Észak-Magyarország, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)
1948-07-04 / 150. szám
Közös gazdálkodás m Cslncse-csatorna partián Mlntaborsót termelnek, sertéshizlaldát állítanak lel Martony János és úttörő társai • hold Wmójak, 2 hoH enkorborsó- jok( 8 hoM dohányuk, 2 hold ArpáOrátig kell várakozniok a dolgozóknak az élelmiszerjegyek kiadására A Táros vezetősége intézkedték a sorakozáeok megszüntetése végett £kénem-fariyám msatesy 200 k*«■*elr*tie holdat osztottak hj «a ftj- «aadikitak. A Mőveftkezeti gr»wlá!lko- á*s iránt atomiban még nőm inindeo éjgazda imitat keltó érzéket és meg. értést Marton János fiatal éj- •Mda'wlt ■■ E«6 éttéré, aki MlAtU, hogy ha több**, összeállnak közős gazdálkodóssal, értékesítésre, főbbre mesznek, nagyobb eredmények** érnek el. Ötödmagával körös gwedáífcol&st kérd. iek és Elhatározták. hogy a műve- lifaft m betakarítást, a® értékesítést Is együttesen jnervezfk meg. Együttesen határozták E. miit hány holdon termeljenek, öt holdat Woávak, ötöt Viktóriahorsóval. íl-et kráköricával, 12-ö* árpávai. 5-öt zabosbáikkönnye^ 6-ot napraforgóval, 1-et mákká®, 2-őt cukorrépával, 2-öt rozskenderrel vetettek be, 1 holdon pedig konyhakerti vetőményehet W1jnk, 2 hold aabosbökkönyük. 2 hold kenderek. 8 hold napraforgójuk. 2 hold lóheréjük. 4 hold cukorrépájuk. 5 hold lucernájuk, 8 hold kukoricájuk 1 holdat éfc lg konyhakerti növények termesztésére használtak fel. A terméseredményük pompásnak Ígérkezik. C$«k jgt sajnálják. hogy önt&kse* gazdálkodási-* nem térhettek át, mert mess** esnek a Cejnose-osatornátél, de égy segítenek magukon, ahogy tudjjäk, kutakkal. szivattyúkkal fára da ágiik eredménye nem marad et • Jövőre ««ág tgfóssmiVeg követi példájukat »ok új- és régi gazda, ha a közösen gazdálkodók gzép tt-rné$- eredménye meggyőzi őkel *® # szövetkezeti gazdálkodás nagy lehetőségeiről. A* élelmiszer jegyek! kiosztásánál is/mét csoportosulások, órákig tartó várakozás észlelhető. Szombaton délelőtt * Deák utcai hivatalnál olyan jelenetekre került sor, amelyektől megfelelő intézkedése«!, mind a feleket mind a tisztviselőket feltétlenül meg kell óvni. ' Hadirokkantaik panaszkodjak, hogy érákig várakoztatják őket, nem élveznek Soronkívüliségei, holott erről rendelet intézkedik, A tisztviselőknek meg van szabva, meddig fogadhatják a feleket « meddig kejl az aznapi jegyekkel elszá- molniok. Némelyek azonban ezt az időt sem tartják be: később kezdik s korábbam fejezik be a kiadást. Az is előfordult, hogy egy-két tisztviselő ismerőseinek soron kívül adta ki a .jegyeket. A város vezetősége haladéktalanul intézkedjék, . hogy ezek az anomáliák megszűnjenek, Ellenőrizze stsü gorúan a jegykiadási *dS be fariéi sál s \egye meg a szükséges lépőn sehet; hogy a sorakozások s a több*, órág várakozások megszűnjenek. Tarthatatlan, hogy dolgosé enabe» rek, többgyermeke^ anyák szervezésű hiba miatt órákig várakozzanak élei« mezősi jegyükre- Mindez lÉnirelmetlénBéget, érthetően ideges légkört idéz fel, hanem a termeld« szempontjából js súlyos károkat okoz, Kié Broin £vo bogYBféko? Braun Éva hagyatéki ügye komoíjj problémák elé állította a nácitlanító bí. róságöt. A bajor nácitlanító bíróság es év elején kisajátította a hagyatékot, amely ellen Braun Éva szülei fellebbez, tek. Azt hangoztatták, hogy Braun Éva nem volt párttag, nem folytatott politikai tevékenységet, így nem esik a nácitj lanitási törvények hatálya alá. A népi demokráciát és a Szovjetuniót ünnepelte az új kenyér napján Felsőnyárád , egységbe forrt dolgozá népe m*S»tettek— Az volt ®* elgondolásnak — mondja Marton János —némák búzát, rozsot termeljünkhanem olyan ipari növényeket is, amelyeknek nagyobb a jövedelme- tősége- A lövőben a konyhakerti növényeik termesztését kibődítjük s gz a tervünk. hogy közös sertéshf#- jaIdát állítunk 'fed. A Marton és társai 8® holdján mindenből pompái termés van, A Viktoria*bo<rsó termésük olyan ki*wnő, hogy a MOSzK kirendeltség felterjesztési tett a Központnak, vásárolják meg vetőmagnak** mert szebb, nemesebb vetőmag *Hg akadhat. Petriic Imre 'újgazda is összeállt öt társával