Észak-Magyarország, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)
1948-07-12 / 156. szám
MUZEUM Ma 10 oldal • Bányászmelléklet • Egészheti rádióműsor ÉSZAKMAÍiMORSMG Miskolc, 1948 július 11, vasárnap Parasztsígnnk jólétéért is boldogulásáért Egyelő'e szinte felmérhetetlen annak la tanácskozásnak jelentősége* amely szombaton kezdődött a Magyar Dolgosok Pártjának szövetkezeti konferenciáján. Sem többről, sem kevesebbről nincsen szó, mint a magyar falu, a magyar parasztság sorsáról, az ország dolgozó lakossága egyik legszámosabb és legfontosabb tömegének életéről. Arról, hogy ez az évszázadokon kérész, tül elnyomott és nyomorbataszított tömeg, az MDP útmutatása alapján nagyobb lépéseket tehessen elölje j ejtette és boldogulása felé. Uj és széles lehetőségek tárultak fel azzal, hogy a Magyar Dolgozók Pártja megalakult, mert a nemzet vezető ereje, a munkásosztály egységének megteremtése után nagyobb figyelemmel fordulhat gazdasági kérdéseink leié. Már pedig parasztságunk számára a legfontosabb gazdasági kérdés a szövetkezeti mozgalom ügye# amely a legszorosabban összefügg felszabadulásával a nyomorúság és vámszedöi, a nagygazdák nyomása alól. Az MDP értekezlete részletesen és bci»atóan megtárgyalja a szövetkeze^ mozgalom feladatait, amelyek között egyként szerepel a hibák Kijavítása és a jövő céljainak megjelölése. I Gerö Ernő referátuma hatalmas táv. latokban mutatja a szövetkezet feladatait s azt, amit az ország népe, elsősorban a dolgozó parasztság vár tőle. Ezek leg fontosabb ja, hogy döntő önvédelmi fegyver legyen a parasztság mil- i'dirik mezébe::, axdlyel megterheli kizsákmányolóinak erejet. függetleníthesse magát a zsírosparasztságtol, attól az éiősdi, kapzsi rétegtől, amely minden tehertől irtózott, együtt spekulált s városi üzérkedőkkel, politikai és gazdasági vonalon egyaránt. Az a befolyás, amelyet ez a réteg gazdasági hatalmával szerzett a falu eleteben, még mindig érvényesül, habár népi demokráciánk kormáiiyzata tefiépett már ellene. Megtöréséiiez azonban szükséges, hogy a parasztság önmaga jépjen fel \eie szemben s ennek egyetlen módja a szövetkezés. . , Önvédelmi szervezkedésen tül más és na Jehet még fontosabb szerep is vár a íalu szövetkezeteire. Meg kell nyitniok az utat a korszerűbb, eredményesebb belterjes gazdálkodás irányában, ki kell küszöbölni a kisparaszti gazdaságok talapvető hátrányát, a kétkézi munkára alapozott termelést. A szövetkezet a gépesítés feltételeit teremti meg, az észszerűbb és irányított gazdálkodást és értékesítést. Módot nyújt a tudományos eredmények gyakorlati kihasználására, arra, hogy parasztságunk élvezze azokat az előnyöket, amelyeket eddig kizárólag a tőkeerős zsíros parasztság élvezett. A szegénysége miatt elmaradt falu igy emelkedik a szövetkezeti mozgalom segítségével egyre magasabbra az nnyagi és szellemi jólét, a politikai és gazdasági szabadság területén. Természatesen azok az elemek, akik veszélyt szimatolnak a nagy horderejű tanácskozásokban, elérkezettnek látják az időt arra, hogy rémhíreikkel nyugta, lanítsák a parasztság jó terméstől elégedett tömegeit. Újat azonban már nem mondhatnak, elsütötték régen rrtinóén puskaporukat, a kolhozmesétől a vallás- eilenességig, «melyeknek bárgyusága már közismert. Nem hallgat rájuk senki, a magyar falu egyre öntudatosabban és világosabban látja boldogulásának út. ját. Üdvözöljük, köszöntjük hát Borsod dolgozó parasztsága nevében az MDP szövetkezeti konferenciáját). Ára 60 fillér V. évfolyam — 156. ss&m Magyarországra szőttöli egy jugoszláv képviselő Drótos és társai ítélet előtt f Részletes haditogolynévsor A munkásosztály és a demokratikus