Észak-Magyarország, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)
1948-07-01 / 147. szám
Közlemény a kommunista pártok Tájékoztató Irodájának értekezletéről part es a nép előtt a zsujoyics es nena rang elvtársakkal való erőszakos leszá* moias valóságos okait is. Az utóbbi időben már azután, hogy * SzUK(b)P és a testvérpártok központi bizottságai bírálatot gyakoroltak a jugo. szláv vezetők hibái fölött, a jugoszláv, vezetők egész sor uj tmzo-baioldali remi, szabály, törvény dekretálásával próbálkoztak. A jugoszláv vezetők elsietve aj rendeleteket hoztak a kisipar és kiske* reskedelem nacionalizáiásaról melynek megvalósítása egyáltalán nincs előkészítve és amely e kapkodás révén csal' megnehezítheti a jugoszláv, lakosság ' élelmezését. \ Ugyanilyen elsietve adtak ki éj tör. :1 vényt a parasztság gabonaadójárol, aruel® a szintén nincs előkészítve és amely ennek ' következtében csak szétzüllesztheti a városi lakosság kenyérellátását. Végül a 1- jugoszláv vezetők nemrég teljesen vek. ratlanul lármás nyilatkozatokban tejeaie a ki szeretetüket és odaadásukat a Sz< jetunió iránt, bár kétségtelen, hogy or a mai napig a gyakorlatban barátság lan politikát tolytatnak a Szovjet unióra* u szemben. ® De ez még nem minden. A JuKP oh u zetőí az utóbbi időben nagyhangon tosg hirdették* a tőkés elemek ieiszamoíasán«*; *- politikáját Jugoszláviában. A SzUK(tnH Központi Vezetőségéhez aprrtis 13-ao( ;s. intézett levelükben Tito és Kardelj (#<,< e társak azt írják, hogy ,.a Központi Búr zotj^ág te|jes ülése jóváhagyta azok;« I a renaszabályokat, amelyeket a Poétikait f bizottság javasolt a kapitalizmus msu ’’ radványainak iels2ámcíá<ára országunké *’ ban”. íinnek az álláspontnak megieteÄe-si rj Kardelj a Jugoszláv Szövetséges NéjvJ II köztársaság népparlamentjében április) l~ 2ő-i beszédében kijelentette: „A tru ov.l ’* szagunkban meg vannak számlálva ^ ^ napjai az ember ember által való kiztéka a mányolása maradványainak”. A JuKP vezetőinek Hyetén nézetét M f * tokéit elemek níegszüntetéserói Jugoszla< \ :a mai viszonya között, kovetkezéské».| 8 pen a kulákságnak, mint osztálynak a| u felszámolásáról is, csak kalandor, nená ;l marxista álláspontként lehet jeßemeznfc Mert ez a feladatot nem lehet megoldawi addig, amíg az országban tútsulyban vaui ,b az egyéni parasztgazdaság, amely eilre-t v élhetetlenül termeli ki a kapitalizmus^ amíg nincsenek meg a mezőgazdaság iái !! meges kollektivizálásának teltételei ér amíg a dcégozó parasztság többsége nem győződik meg a gazdaság kollektív t«m "! r.etésének előnyeiről. A SzUK(b)P t»:] pasztalaia arróí tanúskodik, hogy csak * ° mezőgazdaság tömeges koltekiiYizáláaa* alapján lehet felszámolni az utolsó 09 lf legszámosabb kizsákmányoló osztályt, --1 j’l a kulákok osztályát, hogy a kalákságu»*^ 0 mint osztálynak a ieiszámolása szerves] alkotó része a mezőgazdaság koHektivíU 1 z áfásának. ' - ’ ‘ Ahhoz, hogy sikeresen fel lehesse# j" számolni a kulákságot, mint osztályt ft ■ ' ezzel a tőkés elemeket a faluban, szűk-. e’ séges, hogy a párt előzetes es hossza# előkészítő munkát végezzen a tala töké*! a elemeinek korlátozása.a, a munfcásosz-i tály és a parasztság szövetségének megv j erősítésére a munkásoszt&ly vezetés« alatt, a szocialista ipar kifejlesztésére; j* hogy ez képes legyen a mezőgazdaság ,,, kollektív viteléhez szükséges gépgyártás# ■ ^ megszervezni. A sietség ezen a téré« „ csak helyrehozhatatlan károkat okozhat. » 3. Csakis ilyen gondosan előkészített M jjí következetesen végrehajtott, rendszaba-, !]