Erzsébetváros, 2016 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2016-11-17 / 11. szám
20 Erzsébetváros 2016. november 17. www.erzsebetvaros.hu Helytörténet 20 „Becsüljük meg kerületünk idős dolgozóit” mozgalom 1955-ben Budapest VII. Kerületi Tanács tanács- és VBülési jegyzőkönyvei számos olyan intézkedést tartalmaznak, melyek betekintést adnak a szocialista korszak „idősügyi” politikájába, de olyan adatokat is szolgáltatnak, melyek segítségével rekonstruálhatjuk a kerületi szépkorú lakosság népesedési mutatóinak, vagyoni helyzetének, lakhatóságának alakulását a tanácskorszakban. Ezek mellett az egyes szociális intézmények története (alapítás, felújítás, ellenőrzések stb.) is feltárható. Most egy egyedi esetet, egy mozgalom elindulását ismerhetik meg. A VII. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága (VB) 1955. június 11-én, szombaton reggel fél 9-kor összeült a tanács Csengery utca 11. szám alatti épületében. Igen, szombaton, hiszen az ekkoriban még munkanap volt, és azért a Csengery utcában, mert a Lenin körút (ma: Erzsébet körút) 6. szám alatti épületet ekkor még az MDP kerületi szervezete birtokolta. Megtárgyalták a zöldség-gyümölcs ellátást, a tanács kádermunkáját és a lakóbizottsági munkát, a beszámoló harmadik témája pedig a „Becsüljük meg kerületünk idős dolgozóit” mozgalom volt, melynek népszerűsítését már megkezdték, és a jegyzőkönyv szerint „a lakosság részéről az igen jó hatást” keltett. Mit is takart ez a mozgalom? Az előkészületekben a tanács mellett a kerületi pártbizottság, a kerületi népfrontbizottság, valamint a tömegszervezetek vettek részt. A terv szerint a kerület azon lakóit kívánták megjutalmazni, akik huszonöt éve a kerület valamely üzemének, iskolájának, egészségügyi vagy más intézményének voltak a dolgozói, valamint azokat, akik Erzsébetvárosban „a lakók megelégedésére” legalább huszonöt éve folytattak kisipari vagy más „szabad pályán” tevékenységet (pl. író, orvos, mérnök, zeneszerző), illetve ötven éve voltak helyi lakosok vagy ötven éve voltak házastársak. A jutalmat és a kitüntetést az augusztus 20-i ünnepségeken – ekkor még az alkotmány ünnepén – akarták ünnepélyes keretek között a Madách Színházban vagy a Vörös Csillag (korábban: Royal Apolló, Erzsébet krt. 45.) filmszínházban átadni. A mozgalom kimondott célja az volt, hogy jó hatást keltsen nemcsak a jutalmazottak, de az egész lakosság körében, mert ez azt jelképezte, hogy „kifejezésre jut az a fokozott megbecsülés, melyben nálunk részesülnek a régi rendszerrel ellentétben társadalmunk becsületes munkában sok-sok évet eltöltött dolgozói”. És nyilván azt is kifejezte, hogy a már 1945 előtt Erzsébetvárosban dolgozók közmegbecsülést élvezhetnek. Az Athenaeum Lenin krt. 5. szám alatti kultúrtermében tartott tanácsülésen július 19-én Papp Zoltán ismertette a VB által elfogadott javaslatot, mely szerint „az összeírást a fenti szempontok alapján választókörzetenként a tanácstagok vezetésével a tanácsi összekötők, a lakóbizottságok bevonásával” végezzék. Papp javasolta „egyben, hogy a beérkezett adatok felülvizsgálására, a mozgalom lebonyolítására bizottságot alakítsanak, amelynek tagjai: Szelényi Károly, Szitha István, Pethő László, Gergely Dezső és Czirbus Margit” lettek. A javaslat határozattá érett: augusztus 1-jéig kellett a felelősöknek a kitüntetettek listáját összeállítania, illetve róluk az adatokat összegyűjteni. Fanczal István, a VB titkára hangsúlyozta, hogy „a további félreértések elkerülése végett tudassák az érdeklődőkkel, hogy itt nem anyagi juttatásról van szó, hanem erkölcsi megbecsülésről”. A téveszmét az augusztus 6-i VB-ülésig sem sikerült eloszlatni, Fanczal ugyanis újra kifejtette, hogy az „idős lakók között ismét felvetette fejét az a tévhit, hogy pénzjutalomban részesülnek”. Többen sokallták az ötvenéves helyben lakást, aminek elsősorban osztályharcos oka volt. ahogy az egyik VBtag hozzászólásában el is hangzott: „Ha ragaszkodnánk ahhoz, hogy 50
