Erzsébetváros, 2017 (26. évfolyam, 1-7. szám)
2017-03-23 / 3. szám
11 www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2017. március 23. Portré ségének a megteremtésével is: hogy meglegyen minden felszerelés, legyen időm elutazni, és persze az anyagi feltételeket is elő kell teremteni. Mennyire értik a kívülállók, hogy mit csinál és miért? A magyar emberek versenysport- és rekord-„mániásak”. A legtöbb ember fejében az van, hogy elindulok, és ki sem szállok a hajóból Norvégiáig, 25 ezer kilométer evezés után. Azt szoktam mindig elmondani, hogy nekem nem az a célom, hogy elérjek Norvégiába, és „eldobjam” a lapátot, hogy soha többé! Az én célkitűzésem, hogy ezt az utat végigjárjam, minél többet tapasztaljak, és amennyire lehet, továbbadjam az élményeimet. Tudom, ha egyszer elérek Norvégiába, már ott azon fogok gondolkodni, hogy mi lesz a következő célpont. Ez a fajta mentalitás tanulható? Ha tehetném, receptre írnék fel mindenkinek egy kis kajakozást. Mert ez egy lassú dolog, nem olyan, mint autóval száguldozni. Átlagban 5–6 km/óra sebességgel haladok, ha akarnék, se tudnék többet teljesíteni 40 kilométernél egy nap alatt. Rengeteg idő van arra, hogy az ember befogadja a látnivalókat, a tájat. Amikor az icipici kajakommal kint vagyok a hatalmas tengeren, az engem teljesen beszippant, a részévé válok. Ez már önmagában egy olyan élmény, ami megváltoztatja az embert. Rendszeresen tart közönségtalálkozókat, erzsébetvárosi iskolákba is jár, hogy a diákoknak meséljen az utazásról és a környezetvédelemről. Mennyire lehet őket meggyőzni ennek fontosságáról? A gyerekeket lehet csak igazán! Ha megkérdezem őket, hogy hány év alatt bomlik le egy palack, amit valaki eldob, nekiállnak találgatni, én pedig elmondom, hogy 450 év. Az unokájuk unokája is látni fogja azt a palackot, és ilyenkor látszik rajtuk, hogy megértik, miről is van szó, és talán ők többet nem szemetelnek. A környezetvédelem mikor lett önnek fontos? Mindig az volt, de az evezés során a saját szememmel láttam, hogy mit művelünk a Földdel, ezért elindítottam egy környezetvédelemmel kapcsolatos projektet „noEmission”, azaz „nincs kibocsátás” néven. Szeretném megépíteni a világ első, emberhajtású kutatóhajóját. Ezzel első körben a Dunát szeretném végigjárni a forrástól a torkolatig szakemberek, újságírók, filmesek társaságában. Vizsgálnánk a folyó fizikai, kémiai szennyezettségét, a szemét-helyzetet, és a kapott eredményeket szeretném „kalandba csomagolva” eljuttatni az emberekhez, hogy lássák a valós helyzetet, megértsék, miért is kell változtatni! Remélem, hogy idén elindulhat ez a projekt.
