Erzsébetváros, 2016 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2016-02-18 / 2. szám
21 www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2016. február 18. Helytörténet olcsó népfürdők” lényegesen olcsóbb áraival a Hungária nem tudott konkurálni, ezért 1928. május 1-jétől „a tetemes veszteségek elkerülése végett a fürdő üzemét” kénytelenek voltak évekre beszüntetni. 1931-től a helyiségeket és a felszereléseket, valamint a Kamara mozit bérbe adták. Az 1935–1936. évek beruházásai tehát már nem a gyarapodást, hanem a veszteségek csökkentését szolgálták. A Nyár utca 7. szám alatti épületet, mely évek óta üresen állt, modern bér- és üzletházzá alakították. A kommunista hatalomátvétel után a Fővárosi Tanács VB határozata alapján „az ún. tisztasági fürdők kiválnak a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások NV kezeléséből”, így 1950. október 1-jén a 49 fővel működő fürdő „gazdasági iroda”-ként a Gellért fürdő kezeléséből a VII. Kerületi Tanács felügyelete alá került. A kerületi végrehajtó bizottság komolyan vette a fürdő üzemeltetését, kidolgozta a férfiak, nők, valamint a fiú- és leánygyermekek szeparált fürdetési rendjét, a fürdő kádakkal, fodrászattal, manikűrrel, trafikkal és – a fürdés utáni pihenés hasznos eltöltése érdekében – „marxi-lenini ideológiai” könyvtárral való bővítését. A koromra és a füstre vonatkozó lakossági bejelentések orvoslására pedig a tüzelőanyagot hatékonyan elégető, füstmentes kazánok beszerzését tervezte. A fejlesztéseket azonban a szénhiány, a fürdő vezetőinek gyakori cseréje és a politika megakadályozta. „A szocializmus építése napirendre tűzte, hogy a dolgozó asszonyok válláról” levegye „a mosás terheit”. A Patyolat vállalat azonban nem bírta a gyorsmosatást, amit a háziasszonyok mellett a honvédség és a „baráti alakulatok” is túlterheltek. Arra hivatkozva, hogy a tisztasági fürdőknek csak tisztasági célokat kell szolgálni, nem a luxusfeltételeket biztosítani, a Klauzál utcai telep műszaki fejlesztésére a Fővárosi Tanács VB nemcsak a helyiségeket, de a fürdő három gőzkazánját is a mosodavállalatnak adta, ezzel a gőzfejlesztés mellett a gőzszolgáltatásért járó bevétel lehetőségét is elvette a fürdőtől. A gyorsmosás bevezetését „szappanmizériának” nevező Muth Ádám kerületi VB-elnök és Harrer Ferenc fővárosi tanácstag még 1951-ben is próbálta védeni Hungáriát, azonban felsőbb szintről már ebben az évben megfogalmazódott, hogy felesleges fejleszteni. A Fővárosi Tanács VB az 1953. április 16-i – 364. számú – határozatával a Hungária fürdőt ismét beolvasztotta a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Vállalatba. A fürdő épületei ezzel romlásnak indultak, 1985-ben az udvari medencét beton burkolat takarta, a Nyár utcai épület lakóház lett, Klauzál u. 8. felé eső szakaszán a Fortuna cipő és díszműipari szövetkezet műhelyei és raktárai voltak, a Fővárosi Patyolat Vállalat irodái pedig már elhagyatottan álltak. Rácz Attila
