Erzsébetváros, 2015 (24. évfolyam, 1-11. szám)

2015-07-23 / 6. szám

12

Erzsébetváros 2015. július 23.

www.erzsebetvaros.hu

Portré

Nincs jó gyógyítás állandó önfejlesztés nélkül

Erzsébetváros önkormányzata dr. Tímár Éva részére Erzsébetváros

lakosságának egészségügyi ellátásáért végzett kiváló szakmai

teljesítményéért, áldozatos munkájáért Egészséges Erzsébetvárosért díjat adományozott.

Mit jelent Önnek a díj?

Az ember minden elismerésnek örül. Ha látják a munkáját, az erőfeszítéseit, és értékelik, az nagyon jó érzés, pedig nem ezért dolgozunk. De mégis: ha hiányzik, az fájó tud lenni. Korábban a körzeti orvosi munkával kapcsolatban nem volt elvárás, nem kellett fejlődni. A Családorvosi Tanszék, ahol tanítok, 24 évvel ezelőtt alakult az egyetemen, akkor mindenki leszakvizsgázott, elsőként ebben a kerületben. Ez nagyon nagy munka volt, de a tanszéken sok dicséretet kaptam, ez is motivált.

Dönthetett volna úgy is, hogy „csak” gyógyít, és nem tanít.

Nem, ez a kettő szorosan összefügg: nincs jó gyógyítás állandó önfejlesztés nélkül. Gyakran gyökeresen változnak meg dolgok, ezért nagyon jónak tartom, hogy bevezették az ötévenkénti kötelező kreditpontszerzést. Mindenkinek képeznie kell magát. Nem tud jól gyógyítani az, aki diagnosztikailag vagy terápiásan nem követi az újdonságokat.

A betegek tudása is fejlődött az évek alatt?

Hogyne. A beteg edukáció pedig az alapja a gyógyításnak, ezt én külföldön tanultam meg. Nálunk dr. Fövényi József vezette be ezt a szemléletet a Péterfy Sándor utcai kórházban. A beteg részvételére is szükség van, a gyógyulásban 50 százalék a szerepe. Ehhez megfelelő mennyiségű és színvonalú információra van szüksége, és akaratra az orvossal való együttműködéshez.

A szakmai életében mire emlékszik vissza a legszívesebben?

Arra, hogy tudományos munkatárs lehettem a Családorvosi Tanszéken. Mindig is klinikán szerettem volna dolgozni, de a II. Belklinikán mást tettek a helyemre. Azért kerültem körzetbe, mert dolgozni muszáj, sok beteg van. Időigényes volt a körzeti munka, hiszen rengeteg pácienst kellett ellátni. Majd jött a változás. A férjem kardiológus, együtt utazott a vonaton dr. Arnold Csabával, aki mondta, hogy egy családorvosi tanszék felállításán dolgozik, éppen szedte össze az embereket. A férjem beajánlott, így kezdődött ez az egész.