Erzsébetváros, 2017 (26. évfolyam, 1-7. szám)
2017-05-25 / 5. szám
21 Helytörténet 21 szüntetése egyúttal azt eredményezte, hogy „megnőtt azoknak a személyeknek a száma, akik közért boltok előtt fogyasztották el italmennyiségüket”. Pedig Marosán György, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára 1959-ben felhívta a figyelmet az italboltok szükségességére: „A sör ellátásáról is gondoskodni kell, hogyha bejön a jó idő, legyen elég sör, ha nem is tudjuk teljes mértékben kielégíteni az igényeket. A tanácsnak meg kellene nézni a kérdést is, hogy ne épüljön olyan sok presszó, legyenek italboltok is.” Ennek ellenére italboltból alakították át étteremmé az Erzsébetvárosi sörözőt, a Családi kör éttermet, a Jó étvágyat büfét; kisvendéglővé a Kis kacsát, a Piroskát, eszpresszóvá a Tip-top, Capri, Zóna és „Y” boltokat és büfévé a Kis Lucullus eszpresszó és tejbüfé vendéglátó-ipari egységeket, de – az iskola közelsége miatt – a Dohány utca 30. szám alatti italboltot is megszüntették. Az italboltok forgalmát növelte, hogy 1958-ban még tizenöt étterem működött nagy forgalmú söntéssel, köztük olyanok, mint a Fehér Ökör, a Betérő, a Kulacs, a Lyra, a Kukorica söntései. Söntéses étterme a kerületnek a vizsgálat évében azonban már csupán hat volt. 1960-ra a fogyasztási kultúra javítására „a vendéglátóipar új típusú italboltok létrehozására törekedett. Az átalakított italboltokba bevezették a saját készítésű frissensültek, a büféáruk árusítását és a vásárlók kiszolgálására kulturáltabb körülményeket teremtettek.” Több italbolt konyhájának bővítését a szomszédos zöldséges vagy rövidárus boltjának hozzácsapásában, így a Wesselényi utca 27. szám alatti italbolt napi harminc–negyven adag ételadag eladását biztosító konyha bővítését a tanácsi előterjesztő „a bolti kollektíva és az egység vezetője” egyetértésével a szomszéd kisiparosok üzlethelyiségeinek a bolthoz csatolásában látta. A kisiparosok véleményéről természetesen nem szólt a fáma. Az Almássy téri Poharazót területileg kicsinek, túlzsúfoltnak tartották, melynek bővítésére a szomszédos közért és lakóház miatt nem láttak lehetőséget. Az üzlet jellemzője volt, „hogy különösen a csúcsforgalmi időben, de főleg az esti órákban ellepik a részeg és illuminált egyének, akik máshol ittasodtak le”. Ezen utóbbi egység működését több tanács végrehajtó bizottsági tag is nehezményezte, hiszen a 7–8 órakor kiáramló „sok ittas ember” látványa zavarta a „kulturált park”-ban szórakozókat, más pedig a létrehozandó Nemzeti Színház közelsége miatt nem örült a nem éppen „épületes látványnak”. Az anomáliák megszüntetésére a tanács vég re hajtó bizottságán a poharazó megszüntetését és cukrászda létesítését határozták el. Rácz Attila Fotók: Fortepan www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2017. május 25.
