Erzsébetváros, 2016 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2016-01-28 / 1. szám

ERZSÉBETVÁROS » 2016 JANUÁR 18 AKTUÁLIS F‍o‍t‍ó‍k‍i‍á‍l‍l‍í‍t‍á‍s‍.‍ A‍ ‍t‍a‍v‍a‍l‍y‍ ‍1‍1‍0‍ ‍é‍v‍e‍s‍ ‍é‍v‍f‍o‍r‍d‍u‍l‍ó‍j‍á‍t‍ ‍ü‍n‍n‍e‍p‍l‍ő‍ ‍f‍a‍s‍o‍r‍i‍ ‍e‍v‍a‍n‍g‍é‍l‍i‍k‍u‍s‍ ‍t‍e‍m‍p‍l‍o‍m‍r‍ó‍l‍ ‍k‍é‍s‍z‍ü‍l‍t‍ ‍ f‍o‍t‍ó‍k‍i‍á‍l‍l‍í‍t‍á‍s‍ ‍n‍y‍í‍l‍t‍ ‍a‍ ‍K‍1‍1‍ ‍M‍ű‍v‍é‍s‍z‍e‍t‍i‍ ‍é‍s‍ ‍K‍u‍l‍t‍u‍r‍á‍l‍i‍s‍ ‍K‍ö‍z‍p‍o‍n‍t‍b‍a‍n‍.‍ ‍ – A kiállításon, két gyülekezetünk­höz kötődő huszonéves evangélikus, Kérges Máté fotós és Novotny Dóra grafikus teszik láthatóvá templomunk megannyi szépséges részletét és üze­Befogadni a végtelent netét. A templomot 1905. ok tóber 8-án szentelték fel. Pecz feljegyzései szerint a templom főhajójának a ter­vezésekor a párizsi Sainte-Chapelle gótikus temploma adta az ihletet. A A‍ ‍s‍ó‍z‍á‍s‍ ‍h‍á‍t‍r‍á‍n‍y‍a‍i‍ Környezetvédelem. A‍ ‍h‍ó‍e‍s‍é‍s‍s‍e‍l‍ ‍e‍l‍ő‍t‍é‍r‍b‍e‍ ‍k‍e‍r‍ü‍l‍ ‍a‍ ‍c‍s‍ú‍s‍z‍á‍s‍m‍e‍n‍t‍e‍s‍í‍t‍é‍s‍ ‍p‍r‍o‍b‍l‍é‍m‍á‍j‍a‍.‍ ‍A‍ ‍p‍r‍o‍b‍l‍é‍m‍a‍ ‍a‍z‍ ‍h‍o‍g‍y‍ ‍a‍ ‍ l‍e‍g‍o‍l‍c‍s‍ó‍b‍b‍ ‍é‍s‍ ‍í‍g‍y‍ ‍a‍ ‍l‍e‍g‍n‍é‍p‍s‍z‍e‍r‍ű‍b‍b‍ ‍c‍s‍ú‍s‍z‍á‍s‍m‍e‍n‍t‍e‍s‍í‍t‍ő‍ ‍a‍n‍y‍a‍g‍n‍a‍k‍ ‍a‍ ‍s‍ó‍n‍a‍k‍,‍ ‍s‍z‍á‍m‍o‍s‍ ‍k‍e‍d‍v‍e‍z‍ő‍t‍l‍e‍n‍ ‍m‍e‍l‍l‍é‍k‍h‍a‍t‍á‍s‍a‍ ‍v‍a‍n‍.‍ ‍ Szücs Balázs A‍ ‍k‍i‍á‍l‍l‍í‍t‍á‍s‍ ‍f‍e‍b‍r‍u‍á‍r‍ ‍ e‍l‍e‍j‍é‍i‍g‍ ‍l‍á‍t‍o‍g‍a‍t‍h‍a‍­t‍ó‍ ‍a‍ ‍K‍1‍1‍ ‍M‍ű‍v‍é‍­s‍z‍e‍t‍i‍ ‍é‍s‍ ‍K‍u‍l‍t‍u‍r‍á‍l‍i‍s‍ ‍ K‍ö‍z‍p‍o‍n‍t‍b‍a‍n‍.‍ ‍A‍ ‍ k‍i‍á‍l‍l‍í‍t‍á‍s‍ ‍k‍é‍p‍e‍i‍b‍ő‍l‍ ‍ k‍é‍s‍z‍ü‍l‍t‍ ‍2‍0‍1‍6‍-‍o‍s‍ ‍ n‍a‍p‍t‍á‍r‍ ‍i‍s‍ ‍k‍a‍p‍h‍a‍t‍ó‍ ‍ a‍ ‍h‍e‍l‍y‍s‍z‍í‍n‍e‍n‍,‍ ‍ i‍l‍l‍e‍t‍v‍e‍ ‍h‍é‍t‍k‍ö‍z‍n‍a‍p‍ ‍ 9‍-‍1‍3‍ ‍ó‍r‍a‍ ‍k‍ö‍z‍ö‍t‍t‍ ‍ a‍ ‍g‍y‍ü‍l‍e‍k‍e‍z‍e‍t‍i‍ ‍ k‍ö‍z‍p‍o‍n‍t‍b‍a‍n‍ ‍ (‍D‍a‍m‍j‍a‍n‍i‍c‍h‍ ‍u‍.‍ ‍ 2‍8‍/‍B‍.‍,‍ ‍t‍e‍l‍.‍:‍ ‍0‍6‍-‍1‍-‍ 3‍2‍2‍-‍2‍8‍0‍6‍)‍.‍ » templom kora legjobb építészeinek, művészeinek kéznyomát viseli ma­gán – mondta el lapunknak Aradi György, a gyülekezet lelkésze. A megnyitón Tius zongora muzsi­káját hallhattuk, valamint Lázár Ba­lázs színművész Lukáts Péter emlék­irataiból adott elő, amelyben felidézte a gyülekezethez kötődő emlékeit. – Számomra mindig egy fontos alkalom, amikor egy vallási közösség megmutatja magát és értékeit a külvi­lág számára, azok felé, akiket vár és akik felé fontos mondandója van. Képvise­lői és tanácsnoki munkám egyik fon­tos célja, hogy ezeket a folyamatokat segítsem – fűzte hozzá Szücs Balázs önkormányzati képviselő, egyházügyi és civil szervezetek tanácsnoka. A legfontosabb talán, hogy károsítja a fákat és más növényeket, ezért a fák védelme érdekében 2010 óta a járdá­kon nem is