( Ívok alapján lehetséges az. átmenet a frtjfl >ii tőkés elemeinek korlátozásától telszán. ;lf lésükhöz.. v 1- A jugoszláv vezetők minden kísérlet#^ ii- hogy ezt a feladatot sebtében és az rró-i ss asztal melói elrendelve oldják meg, vág# s- eleve meghiúsulásra ítélt kaland, vagy! •i- kérkedő és üres demagógia. I- A Tájékoztató Iroda úgy vélj hogy « ü- jugoszláv vezetők effajta hamis és de-i • magóg taktikával azt akarják igazolni.. i- hogy ők nemcsak az osztályharc talaján n, állának, hanem még túl is mennek azokor h< a követelményeken, amelyeket a JuK'P. 1- vei szemben támasztani lehet a tőkért ____________________________________ 'l ÚSZAIiüA yah ország ^ , Junius második félübtfi Romániában a Tájékoztató Iroda értekezletet tartott amelyen a következő 1 partok képv\selói vettek részt: Bolgár Munkás (kommunista) P<frt: Roszta% T# és Csefcenkov V. elvtársak, Lomári Munkáspárt.: Bej G.f Luca, 1 . és Pauker j) elvtársak. Magyar Dolgozók Pártja: Rákosi 31.. Farkas 3f. és Gero E_ elr társak, Lengyel MunkáspárBerman J. és Zavadsrky A. elvtársak. Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja: Zsdánoo .1._ Málcnkov G., Szuszlov elvtársak,j Francia Kommunista Párt: Buclos J' és Fajon elvtársak, Csehszlovákia Kommunista Pártja: Sláusky R,, Siroky V\t Geminder -ß. és Bares G. elvtársak *s a~ Olasz Kommunista Párt: Togliatti P. és Secchia P. elvtársak A tájékoztató Iroda megfárgyalta Jugoszlávia Kommunista Pártjának helyzetét és egyhangú határ om catot hozott. A Tájékoztató Iroda határozata Jugoszlávia Kommunista Pártjának helyzetéről janak nyit mraetesevei mindinkaDD megnyerje a nép bizalmát és a dolgozók mind szélesebb tömegeire terjessze ki befolyását. A Jugoszláv Kommunista Párt vezetői megismétlik az orosz men. sevikek hibáit, teioldják a marxista pártot egy pártonkívüli tömegszervezetben. Mindez arról tanúskodik, hogy Jugoszláviában irányzatok vannak 3 Kommunista Párt felszámolására. A Tájékoztató Iroda szerint a Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának ez a politikája magat a kommunista párt létét fenyegeti és végső soron a Jugoszláv Népköztársaság elfajulásának veszélyét rejti magában. 5. A Tájékoztató Iroda szerint a jugoszláv vezetők által a párton belül megvalósított bürokratikus rendszer végzetes a Jugoszláv Kommunista Párt életére és fejlődésére. A pártban nincs belső demokrácia, nincs választás, nincs bírálat és önbírálat. A Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottsága Tito és Kardelj elv társak üres bizony kodása ellenére, többségében nem választott, lutnem behívott tagokból áll. A kommunista párt valójában féllegális helyzetben van. Nem tartanak pártgyűléseket, vagy ha tartanak, akkor titkosan, anrnek alá kell ásnia a párt befolyását a tömegekre. A Jugoszláv Kommunista Pártnak ezt a szervezeti típusát csak szektaszerü bü- rokraiil-uc; tipnskAt lehet jellemezni. Ez . a pártnak, mint cselekvő, öntevékeny organizmusnak t elszámolására vezet, a pártban a vezetés katonai módszereit fejleszti ki, olyan módszereket, melyeket annak idején Trockij honosított meg. Tűrhetetlen, hogy a Jugoszláv Kommunista Pártban a párttagok legelemibb jogait lábbal tiporják, hogy a párton belül uralkodó helytelen viszonyok legcsekélyebb bírálata kíméletlen megtorlást von maga után. A Tájékoztató Iroda gyalázatnak tartja, hegy üsujovics és Hebrang elvtársakat, a Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjait kizárták a pártból és letartóztatták azért, mert bírálni merészeltek a Jugoszláv Kommunista Párt vezetőinek szovjetehenes magatartását és Jugoszláviának a Szovjetunióval való barátsága mellett szálltak síkra. A Tájékoztató Iroda véleménye szerint nem lehet megtűrni kommunista pártban ilyen gyalázatos, tisztára törökbasa, terrorista rendszert. A Jugoszláv Kommunista Pár létérdeke és fejlődése megköveteli, hogy az ilyen rendszernek véget vessenek. . 