Erzsébetváros, 2017 (26. évfolyam, 1-7. szám)
2017-04-27 / 4. szám
Portré Dr. Kiss Gergely háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, jogász, a Modern Sportakadémia Egyesület egyik alapítója, a Nagy Sportválasztó szóvivője, háromgyermekes családapa március 15-én Erzsébetváros díszpolgára lett. Lapunknak azt is elmesélte, hogy miért eszik trutyit, és hogyan neveli gyermekeit. Kiss Gergely: „Bármilyen nehéz helyzetből fel lehet állni, a sikertől pedig nem szabad elszállni!” 12 Erzsébetvárosban nőtt fel. Mik a legmeghatározóbb kerületi élményei? A Csengery utcában születtem, másfél éves koromban költöztünk a Klauzál térre. Ott voltam óvodás, aztán a Kertész utcai általános iskolába, később a Madách Gimnáziumba jártam. Az iskoláim, gyerekkori barátságaim, sok jó és rossz élményem köt a kerülethez. A Klauzál téri játszótéren tanultam meg gokartozni, biciklizni, az első gólomat is ott lőttem. A ’80-as évek elején voltam kisgyerek, amikor a parkolóőr még szúrós bottal szedte föl a szemetet, a vásárcsarnokban pedig nagy élet folyt. Egyik törzshelyem a Kádár étkezde volt, a Gozsduudvar viszont akkoriban kihalt szellemkastélynak tűnt számomra. A Klauzál tér és környéke önálló kis világ volt, ami a kerület többi részével együtt rengeteget változott, de a százéves épületek, a régi, kultikus helyek ugyanazok, és bármikor visszatérek ide, mindig összefutok egy-egy ismerőssel. Mik a vízzel kapcsolatos első emlékei? Mindig is imádtam a vizet. Anyukám akkor döntötte el, hogy meg kell tanulnom úszni, amikor egyszer belepottyantam a Dunába, mire ő utánam nyúlt, és a hajamnál fogva kihúzott. Hatévesen már úszásoktatásra jártam, egy évvel később pedig vízilabda-előkészítőre a legendás Nagy Karcsi bácsihoz, akitől nemcsak a játék szeretetét, de a csapatmunka fontosságát is megtanulhattam. Ő mondta nekem egyszer szidásképp: „Úgy úszol, mint a Zsófia sétahajó.” Mit gondolt, amikor először ment vízilabda-edzésre? Új közegben az ember mindig izgul. Eleinte én is feszült voltam, de gyorsan beilleszkedtem. Mivel balkezes vagyok, elég hamar kiemeltek, és korán a nagyobbak közé kerülhettem. Mi motiválta edzésről edzésre? A kezdeteknél a szüleim fantasztikus segítsége, később a feleségem, aki mindenben mellettem áll. Profisportolóként volt kabalám, egy nyugilabda, voltak kedvenc számaim a ’90-es évek rockbandáitól, kedvenc ételeim (pl. a feleségem titkos receptje, a „trutyi”, egy tejberizs alapú gyümölcsös finomság), amik segítettek a mérkőzések előtt. Játék közben pedig a csapattársaim hite. Hogy az utolsó leheletükig harcoltak, és elő tudták venni a tanult technikai, másrészt zsigerből jövő tehetségüket, ami hozzájárult a győzelmekhez. Nagyon jó visszagondolni arra a zsenialitásra, amivel körülvettek engem. Hogyan alakította a személyiségét a versenysport? A megbízhatóság, a világos elvárások teljesítése, a kitartás és www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2017. április 27.