Erzsébetváros, 2017 (26. évfolyam, 1-7. szám)

2017-03-23 / 3. szám

20 Erzsébetváros 2017. március 23. www.erzsebetvaros.hu Helytörténet 20 Bár az egyre erősödő MSZMP-nek 1957 tavaszára sikerült elsorvasztania még a forradalmi ellenállás utolsó bástyáinak számító munkástanácsokat is, a hatalom számára egy újabb veszélyforrás tűnt fel: a Márciusban Újra Kezdjük mozgalom. Márciusban Újra K ezdjük? Hatvan évvel ezelőtt a forradalom vívmányainak feltámasztásában reménykedők Budapest házfalain és röpcédulákon egy betűszóra lehettek figyelmesek, megjelent a MUK, azaz a Márciusban Újra Kezdjük felirat. Mivel a hatalom a „MUK”-ot március 15-éhez kötötte, jelentős intézkedéseket tett ellene. Bár egy kormányrendelet értelmében 1956 végén – átmenetileg – nemzeti ünnep lett március 15-e, 1957. március 10-én a rendeletet úgy módo­sították, hogy csak az iskolai oktatás szünetelt március 15-én, a negyven­nyolcas forradalom kezdődátumának évfordulója másutt továbbra is munka­nap maradt. Az MSZMP kerületi ideiglenes inté­zőbizottságán is azt tapasztalhatták, hogy „március 15. méltó megünnep­lése ezévben sokkal nagyobb feladatot és problémát jelent a párt és állami szervek számára, mint más esztendők során”, ezért 1957 februárjában a kerü­leti Agitációs és Propaganda Osztály felügyeletével egy ún. március 15. bizottságot hoztak létre, és megkezd­ték a kerületi ünnepségek felügyeleti munkálatait. Az agitációs tevékenység fontossága miatt még február folyamán megke­resték az üzemi agitprop felelősöket, és ismertették a március 15-ével kapcso­latos „politikai szempontokat”, melyek szerint üzemi ünnepélyek megtartá­sát nem kezdeményezték, de ahol „az üzemi pártszervezet elég erős és történt már kezdeményezés III. 15. megün­neplésével kapcsolatban, ott” javasolták „az ünnepség megtartását lehetőleg üzemenként változó időpontokban”. Felhívták a felelősök figyelmét, hogy az ünnepségekről a kerületi pártbizottság­nak tudnia kell, és felajánlották „segít­ségüket” a kultúrműsorok megtartására és előadók kiküldésére. A körzeti agitprop felelősöket is felké­szítették arra, hogyan kell a kommu­nista „körzeti elvtársakat […] – elsősor­ban a kommunista szülőkre gondolunk itt” – bekapcsolni „az iskolai rendez­vények megfelelő hangulati előkészí­tésébe”. Szükség szerinti mozgósítást vártak el tőlük, hogy a forgalmasabb helyekre, „filmszínházak előcsarnoka, iskolák elé”, küldhessék ki őket. Szinte minden eshetőségre felkészültek a tanulók körében is: a kerületi tanács több iskolában nem engedélyezett megemlékezést, „két alkalommal össze­hívta az igazgatókat, a tanfelügyelőség a magyar és történelem szakos tanárok­kal megbeszélte az ünnepség vázlatát”. Az iskolai ünnepek engedélyezésében az iskola „politikai színvonalát, han­gulatát, az ottani pedagógusok eddigi politikai magatartását” vették figye­lembe. Az Állatorvosi Főiskola diákott­honában állítólag géppisztolyt találtak, így itt, illetve a Műegyetem diákott­honában szó sem lehetett március 15-i megemlékezésről. „Ahol az ellenőr­zésre fokozottan szükség van, központi ünnepélyt” javasoltak, más helyeken osztályonként, különböző időpontok­ban, a tanítás megkezdése előtt vagy az első órában ajánlották megtartani a megemlékezéseket. Az MSZMP kerületi első titkára az ünnepségek

Next

/
Thumbnails
Contents