közös gazdS;kodásr<* 40 holdon. Felsönyárád dolgozó népe szilárd egységben ünnepelte Péter-Hál napját. Az aratási menetben részt vett a' köz. ség lakosságának minden rétege pártkülönbségre való tekintet nélkül. Változatos, színes műsort állítottak össze, amelyet Hajdú Miklós körjegyző lendületes szavai vezettek be. Mráz Ferenc muzvici küldött beszámolója után Petik Kálmán, a MASZ igazgatója meleg szavak kíséretében nyújtotta át Kocsis Lajos élmunkás vájárnak a MASZ kitüntetéséi. Az iskolás gyermekek szavalatul és énekszámai tarkították t müsoit Különösen megragadta a nallgatók ügyeimét Kovács Klára és Nagyíejtö Károly szavalata, akik ízes magyar nyelven alkalmi költeményeket adtak elő. Az egybegyú t bányászok, parasztok, értelmiségi Jol- gozók melegen ünnepelték a Szovjetunió,' a felszabadító Vörös Hadsereget, s a népi demokráciát, amelyek lehetővé tették,' hogy a parasztság maga lássa hasznát fáradtságos munkájának. Délután a Magyar Dolgozók Mdfa miskolci Táncsics szervezetének kuftw- gárdája színpompás műsorral szórakoztatta az egybegyűlteket, akik az lníer- nacionaléval zárták be az emelkedett hangulatú aratóünnepséget. — Görögországban az amerikai hatóságok nyomására a kenyér árit azonnali hatfilyal 80 százalékkai felemelték. EsSárosztókot gvórloBOk a Szovjetunióba! A Szovjetunióban az egyik QorW9 környéki gyárban megszervezték az eső* árasztó készülék szérfaszerü gyártását,* Az egész készülék — a motor, a szíj vattyú, valamint a csövek kényelmese« elhelyezhetők eg yteherautóban. A szer-i kezet «egítségbtel naponta több n|in& 3 hektárnyi konyhakertet, gyümölcsöst' vagy rétet lehet e6oszerüen megöntözni. llcggTlIkoltik a parogaifi kommunista part vezérét Alberto Candiat, a paraguayi komimé nista párt íőtitkárá nemrégiben megöl, ték a börtönben. A gyilkosság előtt kegyetlenül megkínozták. Del-Amerika munkássága körében nagy tekintélynek örvendett ........’/........................................................................... emudul az Sszakmagi/amrjzáí^ Uradalmi rovata Olvasóink kívánságának teszünk ele get, amikor lapunk hasábjain helyet szó. fítunk a haladó szellem egy-egy képviselőjének, akik a toll erejével, a művé. szét eszközeivel szolgálják a dolgozó milliók felemelkedését, a nepek békéjét, a fejlődést Időnként hangot szeretnénk adni egy-egy olyan irodalmi művészi problémának is, amely a kultúrára vágyódó dolgozó tömegek érdeklődési körébe vág. Reméljük, hogy olvasóink tanácsaikkal, javaslataikkal s ötleteikkel elősegítik ennek az új rovatnak célját: az igazi haladó szellemű kultúra s a dolgozó tömegek összeforrását. ADY ENDRE a magyar költészet forradalma s a forradalmi magyar költészet kimagasló, ha. talmas egyéniségének prózai írásai kev ésbbé ismeretesek a széles olvasó tábor körében. „Az uj idők dacainak" énekese mint újságíró kezdte pályafutását. Debreceni, nagyváradi, budapesti lapokban je lentek meg első költeményei s első prózai írásai is. Prózai kötetei: Így is történhetik, Sápadt emberek és történetek, A tízmilliós Kleopátra, Uj csapáson, Vallomások és tanulmányok, Muskétás tanár úr, Uj Hellász, Levelek Párisból, Párisi noteszkönyv, Ha hív az acélhegyű ördög. Prózai írásaiban éppúgy az elnyomott magyar nép problémáit, sorsát^ felszabadulás iránti vágyát, a benne iz zó harcos forradalmi akaratot rajzolt|a meg, mint ismert keményszavú izzó for radafmi verseiben. Alábbi kis írása, mely z Népszavában jelent meg először, ezek közül való TÚRI SÁNDOR yőkzi az időben írta volt éppen a «Sárga Rózsáit, amikor a Nyírségből azok a furcsa hírek jötték. Októberben akkor > már leesett a hó s mink, apró, regényes diákok kedves borzongással hallgattuk a városi pletykákat Jókai nobiis, vad pusztai lovagjaival álmodtunk éjszakánként s tetszettek nekünk a kóbor hírek. Nagykárolyba hétfői napokon a Nyírségből is érkeztek vásárosok, hetykék, lármásak, böbeszé- düek. ök is hirdették, erősítették: fölújult a betyárvilág a buckák kö. zött* Szegénylegények kopogtatják meg holdat.