Észak-Magyarország, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)

1948-07-03 / 149. szám

ÉSZAKMAGMORSMG Miskolc, 1948 július 3, szombat Ara 60 fillér T. évfolyam — 149. akm Hazatérő borsodi hadifoglyok l Fordulat a magyarcseh viszonyban ■, • : Rákosi Mátyás beszéde a jugoszláv helyzet^ t£^^sá£airól i-.Ha a reakció úgy érzi, hogy a Jugoszláv fejleményék hatása alatt újra felemelheti fejét, gondoskodunk, hogy Jó korán rákoppintsunk“ A nagy budapesti NDPslankdoiiirlusok határozata Ká&ösi, Mátyás njiaÍB*t©r(slínö5íh elyettes a Magyar Dolgozók. FÍrtja főtitkára a* MDP nagybndapesti funkcionáriusainak értek e*í étén pén­teken délután a Sportcsarnokban beszéde^ mondott, asnelybeai a Kom- és Munkáspártok) Tájékoztató Irodájának *• jugoszláv Koai- nwnistaj Párt helyzetéről szóié határozataival foglalkozott. Hazánkban nem vitás a munkásosztály vezető szerepel A JuKP veretéinek zöme — álla­pította meg — nem értet*« meg a Koaasmrnista Párt úe a munkásosz­tály vcaeíö szerepét, a munkás-pa­raszt szövetség lényegét. Aki végig­tekint azokon a küzdelmeken, ame­lyeket a magyar munkásosztály ' a Kommunista Párttal a* élem. a fel- szabadulás óta megvívott, tudja, hogy mi igyekeztünk a lenini tanítás szel­lemében dolgozni, a ka nam mindig sikerült ezt valóra tapasztalatlanságunkban leit» eső­sorban magyarázatát. A mi helyze­tünket megkönnyítette, hogy hazánkban nincs olyan politikai er5, amely vitássá tehetne a munkásosz­tály vezető szerepét Erről a parasztság is lépten-tiyoo’on meggyőződött s látta, hogy a mun­kásosztály leghííbb szövetségese. A proletáriátus vezető szerepét tz egész magyar nép ónként és meggyő­ződésből elismeri. váltani, az saját gyengeségünkben ég A Párt a dolgozók logmesgasabb * szervezeti lármája A továbbiakban a2t fejtegette Kákosi Mátyás, miért alakúit ez másképpen Ju­goszláviában. A jugoszláv elvtársak — mondotta — a felszabadulás után nem lértek át széles, nyilt, az egész dolgozó tép dőtt látható munkára. A pártban olyan nézetek kezdtek el- . terjedni, amelyek összcegyeztethoiet- fcnek a marxista-leninista elvekkel. Amikor a hibákra ’rájöttünk, igyekeztünk * .jugoszláv elvtársakra hatni. Elsősor­ban a Szovjetunió Kommunista (tlolse. vik) Pártja és annak bölcs vezetője, Sztálin igyekezett! megmagyarázni a ju­goszláv elvtársak hibáit. Sztálin megírta: „A jugoszláv elvtár­sak bűnbeesése abban áü, hogy félnek a pártot és határozatait nyíltan a nép elé tárni abból a célból, hogy' a nép tudja, hogy a párt a vezető erő, a párt irányítója a népfrontnak, nem pe­dig fordítva.” A marxizmus-leninizmus elmélete szerint a Kommunista Párt £ dolgozók legmagasabb szervezeti tormája, amely felette áll minden egyes szerve­zetnek, beleértve a szovjeteket a Szov­jetunióban és a népfrontot Jugoszláviá­ban. , A párt felette áll a dolgozók minden szervezetének nemcsak azért, mert magában tömöríti a dolgozók legjobb elemeit, hanem azért is, mert meg van a maga saját programja, saját politikája, amelynek alapján irá­nyítja a dolgozók összes szervezetét.