állam támogatása mellett o dolgozó parasztság önkéntes elhatározása o termelőszövetkezetek kifejlesztésének előfeltétele A szSvetkezet a legjobb fegyver a falusi kizsákmányoiók eilen állapította meg Gerö Ernő az MDP szövetkezeti értekezleten Szombaton reggel kezdte meg tanács- k zásait az MDR szövetkezeti konferenciája, a páit politikai bizottsága, a megyei párttitkárok, a megyei és járási szövetkeze^ íeleiösek, az orsaágos szövetkezeti központ, valamint a Kos- suth.díjas szövetkezeti és a gépállomás- vezetők '■észvételével. A konferenciát Rónai Sándor kereskedelem és szövetkezetügyi miniszter nyitotta meg. A szövetkezeti mozgalmunk célja, mondotta többek között, hogy döntő szerepet biztosítson Magyart szá'gon a foldmívesszővetkozetek. nek. Azt akarjuk, hogy a falu életében és a szövetkezetek vezetésében ne a "kulákok, hanem « dolgozó paraszt»*« vigye a szerepet. Azt akarjuk, hogy *z ipari áruk, háztartási cikkek minél nagyobb mennyiségben és legjobb minő. ségben jussanak a falu dolgozóihoz. Ebben döntő szerep jut a tőid míves- szövetkezetek mellett a kisiparosok, kisa kereskedők szövetkezeteinek. Gerö Ernő beszámolója az MDP szövetkezeti politikájáról Ezután Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter ismertette az MDP szövetkezeti politikáját. Rámutatott arra, hogy míg az ipari termelésben, a bányászatban, a közlekedésben, a hitelszervezetben, a szocialista gazdasági elemek jfutottjak döntő súlyra, addig a mezőgazdaságban még mindig jelentékeny szerepet játszanak a tőkés termelést képviselő nagygazdák. Ezek ellen pedig fokozottan védeni kell a parasztságot a kizsákmányolás korlátozásával és terjeszkedésük meggátlásával. A szövetkezet az egyik legjobb fegyver a munkásosztály és a dolgozó parasztság kezében a kizsákmányoló elemekkel szemben. A parasztság önkéntes elhatározása alapján A mezőgazda .ág- termelő) szövelke. , zet kifejlesztése megköveteli a dolgoz.) parasztság teljes és önkéntes elhatározását és tényleges részvételét a szövetkezetben. \ A mezőgazdasági szövetkezetek ki- fejlesztésére döntő előfeltétel a falusi kizsákmányoló elemek eddiginél fokozottabb korlátozása, elszigetelése és a dolgozó paraszti tömegek kiszabadítása a kulákok befolyása alól. A szövetkezeti mozgalommal 6zemben számolni keli a zsíros paiasztság tokozott ellenállásával. Ennek jelei máris mutatkoznak, pedig még alig hoztunk egy-két olyan rendszabályt, amely a kulákok kizsákmányolási lehetős igét csökkenti. Ezután hangsúlyozta a miniszter, hogy a szövetkezetek nem erősödhetnek és fejlődhetnek ki a munkásosztály, v*ajUmhit, » demokratikus áfamhaNtlom támogatása nélkül. Nemcsak olcsó hitelekre, adótizelési kedvezményekre, vetőmagakcióra van szükség, hanem arra is, hogy megfelelő termelóeszközöket bocsássunk a szövetkezetek és rajtuk keresztül a parasztság rendelkezésére. Szükséges a termelési szerződések rendszerének kiépítése, a mezőgazdasági szakoktatás kitejlesz- tése, hogy megbízható szakemberek ne. vejődjenek ki a dolgozó parasztság soraiból. A szövetkezet a falvakban a demokratikus szellem# egység legfontosabb alapjává válik azzal, hogy az áruforgalom mellett termelői kapcsolatot létesít a város és a falu között. Megveti az alapját a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének. A szövetkezetekben még nem a demokratikus elemek vannak túlsúlyban A szövetkezeti kérdés — folytatta a miniszter — távolról sem korlátozódik a termelői szövetkezetekre, mert a falvakban nemcsak termelő, hanem fogyasztási, értékesítési, hitel* tej- és egyéb szövetkezetek is vannak, tizek a szövetkezeti típusok igen hasznosak abbó] a szempontból, hogy velük