* lan éjszakákon a kastélyablakokat. S ha kedvük szottyan: eljönnek egészen az ecsedi lápig, benéznek Nagykárolyba, Szatmárhegyen is feltörtek egy-két pincét. Oh, milyen boldogan reszkettünk mi s milyen nagy kedvünk lett volna magunknak is rablókként bevenni magunkat a Somos erdőbe. Am bejött egyszer fajúról hozzám látogatóba az apám Túri Sándorral Túri Sándor öt év óta volt a mi kocsisunk, hatalmas, de nagyon szőke ember. Kenderbajuszu, úriasan fehérarcú, de gő gös és indulatos. Amilyen fehér, olyan fekete a lelke, mondogatta az apám s én is féltem Túri Sándortól. S mégis hűséges ember lehetett a Túri Sándor, ha öt évig tűrte az én' édes, szigorú apám. Mig a lovakat itatta egy kocsmai kútnál, én odasettenkedtem Túri Sándor mellé. Most is valami nagy indulat rázhatta a Túri Sándor mellét. Zihált, csapkodott 4 elfúló hangon ordított a lovakra Sándor. Talán megint összesziidta valamiért at apám s őbenne íme lázadozik ismét a nyíri busz. keség. Majdnem félénken loptam oda magam Sándor mellé s suttogva kérdeztem: — Sándor, Sándor, hallotta, mik történnek a maga hasájábaf, a Nyírségben? — Hallottam, hát ér is elmegyek közéjük, s szegénylegények közé. Miért nyúzassam magam, az istenét az uraknak. Elmúlt néhány esztendő s én már nem lelke, sedtem úgy a Jókai-világért, mint valamikor. Már ekkor nagyon búsnak láttam ennek a mi szegény, idétlen Magyar- országunknak az őssor. sát. A Nyírségben meghalt a késői betyárvilág, utolsót íobbant, meghalt A szegénylegények iva. dekái már nem lázadoztak, csak lenyomottan nyögtek és sírtak. A dacos, a különös Túri Sándor pedig visszakerült az apámhoz kocsisnak. Né- hánv hónapra nyoma veszett, de visszajött nagyon rongyosan és nagyon szomorúan. Kérte apámat, hogy valljon mellette, ha e. etleg valami miatt keresnék, ne árulja el, hogy 5 otthagyta a szolgálatot és otthon járt a Nyírben. Am nem kereshék szerencsére Túri Sándort és megmt oár évig békésen kocsiskodott nálunk. MegaiSz«ttan fékezte indulatait s csak nagyon néha szaladt föl a vér a fejébe. De aztán ilyenkor félelmes volt az az öregedő, szomorú, különös legény. Gyilkos gyűlölettel átkozta az urakat, a gazdákat, akik barom sorsban tartják a szegény . embert. Az apám ilyenkor el akarta kergetni, holott alapjá- bon becsülte a keserű nyíri ember munkáját. Ez a Sándor veszede!. mes, gonosz paraszt, mondogatta ilyenkor az apám. En azt hiszem, hogy zsiványkodott a Nyírségben, amikor innen elszökött volt. S jött utána az a híres tavasz, amikor a Nyírség népe sereglett az urak földjére. Nagy volt akkor 'a rémület az úri Magyarországon s a magyar uraknak, nagyon fájt, hogy az elet nem olyan, amilyennek Jókai írja. íme a paraszt nem kedves, nem tűrő, nótázó háziállat. De vérig sértett, elszánt, félelmetes aki nem .akarja tovább tűrni az ő baromi sorsát. És Túri Sándor megint elszökött tőlünk néhány hónapra s megint csak visszakerült. Talán börtönben is ült közben, de nem lett se csöndesebb mint volt, csak meggon- doltabb, bölcsebb és vénebb egy kicsit. Es ífhe. különös neki- búsult pezsdülés látszik Magyarországon. S hogy otthon jártam nagy idők után, találkoztam megint Túri SándorraL Kocsin mentünk ketten egy szomszédos faluba a beszélgettünk. Öreg legény már Túri Sándor, de bizony mondom, hogy bölcs ember, Nehezen nyílt meg a szive, de azután örömmel beszélt Hozzám. Hát ő bizony ott volt a szegénylegények között is. Szégyen« már most a dolgot, én ami igaz, az igaz. — Hát miért szégyenll azt, ami megtörtént Sándor? — Mert sokat hallót. tam, gondolkoztam, és olvastam azóta. Könyveim vannak nekem ott az istállóban. ludnunk kell nekünk, aztán tanítani a fiatalokat és szer. vezkednünk. Csak így lehet a népet fölszabadí. tani ebben az országban, ahol néhányezer gonosz és tudatlan úr az úr. Es én megszokottam majdnem alázatosat», megindultan és tisztelet, tel a Túri Sándor kezét Hiszen én is csak épül. tem, nőttem azóta, miót* Jókai regényeit faltam nagy gyönyörűséggel. De micsoda hős én mellettem ez a Túri Sándor, akinek leikében Két évtized alatt századok evolúciója történt mog, a*ő félvad magyar szegény- JcgctiyVÍ] nőve íme üt áif elöltem deres fejjel, mint » v'lágvá'tis modem, tudatos, büszke katonája.
