Erzsébetváros, 2017 (26. évfolyam, 1-7. szám)
2017-03-23 / 3. szám
2017. MÁRCIUS » KÉPVISELŐI MELLÉKLET 5 polgármester, 7. választókerület VATTAMÁNY ZSOLT A bizánci szertartású katolikusok a XIX. század második felétől élnek nagyobb számban Budapesten. A hívek közössége 1895 januárjában választotta meg képviselőtestületét, illetve alkotta meg egyházközségi működési szabályzatát. A közösség szertartásainak ekkor még az egyetemi templom adott otthont, ám miután a Fővárosi Tanács 1898-ban kegyurasága alá fogadta az egyházközséget, hamarosan kérvényezték a Czigler Győző tervei alapján 1875 és 1880 között épült Szegényház téri (ma Rózsák tere) templom használatba vételét. A kis templomépület nem volt elég nagyméretű a római katolikus közösségnek, így végül a görög katolikusok 1904 augusztusában megkaphatták a templomot, és a következő esztendőben megalakulhatott a budapesti görög katolikus parókia. Az első Szent Liturgiát 1905. december 3-án mutatták be. A lelkész szállása kezdetben a Rottenbiller utcában volt, mígnem 1929-re elkészült a mai parókia. Mindeközben zajlott a templom keleti egyházi liturgikus előírásoknak megfelelő átalakítása is: a templombelső Petrasovszky Emmánuel és Takács István művészek munkája. A szentélyben található üvegablakok még a római katolikus használat idején, 1881ben készültek. Középen Szent Erzsébet, két oldalán Szent Mátyás apostol és Szent József ábrázolása látható. A régi fából készült oltárt 1933-ban, a megváltás 1900-ik évfordulóján kőoltárra cserélték. Az oltárképet, amely Máriát mint a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja, illetve az ikonosztáz két alapképét, valamint az utolsó vacsora képét Roskovics Ignác festette. A Magyarok Nagyasszonyának ábrázolása a kegyúr által megkövetelt formában történt. Ez az ábrázolás került annak az emlékkönyvnek a borítójára is, amelyet a hazai görög katolikusok 1900-ban tartott zarándokútjukon XIII. Leó pápának ajándékoztak. A szentély két oldalán lévő mellékasztalok feletti képek Kontuly Béla, míg a királyi ajtó képei Lohr Ferenc alkotásai. A II. világháború során a templom károkat szenvedett, melyeket azóta – a Magyarok Nagyasszonya kép mögötti bomba okozta sérülést kivéve – kijavítottak. A templomban később 1975-ben, majd 2001-ben végeztek felújítást. „Büszkék vagyunk rá, hogy a kerületben minden egyházi felekezet képviselteti magát, hiszen ezzel is színesítik Erzsébetváros kulturális életét. A Görög Katolikus Egyházközség tagjai Kruppa Levente parókus vezetésével egy igazán összetartó közösséggé alakultak az évek során, számos előadással, programmal várják az érdeklődőket a belváros szívében” – mondta el Vattamány Zsolt, a körzet képviselője. Templom a város szívében H a Erzsébetváros 7. számú választókerületére gondolunk, sokunknak a Rózsák tere és az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom jut eszébe. Van azonban egy másik egyházközség is a téren, a Budapesti Görög Katolikus Egyházközség, mely komoly múltra tekint vissza. Vattamány Zsolt polgármester Időpontja: minden hónap má- sodik és negyedik hétfőjén, 14.00–18.00 óráig. Helye: 1073 Buda- pest, Erzsébet krt. 6. Bejelentkezés: minden hétfőn 15.00–17.00 között a +36 1 462 32 05-ös telefonszámon. FOGADÓÓRA » Vattamány Zsolt