Erzsébetváros, 2016 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2016-04-21 / 4. szám
23 www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2016. április 21. Egyház egész teli tálnyi jelképpel. A széder tál, a rend tálja az évezredek folyamán lassan bővült még egy sor egyéb szimbolikus étellel, itallal, hiszen egy vacsora keretében egyszerre kell a tavaszra (a KözelKeleten ez az árpa betakarításának a kezdete), a rabszolgamunkára, a megszabadulásra, az azóta bekövetkezett történelmi fordulatokra egyaránt, valamint a jövőre vonatkozó ígéretekre és próféciákra emlékezni.” Fináli Gábor h. rabbi (a Hunyadi téri zsinagóga vallási vezetője) Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) A kovásztalan kenyér, vagyis a pászka a szegények és rabszolgák kenyere volt Pészach A zsidó vallás egyik legnagyobb ünnepe a tavasszal beköszöntő pészach. A nyolc napon át tartó ünnep arra emlékeztet, hogy az Örökkévaló kivezette a zsidó népet az egyiptomi rabszolgaságból. Az ünnepet a megszabadulással kapcsolatos szimbólumok jellemzik. Így például a pészach alatt tilos a kenyér és minden más „kovászos” étel fogyasztása, ami azt szimbolizálja, hogy az egyiptomiak elől menekülő zsidóknak nem volt idejük megkeleszteni a kenyerüket. Az ünnep fő étele tehát a kenyér helyett használt mácá (macesz vagy pászka). Az ünnep első két estéjén családi vagy baráti körben széder vacsorát tartanak. A széder szó rendet jelent, és arra utal, hogy az est meghatározott szertartási rend szerint zajlik. A Hágádának nevezett könyvből felolvassák az egyiptomi rabság és kivonulás történetét. Közben olyan szimbolikus ételeket fogyasztanak, mint a torma, ami a rabszolgák keserű sorsára emlékeztet, vagy az almából és dióból készült keverék, ami az agyagot szimbolizálja, melyből a zsidóknak a fáraó raktárvárosait kellett építeniük. Pészach ünnepét ebben az évben április 22–30. között ünneplik meg. Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH ) Áldott pészachot kívánok! Vattamány Zsolt polgármester