- Ha a jugoszlávok iémondanak arról, hogy kidomborítsák a párt vezető szere­pét, maguk tompítják el a munkásosz­tálynak ezt a fegyverét, lecsökkentik a párt szerepét, lefegyverzik a munkás­osztályt A nemzet függetlenségét ások a szabadság és haladás nemzetközt erőt biztosíthatják Sztálin, elvtársnak ezek a tanács aj St Jugoslav Kommunista Kárt ve­zetői többségénél süket fülekre ta­láltak. A jugoszláv elvtársak a Szov­jetunió Kommunista Pártja s a töb­bi testvérpárt. bírálatát, segítségét »eehéjásással éhitjusítottják ellenségesen fogadták. Önkritika helyett egyszerűen letagad­ják a hibákat Az olyzn ország, amelynek élén a monkásosztály és pártja áll, a nem­zet érdekeinek biztosítását, a /Szov­jetunióval és a népj demokráciákkal saorce összefüggésben: látja, mert .felismerj hogy vaját népének jogos nemzeti érdekeit, fejlődését, haladását és szabadságát úgy biztosítja legjobban, ha ezt ősz- szeköti és kölcsönös viszonylatba hozza a többi országok, az egész világ sza­bad haladásával és fejlődésével. Ezért lehetnék egyszerre nemzetiek, neanzeííköíriek a marxisita-lenin:sta munkáspártok. Es megfordítva: ahol iá munkáspártot háttérbe szorítják, elrejtjk. a munkásosztály történelmi szerepének aláhúzása helyett és a parasztságot, — nem is a dolgozó parasztságot! — tbézjk meg az állam alapjává, ahol a nép vezetését nem az öntuda­tos, messze a jövőbe tekintő marxi ista-ieninlsta párt tartja kezében, liá­néra kispolgárokból íés parasztokból álló népfront áll előtérben, ott, termé­szetesen, nem szocbilista-hazafiság, a, népi demokráciák vezető pártjainak nemzeti és nemzetközi érdekeket ösz- szcegyeztctő és hazafisága érvényesül, hanem az a polgári nacionalizmus, me­lyet mi jó] ismerünk Horthy idejéből. A magyar dolgozók a® 1941—44 esz­tendők szörnyű tapasztalatai alapját* tanulták, meg, hogy íüggefíensógiin- kéj; és jövő fejlődésünket csak ak­kor biztosíthatjuk, ha a nemzet a felszabadító Szovjetunió és a haladó demokráciák ált, minden harmadik út egyenesen és elkerülhe. tétlenül az imperializmus zsákmá­nyául dobja oda a nemzetet, amely a függetlenség elvesztésével teömyű szenvedésekkel fizet a* ilyen hi­bákért. Párt vdnteoak tarthat amelyben arra hivatkoznak, hogy ■ Szovjetunió Kommunista Pártját s «I testivérpArtokait rcesz«). infonőiH» ták. A jugoszláv elvtársak egyszerű«« és bozzátehetem — felháborítóan — aria. den kritikánkat elutasították. Hangsúlyozta a továbbiakban: adu­dén lehetőt megtettünk ®«r hón*, poldtal eaelött, hogy johb, ba[álász* bírjuk őket. Ebben a' zmmkában: éltw j&ró a Szovjetunió .Kommunista Pártja s maga Sztálin eftvtór$, de a jugoszláv dhrt&raakii.ak an nyír« be­jébe szállt a dicsőség, hogy képtel» nek az önkritikára s mindem .kísér­letet visszítutasí^ottalk, így • Tájé­koztató Iroda ülésére vajé meghívást is. Csak akkor léptünk a nyilván«®- rég elé, amikor meggyőződtünk r(&% hogy • a jugoszláv vezető elvtársak kétágúm magatartáséit segíti elő további ball« gatásunk. Nem hallgathattunk tovább A továbbiakban Rákosi Mátyás T&- miatatott a Jugoszláv Xonuwimista Az KDP