőségeit teremtett az eddjg eilobofct mákgubó értékesítői ere is. A makgubóboá gyógyszer^ készítenek. A várható termésből több millió f á jdafo tncsft'áPŐtí rnprfininjf >cjó készül, arue’y n«BS» csupán a helföldj szükséglett elégte; m/ajd ki hanem 1 imíljú dollár értékű gyógyszer exportját is lehetőd teszi- A mákgubó felvásárlását a müve légügyi minisztérium a MOStR« ra bízta. A MOSrK megállapodott az Ü* larai Konzervipari Jgazga'-ósággá hogy a konzervgyártásboz szükséges hullott a'ma felvásárlásait kizárólag a földmívesszövetkezetek útján elégíti kj. ; ”*» Modem műhelyekben dolgozik tanműhelyeket állít fel, résztvesz az augusztusi kiállításon a miskolci faipari szövetkezet mindannyian szövetkeA faipari szövetkezet helyiségében ketten vannak. Egyikük a gyalupad főié hajol, társa az íróasztal melleit egy jegyzéken dolgozik. Műhely és iroda egy helyen... A sarokban fiJhal- mozott anyag, a túlsó oldalon télig- kész bútordarabok, a kis műhelyt betölti a gyalukés sziszegő zaja. — Még nincs egy éve sem, hogy meg-alakult szövekezetünk — víágosit fel G‘'oschmied Lajps, a szövetkezet egyik alapító tagja. Féfesztendő alatt 25-re emelkedett a taglétszám. Ma már 32 taggat rendelkezünk. Szinte a semmiből indultunk el. Csupán munkánk volt a fedezet. Mi, az alapító tagok 100 forintos részjegyek kiadásával igyekeztünk . megteremteni a szükséges alapot. Első munkánk még csak egy varrógép tetejének elkészítése volt. Uiána már egy fecamiéra, róasztalra, majd mind nagyobb munkákra kaptunk megbízást. 1948 január elsején bérbe vettük a pénzügyigazgatóság Szekerész utcai telepét, amelyet átalakítottunk a faipari szakmában dolgozók részére megfelelő műhelyekké. A műhelyben kezdetben csak egy eni bér, azután négy, ma már 13 munkás dolgozik, akik zeti tagok. Viilanyeröre berendezett szalagfűrészt 9» egy kombinált gyalugépet állítottunk be; amellyel már nagyobb megrendeléseknek is eleget tehetünk. Megrendelést kaptunk a városi gazdasági hivatal, a számvevőség és a szabadművelődési felügyelőéig helyiségeinek berendezésére, a Vásárcsarnok külső munkálataira s a Hadirokkant;:!, utcáján egy ház iamunkámalí elvégzésére. A tagok lelkesedéssel dolgoznak. Felismerték a szövetkezeti eszme ifuei jelentőségét és szívvel-lélekkel veszik Id a részüket a munkából. Nemrégiben tárgyalást folytattunk a TIOSz tanonc otthonnal, egy tanműhely felállításáról, ahol jól képzett iparosokat nevelhetünk a demokrácia számára-, —i Résztveszünk az ipari kiállításon is.- Vállaltuk egy iskolaépület famunkáinak elvégzését. Rohammunkával vasárnap teszünk ennek eleget. Azzal a tudattal távozhatunk: itt tudják, hogy a szövetkezet munkája nyomán gyümölcs terem s azt ők szakítják le. (t—t) északmagyarorszAg 5
