Erzsébetváros, 2016 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2016-04-21 / 4. szám
17 www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2016. április 21. Innen indultak A forradalom leverése után Amerikába menekült, ahol a New Yorki City College egyetemen kezdte meg tanulmányait, ahol párhuzamosan tanulta az angolt és a kémiát. 1960ban kapott diplomát, Kaliforniába költözött, és a Berkeley Egyetemen szerzett Ph.D. fokozatot. A Fairchild Semiconductor fejlesztési laboratóriumában kapott állást, és itt találkozott azokkal a kutatókollégákkal, akikkel közösen megalapították későbbi cégüket. Társai Robert Noyce fizikus, az integrált áramkörök egyik feltalálója, és Gordon Moore fizikus, kémikus, akit leginkább a róla elnevezett Mooretörvény tett ismertté. Ők hárman 1968 júliusában megalapították az Intel Corporationt (az Intel szó az Integrated Electronics rövidítése). E cég napjainkban a világ legnagyobb félvezetőgyártó vállalata, amely 1971ben elsőként volt képes mikroprocesszort készíteni. (A mikroprocesszor – korábban ‒ olyan integrált áramkörökből és napjainkra már szabad szemmel nem is látható apró alkatrészekből álló központi egysége a számítógépeknek, mobiltelefonoknak, tableteknek, amely a teljes rendszer központi irányítását végzi.) Andy Grove dolgozta ki az elméleti fizikusok mellett a gyártási eljárás mikéntjét, és a hatalmas szerepe volt az elektronikai egységek kicsinyítési eljárásának kifejlesztésében. 1979ben lett az Intel elnöke, majd 1987ben átvette a vezérigazgatói feladatokat is. 1997 és 2005 között ő volt az igazgatótanács elnöke, de a közvetlen vezetéstől visszavonult. Irányítása alatt a cég éves bevétele 1,9 milliárd dollárról 26 milliárdra nőtt. Ő teremtette meg a 386os, 486os és Pentium processzorokat, amelyek forradalmasították a személyi számítógépek világát. De eközben nem fordított hátat a tudománynak sem: több népszerű könyvet és sokat idézett cikket publikált. A Time magazin 1997-ben őt választotta „Az év emberének”. Amikor halálára emlékezett a világsajtó, mindannyian kiemelték magyar származását, budapesti születését. Grove le sem tagadhatta volna eredetét: magyaros akcentusát mindvégig megőrizte. Ő is azok közé a híres magyar tudósok közé tartozott, akik Amerikában is magyarul számoltak. 1956 után sohasem tért vissza Magyarországra. A holokauszt megrázó emlékeit, a nyilasok rémtetteit sohasem felejtette el. Amikor felvetődött egy új mikroprocesszorgyár Amerikán kívüli telepítésének ötlete, akkor Csehország és Izrael mellett Magyarország is szóba került, de Grove nem támogatta a kezdeményezést. Végül Kínában épült fel a Pentium processzorok újabb gyára. Az (eddig) utolsó könyv Andy Groveról Richard S. Tedlowé, „Egy amerikai élete és kora” címet viseli. Egy olyan magyar születésű amerikairól szól, aki túlélte a holokausztot és a kommunizmust, s a XXI. századi amerikai kapitalizmus egyik meghatározó alakja lett. Grove drámai és üldöztetéssel teli i?úsága meghatározta üzleti jelmondatát is: „Csak a paranoidok maradnak fenn”. A dinamikáját idős korára csak a Parkinsonkór tudta megtörni. Dombi Gábor Andy Grove és Steve Jobs Andy Grove és Bill Gates Erzsébetvárosból indulva hódította meg a világot