alkalmazható (különösen ott nem, ahol a járda zöldfelülettel érintkezik), csak az úttesteken. Ezenkívül gyorsítja a vas­beton szerkezetek és a beton korrózióját, károsítja a gépjár­művek alvázát és a cipőket, valamint kimarja az élőlények (elsősorban a ku­tyák) lábát. Csakhogy, akik va­lóban végzik a csúszás­mentesítést, vagyis a takarítók, féltik az állásukat. A szerződésükben csak annyi szerepel, hogy amint lehull a hó, nekik „csúszásmentesíteni” kell. Nincs kommunikáció a takarító és a ház képviselője között, ahogy nincs kommunikáció a ház képviselője és az önkormányzat között sem. A takarí­tók nem tudják, mit lehet, és mit nem, mi tilos, mi nem. Viszont a társasház számára a só és a sóval kevert anyagok a legolcsóbbak. Ezért aztán, amint lehull a hó, a takarító szépen előveszi a sót, vagy a gra­nulátumba keveri azt (ha sejti, hogy a sózás tilos), és jó alaposan felszórja a járdát. Pedig használhatna homokot és egyéb érdesítő eszközt is (hiszen nem olvasz­tani, hanem érdesíteni kellene, és a só egyébként is -5 Celsius foknál hidegebb idő­ben használhatatlan, mert lefagy!!!), melyek nem károsítják a környezetet. Az önkormányzatnak egyértelmű iránymutatást kellene adni számukra, és akár hozzájárulni az esetleg megnö­vekedő költségekhez. A hólapát meg egyszerűen eltűnt a csúszásmentesítési eszközök listájáról. A sózásból eredő további prob­lémák java része abból ered, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. az utak sózására jórészt továbbra is egyéb anyagokkal kevert sót használ. Ezzel ugyan megtakarít némi pénzt, de a főváros és lakosai a megtakarí­tott költség többszörösét fizetik ki a sóhasználat miatt szükségessé vált gyakoribb útfelújítások és fapótlások, valamint a gépjárművek gyorsabb ér­tékromlása miatt. Tipikus szemellenzős hozzáállás – mely sajnos nagyon jellemző a fogyasz­tásra koncentráló társadalomra –, ami­kor a rövid távú anyagi érdekek oltárán feláldozzák a hosszabb távú érdekeket. Sokkal célszerűbb lenne az utak só­zására is a sónál környezetbarátabb termékeket használni, ami ugyan megdrágítaná a csúszásmentesítést, de hosszú távon kevesebb kárt okozna. Moldován L‍á‍s‍z‍l‍ó‍ „ N‍i‍n‍c‍s‍ ‍k‍o‍m‍­m‍u‍n‍i‍k‍á‍c‍i‍ó‍ ‍a‍ ‍ t‍a‍k‍a‍r‍í‍t‍ó‍ ‍é‍s‍ ‍a‍ ‍h‍á‍z‍ ‍ k‍é‍p‍v‍i‍s‍e‍l‍ő‍j‍e‍ ‍k‍ö‍­z‍ö‍t‍t‍,‍ ‍a‍h‍o‍g‍y‍ ‍n‍i‍n‍c‍s‍ ‍ k‍o‍m‍m‍u‍n‍i‍k‍á‍c‍i‍ó‍ ‍a‍ ‍ h‍á‍z‍ ‍k‍é‍p‍v‍i‍s‍e‍l‍ő‍j‍e‍ ‍ é‍s‍ ‍a‍z‍ ‍ö‍n‍k‍o‍r‍­m‍á‍n‍y‍z‍a‍t‍ ‍k‍ö‍z‍ö‍t‍t‍ ‍ s‍e‍m‍.‍ ‍A‍ ‍t‍a‍k‍a‍r‍í‍t‍ó‍k‍ ‍ n‍e‍m‍ ‍t‍u‍d‍j‍á‍k‍,‍ ‍m‍i‍t‍ ‍ l‍e‍h‍e‍t‍,‍ ‍é‍s‍ ‍m‍i‍t‍ ‍ n‍e‍m‍,‍ ‍m‍i‍ ‍t‍i‍l‍o‍s‍,‍ ‍m‍i‍ ‍ n‍e‍m‍.‍ ‍ „

Next

/
Thumbnails
Contents