6. A Tájékoztató Iroda szerint a SzUK(b)P Központi Bizottságának és a többi kommunista párt központi bízóit- ságinak hibái felett a Jugoszláv Kommunista Pártnak testvéri segítség, mely a JuKP vezetősége számára rhegteremtí az összes feltételeket az elkövetett hibák gyors kijavítására. Azonban a JuKP vezetői, ahelyett, hogy becsületesen elfogadták volna ezt a bírálatot és bolsevik módre az elkövetett hibák kijavításának útjára léplek volna, eltelve mériietetlen becsvággyal íennhéjázással es gőggel, szuronyt szegeztek a bírálók télé, ellenségesen fogadták a bírá-alot, saját hibáik kerek Magadásának pariellene.' útjára léptek, megszegték a marxizmus- l.eninizmus tanítását politikai pártok viszonyáról saját hibáikhoz es ezzel még- inkább elmélyítették pártellenes hibáikat. Minthogy nem tudtak helytállni • SzUK(b)P és a többi testvérpártok .Központi Bizottságainak btrá'atáva [szemben, a jugoszláv vezetők pártjuk és népük egyenes becsapásának útjára leptek, el- titko'va a Jugoszláv Kommunista Párt előtt £ 3i:V? K'Mp nti Bizottsága helytelen pohukajo ak űiraiatát, eltitkolva a eiuu es úgy teiuniiK az egyem gazdálkodást folytató parasztságot, mint egységes egészet, ellentétben az osztályokról és az osztályharcról szóló marxi-Jemni tanítással,' elentétben Lenin ismert tételével, amely szerint az egyéni kisgazda, ság állandóan, napról-napra, óráról-órára, magától cs tömegesen termeli ki a kapitalizmust cs a burzsoáziát. Pedig a politikai helyzet a jugoszáv faluban nem nyújt semmiféle alapot megnyugvásra és gondtalanságra. Amikor Jugoszláviában túlsúlyban van az egyéni paraszt- gazdaság, a föld nincs nacionabzálva, van (öldmagántulajdon. a főidet adják-veszik, a gazdag parasztok kezén jelentékeny földterületek vannak, van bérmunka cs így tovább, akkor nem szabad a pártot az osztályharc leplezésének és az osz- tályelíentétek Összebékítésének szellemében nevelni, anélkül, hogy ne tegyve- reznők le a pártot szemtöl-szenibe a szocializmus építésének nehézségeivel. A Jugoszláv Kommunista Part vezető' a munkásosztály vezető szerepének kérdésében a marxista-leninista uiról a narodnik kulákpárt útjára térnek .amikor azt állítják, hogy a parasztok ..a jugoszláv állam legszilárdabb alapja". Lenin arra tanít, hogy ,,a proletariátus nrnt a modern társadalom egyetlen következeteken forradalmi oszl/.lya... kell, hogy az egész nép harcának irányítója, vezetője .legyen a teljes demokratikus átala-. kulásért, minden dolgozó és kizsákmá-' ujolt küzdelmében az elnyomok és kizsákmányolok ellen”. A jugoszláv vezetők megsértik a mar- x’zmus-lenlnizmus e tételét. Ami a parasztságot illeti, többsége, — a szegény- és középparasztság — szövetségben lehe't. vagy már szövetségben van a munkásosztállyal, úgy, hogy a vezető szerep e szövetségben a munkásosztályé. A jugoszláv vezetők fenti nézetei megsértik a tnarxizmus.lenin'zmus e tételeit. Következésképpen e nézetek kispolgári nacionalisták nézetei, de nem marxista-leninistáké. 