Észak-Magyarország, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)

1948-07-12 / 156. szám

Xlszlnet o mgyéri gyermekből támoggtűsüért A díósjfySrvesgyári MN US« csoport jmetősége — a gyermekhét befejezté- •fii — köszönetét fejezi ki a Magyar Dolgozók Pártjának, a gyárigazgatóság, nak, a szakszervezeteknek és mind. »soknak, akik a gyermekhét megrende­zésében hathatós támogatást nyújtottak. Külön megköszöni a szövetség asszo. nyainak önzetlen és fáradságot nem ismerő munkáját, lemellyel a gyer­mekhét megrendezésének sikeréért dol­goztak. A miskoSci rendőrség elfogta a kivégzett nyilasvezér bűntársát A rendőrség őrizetbe vette és a miskolci ügyészségre kisérte Dési Pál sze­rencsi cukrászmestert, akt Szerencsen a nyilas parancsnokságon állandó fegyve­res pártszolgálatot teljesített, a nemzetőrség parancsnoka vo|t, állandóan érint­kezett a németekkel és ő adta át Pálfa'lusi István szerencsi nyilas vezetőnek — akit a sátoraljaújhelyi népbíróság annakidején halaira ítélt és az ítéletet végre is hajtották — 2 munkaszolgálatost, akit a nyilasok Pátfalusi vezetésé­vel ki is végeztek. 'A kivégzésben való közvetett közreműködéséért emel vádat ellene a népügyészség. ahol kicserélik tapasztalataikat a mérnökök és munkásfeltalálók A gitárok h twwiwfc dolgozói köxőt* ’■»jobb h újabb és*S*erú munkásfeV-álQók tűnnek *1°. a*i'k megértették, hogy « dolgozóknak a viszonya megváltozott • termelésben. Tudják, hogy sáját gyárukban sa­ját országukat építik azzal, ha. jó elgondolásaikat valóra váltják és tzzgl megkönnyítik és güzJaságosab bá teszik a termelést. As elmúl1 rend s&srbee a dolgozók titokban tartották ötleteiket, mert tudták, hogy a tő­kig ae éssgzerűsítéseket a maga Profttszerzó céljaira, a munkások elbo­csátására, fokozottabb kizsákmányolására használja fel. A népi demokrá eia megteremtette fi* észszerűsítőktömegmozgalmát, és hatalmas tábor át, i * ' V é ■//? | i - .au Már 100 tagja van a klubnak S» «St * gyáriban és femek­ben ad éftswerűsítők klubokat, körö­ket jJ»kít»nak, hogy tapasztaltaikat, jó meglátásaikat egymás között ki­cseréljék ás tökéletesítsék A 4|ó*gyArj vasgyárba« « (m&xe- tftsftők klubjának ma közei 100 tagja van. Helyet foglalnak közöttük a legkiválóbb mérnökök, technikusok és üzemvezetők is, akik megvizsgál­ják, kiértékelik egy-egy munkásújító «Hetét, észfaerúsítéai javaslatát. Kocsi János üaemfőnök, az ész- szerüsítök klubjának a titkára el­mondja. hogy a munkásfeltalálókat és észszerűsí tőket három hónappal ezelőtt hozták össze először. A műszaki értelmiség segíti a it unkásfeltalálókat *— rA munkást »{találókat, ak{k nem annyira jártasok a műszaki tudo­mányok rejtelmeiben — mondja Kocsj János — jó tanácsokkal láttuk el és minden segítséget megadtunk ne^ik, hogy elgondolásaikat megva­lósíthassák. Voltak olyanok, akjk nem tudták papírra vetnj, illetve rajzban bemutatni észszerű meglátá­saikat. Ilyen esetben a fettátdló munkás útmutatása alapján a műszaki rajzolók elké­szítették a rajzokaf. > A klub tagjai minden hónapban ögz- saejővetelt tartanak, ahoj beszámol­nak egy-egy felmerült új ötletről. Az üzemekben azonnal kiértékelik és kimutatják, hogy érdemes-g az újí­tás* bevezetni és az mHyen összegű nyereségei, nagy megtakarítást je­lent. Mindenütt alkalmazzak a találmányokat Ha a találmány vagy javadat be­válik, az évi megtakarított összeg 10 százalékát a munkásfeltaláló kapja jutalomképpen. Eddig 84 olyan ja­vaslat érkezett és valósult meg, amelynek a kidolgozói komoly pénz­jutalomban részesültek. A klub most azzal foglalkozik, hogy fényképes szemléltető kiállítást rendez az eddig megvalósított és használatban lévő találmányokról és észszerüsítésekről. Fjzj Árpád müszakj t-anäeso*," az ésszerűsítök klubjának’ elnöke cl­LUKÁCS GYÖRGY: A művészet és tudomány igazi szabadság ...