Erzsébetváros, 2014 (23. évfolyam, 1-18. szám)
2014-03-27 / 4. szám
9 www.erzsebetvarosimedia.hu • www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2014. március 27. Aktuális helyen letörtek, és maga az írás is sérült. Vannak jobb és nagyon rossz állapotú tekercsek is, mindenesetre mindegyiket fel kell újítani. Számunkra elsődleges szempont, hogy a gyűjtemény közkinccsé válhasson. A tulajdonjog valójában nem kérdéses, hiszen a tulajdonos a magyar zsidó közösség. Az orosz föderáció kárpótlási törvénye kimondja, hogy a II. világháborúban hadizsákmányként elhozott kincsek nem képezhetik az orosz állam tulajdonát, legyen szó akár a fasizmus áldozatainak, akár a fasizmus ellen harcolóknak vagy bármely egyházi közösség szakrális célra használt tulajdonáról. A tóratekercsek mindhárom kategóriába beleesnek. Mi mégsem elsősorban a tulajdonjogra helyeznénk a hangsúlyt, mert számunkra nem az az elsődleges, hanem az, hogy – ahogyan említettem – közkinccsé váljanak a tekercsek, hiszen most ott porosodnak a Lenin Könyvtár archívumában. Nagyon remélem, hogy késő tavasz, kora nyár körül ismét lesz alkalmunk visszamenni Oroszországba, s folytatni tudjuk a megkezdett tárgyalásokat. Tervezünk egyébként egy utat az Egyesült Államokba is, ahol szeretnénk a nemzetközi közösség figyelmét is ráirányítani erre a különleges feladatra. Remélem, szépen és gördülékenyen halad majd ez a nemes ügy. Beszéljünk egy kicsit arról, hogy kerületünk testvérvárosi kapcsolatba lépett az izraeli Cfát városával, Ön is jelen volt a jeles ünnepen. Cfát városában van az egyetlen magyar zsidó múzeum, Erzsébetváros pedig szintén fontos a magyar zsidóságnak. Hogyan indult ez a kapcsolat a két település között? A zsidó közösség és különösen az EMIH, a hitközségünk kapcsolata nagyon jó az erzsébetvárosi vezetéssel. Több közös projektünk is volt, folyamatos kapcsolatban állunk a hivatallal és személyesen a polgármester úrral is. Ő volt az, aki kezdeményezte ezt a kapcsolatot, és kérte a segítségemet. Ekkor javasoltam Cfátot, pontosan az Ön által említett magyar vonatkozása miatt. Nyitottak voltak a cfátiak is a találkozásra, így már tavaly tavasszal megszületett a megállapodás, de mivel éppen akkor önkormányzati választásokat tartottak Izraelben, kicsit csúszott az aláírása. Nem mellékesen ugyanazt a polgármestert választották újra, így „zöld utat” kapott az ügyünk. Rendkívül fontosnak tartom, hogy egy kerület lépett baráti kapcsolatba egy várossal, hiszen Magyarországon több településnek van izraeli testvérvárosa, míg budapesti kerületnek nincs. Erzsébetváros viszont nagyon kötődik a zsidó közösséghez, és ezt ők is tudják. Cfát egyébként különös település Izraelben, igazi misztikus gyöngyszem. Az ország egyik legrégebbi városaként komoly zsidó történelmi múlttal rendelkezik. Óriási szellemi nagyságok éltek ott, például a zsidó vallási törvénykönyv szerzője, a XVI. századi Joszéf Káro rabbi, akit ma is meghatározó személyiségnek tartanak. De a Kabbala, a zsidó misztika megteremtője, Jichak Luria vagy a Zóhár – egy másik kabbalisztikus mű – szerzője, Simon Bar Jochaj, aki ugyan nem ebben a városban élt, de nem messze van eltemetve. Tehát Cfát nagyon különleges környék. Azt gondolom, hogy Erzsébetváros is büszke lehet, hiszen ez nagy lehetőség, és nyilván Cfátnak is különleges dolog, hogy ilyen történelmi múltú budapesti városrésszel fűzheti szorosabbra a viszonyt. A gyerekeknek tóratekercs-másolást mutatnak be, amelynek érdekessége, hogy ha csak egy betű is deformálódik, akkor alkalmatlanná válik a használatra