Erzsébetváros, 2016 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2016-12-15 / 12. szám
20 Erzsébetváros 2016. december 15. www.erzsebetvaros.hu Helytörténet 20 A Royal Orfeum 1908– 1933 között a főváros legszínvonalasabb mulatóhelyének számított. Hogyan mulattak, milyen produkciók kápráztatták el akkoriban a közönséget? Alábbi cikkünkben a mulató aranykorából villantunk fel néhány mozzanatot. Fejezetek a Royal Orfeum történetéből A legendás Royal Orfeum mulatót Gaál Bertalan tervei szerint Keleti Károly és Fodor Oszkár építtette az Erzsébet krt. 31. szám alatt. Saját korában a legmodernebb színháztechnikai berendezéssel, hatalmas – 36 páholyt és mintegy 1000 nézőt befogadó – nézőtérrel, óriási színpaddal, pompás télikerttel várta a mulatni vágyó vendégeket. Az 1908. október 3-i megnyitóra pazar programmal készült az igazgató, Fodor Oszkár. Az akkoriban igen népszerű, egész Európát körbeutazó Eysler Ede operettjét, a Viola Verát mutatták be érdekes szereposztással. Ezután a közönség Újvári Károly, a Népszínház volt jeles komikusa és Kővári Gyula, a kedvelt kabaré-komikus mulatságos fellépését is láthatta, illetve a külföldi artista pár, a hangszerutánzó, a spanyol kettős, a tánc-akrobata, a francia excentrikus énekesnő és a „színesbőrű négyes” is bemutatta produkcióit. A mulatóban hónapról hónapra újabb kiváló produkciókat láthattak a nézők: felléptek amerikai és angol táncosnők, Rácz Laci cigányzenekara, itt debütáltak az új kuplék, sőt, kötéltáncos-mutatvány is helyet kapott a programban. A kezdeti sikereket tovább fokozta az új igazgató, Bálint Dezső, aki átépítette, még szebbé varázsolta a helyiségeket. Operett- és balettelőadások, artistaszámok, bohózatok és drámák: minden este parádés műsornak lehetett tapsolni. Így aztán a mulató gyorsan népszerűvé vált, olyannyira, hogy pár év múlva az egyik ellenőrzés alkalmával megállapították, a hely túlzsúfolt, így a közlekedés és a kijutás nehézkes. A tűzoltóság a nézők biztonsága érdekében az ülések számának csökkentését, helyeinek átszervezését és a közlekedés zavartalan biztosítását rendelte el. Engedélyüknek megfelelően 1912-től a földszinten 592-en, az erkélyen 92-en, az emeleten pedig 244-en szórakozhattak. A mulatónak aztán a háború előtti utolsó békeévben olyan „csodaembert” sikerült szerződtetnie, akinek szemmel láthatóan nőtt minden tagja. Állandó telt ház figyelte ezt a hihetetlen látványos bemutatót. Az első világháború kirobbanása után a szórakozóhely hazafias elkötelezettségből a Nemzeti Orfeum nevet vette fel. Ekkor már a télikertben a rendes esti előadásokkal egy időben tánc- és kabaré-előadásokat is tartottak. Ez volt a Sörkabaré Szőke Szakáll vezetésével, ahol sok más kiválósággal együtt Salamon Béla is kezdte a pályáját. Az Orfeum a háborús időszak alatt is folyamatosan működött, és a fegyverropogás elmúltával fejlesztésekbe is fogtak. Az étterem 1920-tól újjávarázsolva, kitűnő magyar és francia konyhával és cigányzenével várta a látogatókat. A siker dacára azonban a
