Erzsébetváros, 2014 (23. évfolyam, 1-18. szám)
2014-04-24 / 6. szám
17 www.erzsebetvarosimedia.hu • www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2014. április 24. Egyház 17 Egyházi hírek Alábbi összeállításunkban a Budapesti Zsidó Hitközség ünnepeiről, programjairól tájékozódhatnak. Dohány utcai zsinagóga 1074 Budapest, Dohány u. 2. Kapcsolattartás: 1075 Budapest Síp u. 12 Tel: +36 (1) 462-0477 • www.mazsihisz.com Imaidők Hétköznap: Reggel: 7.30, este: 17.00 Hétköznaponként a Talmud-Tórában imádkozunk! Péntek este: 17.00 – A Hősök Templomában Szombat reggel: 9.30 – A Hősök Templomában Magyar Zsidó Múzeum 1074 Budapest, Dohány u. 2. Nyitva tartás Nyári nyitva tartás: (március 1-jétől október 31-ig) Vasárnap–Csütörtök: 10.00–18.00 Péntek: 10.00–16.30 Szombaton a múzeum zárva tart. 2014. évben a múzeum a következő napokon tart zárva: Május 15–16., szeptember 5–6., szeptember 13–14., szeptem ber 19–20., szeptember 26–27., október 23., November 1., december 24–25. A normál nyitva tartástól eltérően 10–14 óráig várja a látogatókat a következő napokon: Május 14., szeptember 4., 18., 25. Pénztárzárás fél órával korábban! Következő kiállítások Biró József 2014. április 29. – június 29. Michal Gavish kiállítását követően a Magyar Zsidó Múzeum egy Biró József munkásságát bemutató kiállítással emlékezik a hetven évvel ezelőtt történt népirtásra. Biró József (1907–1945) a két világháború közötti fiatal művészettörténész-generáció egyik jeles képviselője. Szakterülete az építészettörténet volt, ezen belül az erdélyi barokk és klasszicista kastélyok építészete, e témában úttörő munkát végzett, és számos tanulmányt publikált. Festészetéből annyit ismerünk, amennyit családja megőrzött. Unokaöccse néhány éve a Magyar Nemzeti Galériának ajándékozta egyik – a ránk maradtak közül talán legjelentősebb – alkotását, amely egy ideig az állandó kiállítás anyagában is szerepelt. Korai művei a nagybányai festőiskola stílusjegyeit hordozzák, későbbi alkotásai főként útkeresését tükrözik. Saját stílusának kiérlelésére azonban már nem maradt ideje, életműve torzó, egy ígéretes karrier kezdete maradt csupán: a család egy szemtanú beszámolójából tudta meg, hogy 1945 januárjában Biró Józsefet és édesapját a nyilasok a Dunába lőtték. A kiállítás kurátora: Gábor Anna A zsidó vallásúak következő ünnepe a Sávuot lesz, amely az idén június 4–5-re esik. Sávuot A Sávuot (a Hetek ünnepe) a Bibliában (Mózes 11. 34:22.) másképp is szerepel: a „Jóm-há-bikkurim” (A zsengék napja) és „Chág há-kácir” (Az aratás ünnepe) elnevezés is előfordul. A zsidó naptárban Sziván hó 6. és 7. napjára esik. A Talmud idején – feltehetően egy bibliai vers miatt (Mózes 11. 19:1) – az eredendően mezőgazdasági ünnep történelmi emlékezéssé lett: a Tízparancsolat vagy Tóraadás napja. A legkorábbi utalás rá a III. századból való. Ilyenkor szokás a zsinagógát zölddel, faágakkal díszíteni, ekkor van ugyanis a fa gyümölcseinek újéve (Rós Hás. I:2.). Az ünnep első éjjelét hagyományosan ébren töltötték a nagyon jámborok: a vallásos irodalom klasszikusaival foglalkoztak. A néphit szerint éjfélkor meghasad az ég, és amit akkor kívánnak, az teljesül. Az ünnep süteménye hétfokú létra alakját formázza, ez a „hét ég” felé mutat, amely a Tóraadáskor megnyílt. A XIII. században a Worms-i Eleázár a következőket írta az ünnepről: Sávuot reggelén az apa elviszi kisfiát a zsinagógába vagy a tanházba, és a tanító ölébe ülteti. Táblát tesznek elé, melyen a héber ábécé, az alef-bét olvasható. A betűk mézzel vannak bekenve, ezt a gyermek leeszi róluk. A zsidó művészetben előszeretettel használják e jelenetet a Sávuot illusztrálására (pl. a lipcsei Máchzor). A szináji kinyilatkoztatás emlékére Sávuot ünnepén virággal díszítik a templomot.