meg- védjük a dolgozó parasztságot a kulak és más spekuláns elemek uzsorájává! szemben. Az országban jelenleg mintegy két és félmillió szövetkezeti tag van. Ezeknek körülbelül 70 százaléka esik a falvakra. Szövetkezeteink vezetésében azonban még mindig nem a demokratikus elemek vannak túlsúlyban. Ennek nem utolsó oka az, hogy részben kényszerültünk átvenni a 'égi szövetkezeti szervezetet anélkül, hogy azon lényeges politikai és szervezeti változtatást hajtottunk volna végre. Eiíianjtagojtuk a demokratikus szövetkezei; szakemberek kiképzését is. Emellett városi és falusi burzsoáziánk igyekezett a szövetkezeteket tőkés jellegű vállalkozásokká átformálni, befurakodtak a szövetkezetek vezetésébe és szövetkezeteket alapítottak. Kihasználták a parasztság tapasztalatlanságát, vagy megszorultságát. A szövetkezeteket fenyegető veszélyek Ezé't a veszély abban jelentkezik — folytatta Gerő Ernő —s hogy a középparasztot nem akarják beengedni a íöld- mívcsszövetkezetekbe és azzal azokat a kulákok karjaiba taszítják, fcgy másik veszély abban rejlik, hogy a szövetkezeti gazdálkodásnak olyan formáját akarják megvalósítani, amelyet a parasztság tömegei még nem értenek meg és ezért nem fogadják eL, Ezt a hibát követték el a jugoszláv kommunista párt vezetdfl íe. Mm tán szövetkezeti mozgalmunk súlypontja a tájukban, minden rendelkezésünkre álló eszközzel támogatni kell a talusi szövetkezetek értékesítési és elosztási te- vékenységét. Az első és döntő támogatás a mező- gaztteság gépesítése, az állami mező- gazdasági gépüzemek útján. Csak ezzel lehet a kezdetleges termelő eszközők- kei korszerűtlen gazdálkodást lolnjoató parasztgazdaságokat szamunkra és as( ország számára is sokkal előnyösebb, jövedelmezőbb nagyüzemi. termetese« átterelni. A mezőgazdasági gepüzem jelentőit eszköz a kulákok háttérbe szorítását! b. Jelenleg mintegy 40 mezőgazda.# sági gépüzem működik. Számuk az év. végére eléri a öőO-et. Végső fokon mintegy 750 mezőgazdasági gépüzem működi* majd az erszág területén. Úgy, hogy minden négy falura fog jutni egy gépüzem. A falusi szövetkezeteket termelési szerv ződések rendszerének megvaiósitásávst* továbbá a földbérjö szövetkezetek kifejlesztésével •s segítjük. A MOSzK átszervezése A szövetkezeti mozgalom helyes fej- lődése érdekében szükséges a MOSzK olyan átszerve- zése is, hogy gyakorlatilag a súlypont a megyei kirendeltségekre terelődjék át a megszervezendő megy«*) szövetkezeti központok révén. A Harv. gya szövetkezeteket meg kejl tiszti- ani demokráciaellertes vezetőiktől ésj elő kell segíteni, bogy beolvadhassanak; a íőldrníves szövetkezetekbe. A városi fogyasztási szövetkezetek működését összhangba kell hozni, kifejlesztve közöttük az egészséges versenyt- Az ipari szövetkezeti központot úg^ kell megsze'vezni, hogy elősegítsük a kislpbrosság széles rétegein»;* a terr-( gazdálkodásba való bekapcsolódását. Az állami és közületi megrendeléseknél előnyben kell részesíteni a szívet^ ^zetbe tömörült kisiparosokat. A lehetőségek kedvezőek > A szövetkezeti mozgalom helyes megJ szervezése és kifejlesztése sokkal boJ nyolultabb, mint bármi más feladat^ amelyet eddig megoldottunk — tejeztd be előadását Gerő Ernő. — Megoldásért azonban most sokkal jobb lehetőségein* vannak, mint voltak eddig. Az államhatalom szilárdan a nép kod zében van és a dolgozó parasztság! tömege támogatja a demokráciái. A történelmi fejlődés által elénk áltuotS ezt az új és nehéz feladatot is meg fogd juk oldani. ' Ezután Hegedűs András, az MDP szA vetkezeti osztályának vezetője tartót előadást a szövetkezeti mozgalom fej lesztése tejért ránk váró [«»adatokról majd vita következett.