értjük, ha az imperializmust kiszolgáló állítólagos tudósok, a bestseljer-gyárosok, a dzsentroid-burzsoázja jportrétistái aggódnak jövendő sorsuk miatt, — de mitől féljen a haladó művész és tudós? A kapitalizmus a szabadság nevében teremtett áj, minden eddiginél átfogóbb és áthatóbb szolgaságot Ezt azért nehéz sokaknak átlátni, mert megjelenési formája, az áru szabad vétele és eladása, a szabadság elvont és elvontságában el. torzUrt formáit rögzíti meg az emberek agyában és idegeiben A munkások látták át legkorábban, hogy mit jelent ez a «s*abadság», mi a reális értéke: hiszen ä «szabadság» nevé­ben harcolt a burzsoázia a munkásság szervezkedési szabad­sága ellen. Az is világos, hogy mit jejent a tőkés szabadsága Már a Kommunista Kiáltvány megmutatta, hogy a kizsák. mányolás előjoga jelenti a tőkés egyéniségét és szabadságát. Bonyolultabb a helyzet a tudósoknál, a művészeknél. A korai kapitalizmus megadja az önálló utakon járó művészek­nek az éhenhalás és a megőrülés szabadságát. Hölderlintö; Van Gogji-on keresztül József Attiláig vezet a kapitalista «szabadság» emez útja. Az imperializmusban még ez a moz. gási tér is összeszűkül. Van Gogh müvei csak utólag váltak a kapitalista spekuláció áruivá. Azóta sajtó, rádió, kapitalista kiadó, képárus, zeneagentura stb. mindjobban felvásárolják, azonnali spekuláció tárgyává teszik a haladó tudományt és művészetet. Csak polgári forrásokra hivatkozom itt. Sinclair Lewis «Arrowsmitsh» című regényében részletesen leirja a tudomány kapitalista korrumpálásának minden útját és esz­közét; a becsületes tudósoknak nem marad más választásuk, ha kutatásuk szabadságát meg akarják védeni, mint a ma­gányba menekülni. És Thomas Mann utolsó regényében nagy. szerű képet rajzó] egy olyan spekulánsról, aki kizárólag az avangardista művészetet zsákmányolja ki, azt a művészetet, amely ma megbotránkoztatja a nyárspolgárokat és holnap nagy divat lesz ugyané nyárspolgárok között. Így a meg. őrülés és éhenhalás «szabadságá»-t a belső korrumpálódás vagy a reménytelen elszigetelődés «szabadsága» egészíti ki. Ezzel éppen ezen a területen, éppen az avangardista illúziói­nak gazdasági és eszmei felkeltése segítségével megy végbe a kultúra hozzáhasonlítása az imperialista barbársághoz. Hogy ez — sajnos — milyen nagy mértékben sikerült, annak tanúsága a szellemi ellenállás gyengesége a lasizmus- aa} szemben. Ez a gyengeség nemcsak akkor nyilvánuhlt meg, amikor a külső nyomás rendkívül erős volt. Akkor is, amikor a fasizmus még nem volt hatalom, s ma is, amikor az új reakció még csak felvonul: rendkívül gyenge a haladó értelmiség ellenállása a reakcióval szemben. Az értelmisép nagyrésze elvesztette azt a biztos tájékozási képességét az isaga emberiség sorsát eldöntő nagy kérdések iránt, »mely biztos tájékozás a régi nagy korokat naggyá tette. Heine a tudós és művész Goetheit a világ tükrének ne­vezte. Gorkij már 40 évvel ezelőtt megállapította, hogy a mai művészi tükrök tekintélyes részéről lekopott a szociális foncsor. Nos: éppen ennek a világtükörnek helyreállításáról van szó a mi programunkban. Ennek a helyreállításnak nega. tív előfeltétele a tudomány és művészet kapitalista bilincsi- nek leverése; • pozitív előfeltétele: a valóság (tehát a társa- dalmi valóság, a nép) felé fordulás, az ember (tehát a tudós és művész) társadalmi létének tudatosodása. Szabadság csak a társadalomban létezik (a termeszei csak a véletlen és a szükségszerűség dialektikáját ismeri), s így minden új társadalomban megváltozik a szabadság for­mája és tartalma. A népi demokrácia szabadsága, mint a szo­cializmus felé vezető úté, jelenti azoknak a gazdasági és társadalmi korlátoknak ledöntését, amelyek a tehetségek sza­bad érvényesülésének a kapitalizmusban útját állották; jelenti, hogy az emberek társadalmi kapcsolatai fokozatosan elvesz­tik azt a fetisizált sorsszerűséget, áttekinthetetlenséget, el­dologiasodást, amivé a kapitalizmusban merevedtek: az ember és társadalmi kapcsolatai mind