4. A Tájékoztató Iroda szerint Jugoszlávia Kommunista Pártjának vezetősége revíziónak veti alá a pártról szcJó marxista-lenimsta tanítást. A marxizrnus- leninizmus elmélete szerint a pk. 1 3 döntő vezető és irányító erő az országban. amelynek külön programja van es amely nem oldódik fel a pártonkívüli tömegben. A párt a munkásosztály legfelsőbb szervezeti formája és iegtontosabb tegyvere. Ezzel szemben Jugoszláviában nem a kommunista pártot tekintik az ország döntő vezetőerejének, hanem a Xépfiontot. A jugoszláv vezetők lecsökkenek a Kommunista Párt szerepét, valójában feloldják a pártot a pártonkívüli Népfrontlím, amely osztályszeinpoutboS fölöttébb különböző elemeket toglal magában (munkásokat, egyem gazdaságot folyta ló dolgozó parasztságot. Mákokat, kereskedőket, kisebb gyárosokat, polgári értelmiséget, stb.), valamint sokféle politikai csoportot, még bizonyos burzsoá- pár tokát is. A jugoszláv vezetők csökönyösen kitartanak amellett a hibás nézniük mellett, hogy Jugoszlávia Kommu- nisia Pártjának nem lehet és állitoag nem is kell, hogy legyen külön programja, hanem be kell érnie a Népfront programjával. Az a tény, hogy Jugoszláviában a politikai színpadon csak a Népfront szerepel, a párt cs a szervezetei pedig nern lépnek lel nyíltan, saját nevükben a nép elüti, nemcsak lecsökkenti a párt szerepét az ország po’itikai életében, hanem aláássa a pártot, mint önálló pohtik; erő', amely arra hivatott, hogy nyúl pofiiké * tevékenységével, nézeteinek és program- í t Tájékoztató Iroda a Bolgár Munkás mmunista) Párt, a Román Munkás- I, a Magyar Dolgozók Pártja, a Len- 1 Munkáspárt, a Szovjetunió Kommu- á (bolsevik) Pártja, a francia Koni- itsta Párt, Csehszlovákia Kommunista tja, az Olasz Kommunista Párt képvi- inek részvételével, megtárgyalva Ju- :lávia Kommunista Pártjának helyze- és megállapítva, hogy Jugoszlávia imunista Partjának képviselői rntgta- ák a Tájékoztató Iroda ülésén való jelenésüket, egyhangúlag az alábbi tkeztetésekre jutott: , A Tájékoztató . Iroda megállapítja, : a Jugoszláv Kommunista Párt ve- iágének az utóbbi időben a kül- és ^politika alapvető kérdéseiben helyte- íz irányvonala, eltér a marxizinus- üzmustól. Ezzel kapcsolatban a Tá- oztafó Iroda jóváhagyj* a Szavjet- Komfnunista (bolsevik) Partja önti Bizottságának cselekedeteit, me- el vállalta a kezdeményezést Jugo- .a Kommunista Pártja Központi Ve- ige helytelen politikájának és első- i Tito. Kardelj, Djilas és Kankovics •sa.k helytelen pajtikájának leiepre. A Tájékoztató Iroda megállapítja, a Jugoszláv Kommunista Párt ve- •ge barátsagtaian politikát toiytat a ».tudóval és a SzUK(b)P-va) szem- Jugo;/Sáviéban a szevjet katpn-; fiber ék befeketítésének es a szov sereg diszktfcditálásának méltit’an ,ját követték. A szovjet polgári íbcreket Jugoszláviában líii'ómeges ibályokpak vetették aiá, a jtigo- ulamvödemi szervek fe'ügyV.eie aiá ;k és megfigyelték ók».:. Ugvan- úügycletnek és megfigyelésnek ve- alá a jugoszláv államvédemi szer- SzUK(b)P-nak képviselőjét a Tá- ó Irodában, Judin elvtársat és a juió számos hivatalos képviselö- »oszláviában. és ezekhez hasonló egyéb tények •»••slcdnak, hogy Jugoszlávia Pártjának vezetőd komrau- tem méltó álláspontot fogmikor azonosítani kezdték a külpolitikáját az imperialista ■politikájával és a Bzovjet- riben ugyanolyan magatartást mint burzsoá államokkal Jugoszláv Kommunista Párt idttságának ebből a szovjet- atartásából következett az ü trockizmus t’gyvertárából rágalmazó propaganda t-Uer. UK(b)P ,.eita jutásáról”, a .elfajulásáról’ stb, ató iroda elítéli Jugoszlávia Pártja vezetőinek ezt a magatartását, amely ösz- letlcn a rr.arxizmus-ieniniz- letv csak nacionalistáknál ■a Kommunista Parijának j •zág belpolitikájában letér- ísosztály álláspontjáról és osatályharc marxista elméik, hogy az országban nő- eniek és hogy ezzel kap- edik az oszíályharc a ju- . Ez a tagadás abból az zetböl fakad, amely sze- rmusból a szocializmusba j korszakban nem -élese- frarc, mint ahogy ezt a Izmus tanítja, hanem a Buchanirn-té e opportu- kik azt az elméletet liir- kapiíalizmus békésén be- iuisba. vezetők helytelen politi- faluban, szemethunynak uiienő; oszfaiytagozodás