programja nem változik! Elvtársak felvetettek azt a kérdést, kijelentette: nem fenyegeti-e a mi pártunkat is ha­sonló veszély, Féléiét erre az, hogy igen: minket is fenyeget ilyen veszély, ha letérünk a marxizmus-leninizmus át­járói. Sok eltvárs felvetette azt a kérdést, nem jeienti-e ez a határozat azt, hogy pártunk napirendre tűzi á feolchoz'-pro- blémát. Amikor mi programunkat irtuk és kongresszusunkat tartottuk, s hosszú időre megjelöltük a követendő utat, akkor már ismertük a jugoszláv kérdést, ennek dacára sem a kongresszus, sem a program nem követelt változást a Magyar Dolgozók Pártja eddig tanúsított jVolitikájában. Aki tehát azt hirdeti, hogy a kommu­nisták egyik napról a másikra hirtelen felvetik a kolhoz-kérdést, azok tér. mészetesen zavart akarnak kelteni és félre akarják vezetni a parasztságot. Beszéde befejzíí részében Kákosi Mátyás ha a reakció most úgy érzi, hogy a jugoszláv fejlemények hatása alatt szabadon lélegezhet és újra felemelheti fejét, mi gondoskodunk, hogy jó korán koppintsunk rá s megértessük. hogv kissé korai az öröm. Mi bátran folytatjuk utunkat s egy en» bérként állunk változatlanul a leiszatMw dító nagy Szovjetunió és a népi demo., krácsák mellett, vállvetve küzdünk to­vábbra is közös ügyünkért. A nOffj/budapesti, funkciótvstúm- sok értekezlete ezután hoJározaU- taff kimondotta; helyesli a. Pálit központi vezetőségének áUágfoglo- fását, elítéli a Jugoszláv Komm*.. nlsfa Párt vezetőinek letérését *t marzizmxspleniiHzmus útjáról m<í- rőzlf a Tájiikoztafő Irodában egye-, sült kommunista és munkáspártok^) S a világ forradalmi munkásságá­nak nagy vezérét • Sztálin elvtársat, Az angolszász kormányok ráébredtek arra: ki kell vonalatok Berlinből Francia hivatalos körökben egyre fokozódik as idegesség, mióta $ londoni hathatelmi határozatok kérdését a nemzetgyűlés elé törlesztettél*. A berlini kérdés miatt a feszültség rövid enyhülése után iámét brarób­orára növekszik az aggodalom. Politikai megfigyelők főleg azzal • kér­déssel foglalkoznak, hogyan akarnak az angolszászok a berlini ssdkuttá- ból komoly tekintélyveszteség nélkül kijutni? Bebizonyosodott, hogy m légierő legnagyobb bevetésével is csak rövid időre lehet Berlint éfe/nv^M» rekkel úgy ahogy ellátni. Az angol és amerikai kormány már ráébredt arra, hogy vissza kell vonulnia Berlinből' A berlini dráma — mondják Prágában — hamarosan véget ér. Clay, Robertson «s König feibo»,»oife»i kivonulnak „ német fővárosból. Kézrekerültek a nyilas „Nemzeti Szimenkéröszék“ hóhérai Az államvédelmi osztály a® ország minden részébe kiterjedő nyomozás után. elfogta a nyilas Nemzeti Szá- monkérőszék egykori vezetőit, akik meggyilkolták Kalló Ferenc tábori esperest, a® ellenállási mozgalom eg«ik bősét Dugovjcs Hugó vállaln i igazgatóként Réti J ános kórházi in_ tézőkérjt. Fehér András inúgawé®» ként. Horváth Gedeon és Jég Andor pedig mint soffőr. bújtak meg a d*. mokráciában. Az elfogottak ellen e«x berek megk ínzása és törvénytelen ki­végzése mjatt emeli vádat a nép. ügyészség.

Next

/
Thumbnails
Contents