világosabban szabad emberek szabad közösségévé válnak. Tudomány és művészet leglényegükben társadalmiak. Mindegyik elképzelhetetlen a közlés akarata és megvalósítása nélkül. De ez a közlés most már az egész nép, nem pedig egy keskeny kiváltságos réteg felé kell, hogy irányuljon. Am ez a kell nem jelent kényszert e szó parancs vagy nyo­más értelmében, hanem csupán az általános kulturális fejlő­dés irányát jelzi. A tudós, a művész akkor szabad, ha közlési funkoióját tudományos és művészi lelkftsmsretének megl'a- lelően teljes szabadsággal és társadalmi felelőssége tudatá­ban gyakoroljá, ha ebben a tevékenységében az egész társa­dalom/ az egész nép, nem pedig egyesek vagy szűk körök bírálatának van alávetve. Es akkor él helyesen a maga sza­badságával, — vagyis akkor igazán szabad, nemcsak szubjek. tive és formailag, hanem lényegében is —, ha müvében ezt a valóságot, ennek döntő, » haladást szolgáló problémájú juttatja kifejezésre. A népi demokrácia az igazi szabadság birodalma lesz a kultúra terén is. Bízunk benne, — és számos előjel igazolja bizalmunkat —, hogy a‘magyar tudomány és művészet' leg­jobbjai ebben a Számukra döntő kérdésben megértik az idők szavát, megtalálják azt az utat, amely a magyar, tudományt és művészetet ismét egyenrangúvá emeli a kultúrában vezető népekével. (Az MDP kongtesszusán elmondott beszédből.) Meg lesz elégedve ha szükségletét Summ csemegeüzletében szerzi be Mindig minőség! Széchenyl-utca 40. sz. mondja, hogy a klub tagjaj nemcsak a saját munkaterületeiken végeznek észszerű«!téSeket, hanem « gyárba« j árva-kelve, ahol meglátják, hogy éesuerűs&ág. Sei kény ebbé lehet tenni a műn» kát, javaslatot tesznek erre. A klub ezjntq racionalizáló hizotfc. Sággá alakul át amely átvizsgálj» a különböző észszerűsítésekot ég aho| csak lehet, alkalmazza azokat. — Az a tervünk, hogy idővel m ös9zes KjK vállalatok észszerű javas­latait, kicseréljük és megfelelő módon alkalmazzuk • _ A magyar dolgozók máris megunj, tatták az észezerüsítéseken. keresztül, hogy mennyi találékonyság és kea- deményezós rejlik bennük. Néha ege. szén egyszerű kjg fogásokkal és mó­dosításokkal! tíz ©s tízezer forintos megtakarításokat épnek ti, sok dol­gozó társuk munkáját könnyítik meg és az egész dolgozó nép életszínvona­lának a tovibbj felemelését segítik elő. JUHÁSjZ KAROLY Kiliie veíisépefc, ekék, szölöprések, kocsivasalások és háztartási.cikkek nagy választékban Erdei Pál vasüzletében Zsolcai-kapu 16. Tel. 17-07 ANYAKÖNYVI HÍREK Eázagság; Bencae József—Árva Aranka, itózsaligetj Béla—Mogyo­rósi Éva, Mandzinger Mjhály—Tóth Anna* Kárpátj György—Bozman Julianna, Kiss Tibor—Pherzsy Er­zsébet. Hajdú Gyula—B. Szabó Ju­lianna, Eintrojter Béla—Csuhaj Bor­bála, Ko^ner^ Henrik—Szamo6! Edit* Prjnez Ernő—Csápos Hona. Születés: Turi Imp©, Csermák Im­re, Obert Gyula, Mikulec* Mária* Ötvös András, Zsiga Lajos. Pozssrai Márta, Zaarn&j Jolán, SoUész Fe­renc, Hazadi József. Ili ki József, Kondi József, Petreodsik László, Csörsz Borbála, Tóth Éva, Kállai Ildjkó, Szász Sándor, Tombácz Zol­tán. Stefán Károly, Jlartha László* Kerékgyártó Éva, Tar Már* a, Papp Etelka, Kelecsényj László, Vizkcieti Ilona. Paluff Zoltán, Saubermann László, Lapis László, Höckmann, György. Sárközj László* Wjttljnger Éva, Weisz Anikó, Farkas József, Farkas Adél, Esztojka Éva, Czukor Zsuzsanna, Stolár Éva és Rempape*« ger Mária. Halálozás: Pasztercsák István 61* éves, Lukács László Béla 16 napo*- Mjklósj Károlyné (Kópásy Eszter Gizella) 29 éves, Varga István 62, Vagy Ildjkó 1, Tóth Eva 1 hó, Ágoston József 66, Jokmann Albert 77, Csóka Jolán 1, Szentjványj Já­nos ?5, Ostaoczkj Béla 5, Dobos Ferenc 82, Berger József 58, özv. Burai Béláné (Merucza Éva) 55 é* Bertíia Józgefné (Nagy Margit) 22 éves. ÉSZAK MAGYARORSZÁG 9 Fejleszti a termelést |] megkönnyíti a munkát csökkenti a termelési költséget AZ ÉSZS2ERŰSITŐK KLUBJA

Next

/
Thumbnails
Contents