Erzsébetváros, 2015 (24. évfolyam, 1-11. szám)

2015-09-17 / 8. szám

ERZSÉBETVÁROS » 2015 SZEPTEMBER 19 AKTUÁLIS 100. születésnap. Nem mindenna­pi esemény egy család életében, amikor 100. születésnapot ünnepel egy családtagjuk. Az erzsébetvárosi Somló Zoltánné családja ilyen kivételes helyzetben van. Nagymamájuk, déd­nagymamájuk pedig irigylésre méltó fiatalos mosollyal fogadta Németh Gábor képviselőt, aki személyesen adta át az önkormányzat emléklapba foglalt gratulációját a nevezetes születésnapot ünneplő szépkorú hölgynek. Vendég­ségben Zoltán Má­ria Flóra f‍e‍s‍t‍ő‍m‍ű‍­vésznél. M‍i‍n‍d‍e‍n‍ ‍ h‍ó‍n‍a‍p‍b‍a‍n‍ ‍ s‍z‍e‍r‍e‍t‍n‍é‍k‍ ‍ b‍e‍m‍u‍t‍a‍t‍n‍i‍ ‍ e‍g‍y‍-‍e‍g‍y‍ ‍o‍l‍y‍a‍n‍ ‍ e‍m‍b‍e‍r‍t‍,‍ ‍ ‍a‍k‍i‍k‍ ‍ a‍ ‍s‍z‍ű‍k‍e‍n‍ ‍é‍s‍ ‍ t‍á‍g‍a‍b‍b‍a‍n‍ ‍ é‍r‍t‍e‍l‍m‍e‍z‍e‍t‍t‍ ‍ k‍ö‍r‍z‍e‍t‍e‍m‍b‍e‍n‍ ‍ l‍a‍k‍n‍a‍k‍ ‍é‍s‍ ‍ s‍o‍r‍s‍u‍k‍,‍ ‍t‍ö‍r‍t‍é‍­n‍e‍t‍ü‍k‍ ‍m‍i‍a‍t‍t‍ ‍ é‍r‍d‍e‍m‍e‍s‍ ‍ fi‍g‍y‍e‍l‍n‍i‍ ‍r‍á‍j‍u‍k‍ ‍ é‍s‍ ‍t‍a‍n‍u‍l‍n‍i‍ ‍ t‍ő‍l‍ü‍k‍.‍ Emlékekkel, színekkel, f‍o‍r‍m‍á‍k‍k‍a‍l‍…‍ ‍ ‍ Nem élte túl a második világháborút, Mauthausenben ölték meg a kon­centrációs táborban. Remélem sike­rül hamarosan egy emléktáblán meg­örökíteni emlékét Terézvárosban. A művésznő a prágai Képzőművé­szeti Akadémia hallgatója volt, majd a budapesti Képzőművészeti Főis­kola növendéke lett. Tanulmány­úton járt Prágában, Hollandiában és Svédországban, sok évig élt kül­földön, de aztán hazahúzta a szíve. A világ szinte minden részében van­nak képei New Yorktól Zürichen át, Tokión, Jeruzsálemen és Sydney-n keresztül egészen Pretoriáig. Ma is aktívan fest, családja körében, a ház­ban található műtermében. Szeretem a festményeit. Őszinték. Akárhányszor látom a képeit, érzem a színek és a formák vibrálását a vász­non. Néha fájdalmasan, néha pedig egészen játékosan mondanak el vala­mit az elmondhatatlanról. Zoltán Mária Flóra festőművész egy egészen különleges házban lakik a Városligeti fasorban. Sebestyén Artúr tervei alapján készült el az a villa, aki korábban a Gellért Szállót és a hul­lámfürdőt is tervezte. Egykor a csa­ládé volt az egész épület, ma már sok család otthona. Érdemes bekéretőzni egy kicsit és megcsodálni a gyönyörű festett üvegberakásokon át szűrődő fényt, a lépcsőházban lévő kandallót és az elegáns kertet. A ház maga a tra­gikus és feldolgozatlan XX. század le­nyomata. A háborúban kifosztották, majd átépítették, de még így is őrzi a régmúlt méltóságát. Édesapja, a nagyhírű orvosprofes z­szor dr. Zoltán István, mikor tehette volna, akkor sem hagyta el buda­pesti klinikáját. „Nem hagyom itt a betegeimet és a diákjaimat és öreg szüleimet!”- mondta és nemet mon­dott Stockholm, Basel és Los An­geles orvostudományi egyetemeire. Szücs Balázs A‍ ‍f‍a‍l‍fi‍r‍k‍á‍l‍ó‍k‍ ‍n‍e‍m‍ ‍g‍y‍ő‍z‍-‍ hetnek! Kerület utcáit jár­va mindnyájan tapasztalhatjuk, hogy szinte minden második ház­fal telis tele van firkálva, festve – mondta Devosa Gábor képviselő. – Ezeket a mázolmányokat még csak graffitinek sem nevezném, pusztán értelmetlen rongálásnak. Nem egyszer a társasház nehezen összekuporgatott pénzéből fris­sen festett falfelületeket rondítják el. Ezért kezdeményezem, hogy vizsgáljuk felül a jelenlegi graffiti mentesítési önkormányzati szer­ződést, és ha szükséges további források és új technológiák be­vonásával hatékonyan távolít­suk el a falfirkákat és szüntessük meg ezt a fajta garázdaságot. Az MSZP-frakció kezdeményez­ni fogja kapu felújítási pályázat kiírását, mely során lehetőséget biztosítunk a társasházaknak az agyonfirkált kapualjak esztétikai és műszaki megújítására is. Ez nem kultúra Devosa Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents