Erzsébetváros, 2013 (22. évfolyam, 1-17. szám)
2013-03-21 / 4. szám
Erzsébetváros 2013. március 21. www.erzsebetvaros.hu • www.erzsebetvarosimedia.hu 14 Anno Hús-vét Nem is gondolnánk, mennyire szép és kifejező a magyar nyelv. Eszükbe jutott már, hogy a húsvét szó, amely talán sokunknak a megújhodást, a tavasz kezdetét is jelzi, mennyire beszédes? Pedig az, figyeljék csak: hús-vét, azaz eljött a nap, amikor húst vehetünk magunkhoz, hiszen leteltek a nagyböjt napjai. A zsidó és a keresztény ünnepek olyannyira összeforrtak, hogy szinte természetes, hogy a húsvét is egy zsidó ünnepből alakult kereszténnyé. Azt, hogy a húsvét Krisztus feltámadásának ünnepe, mindenki tudja, azt már azonban kevesen, men ynyire nehéz megállapítani napjait. A niceai zsinat óta (Kr. u. 325), ahol pontosan meghatározták az idejét, húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. A keleti és a nyugati egyházak azonban másképpen számolnak, így fordulhat elő, hogy az „ortodox húsvét” időpontja általában több, akár öt héttel is később következik. Az idén nyugaton a húsvétvasárnap március 31-én, keleten május 5-én lesz. Hogy még ennél is több rétegű legyen az ünnep, a húsvét egybeesik a tavaszi termékenységi ünnepekkel, hiszen nem véletlen a magyar népszokások és néphit húsvéthoz kapcsolódó gazdagsága. Ha időrendben szeretnénk haladni, elsőként a zsidó ünnepről kell beszélnünk, amelynek neve peszah (héberül: elhaladás, átlépés), egyike a három zarándokünnepnek. E napon a zsidók az egyiptomi kivonulásra és a Sás-tengeren való átkelésre emlékeznek, de ez a nap jelezte egyben az aratás kezdetét is. A zsidó családok e napon maghatározott rend, vagyis széder szerint fogyasztják a vacsorát, amely kovásztalan kenyér, torma és bárány. A vacsora római szokás szerint mindig tojással indult, itt bukkan fel tehát először a húsvét előképében a tojás. A keresztény ünnepek rendje csak jóval később alakult ki. Természetesen Jézus is megünnepelte tanítványaival a húsvétot, halála előtt együtt fogyasztották el a húsvéti vacsorát, amelyet a keresztények azóta úrvacsorának neveznek. A kereszténység a zsidó ünnep helyébe Krisztus halálának és feltámadásának emlékünnepét helyezte. Ma is sok kutató állítja, hogy az utolsó vacsora lényegében nem más, mint egy korabeli szédereste leírása vagy átértelmezése. A zsidók az ünnep részeként a templomban bárányt áldoztak, megsütötték, és közösen elfogyasztották. S lám a kereszténység nem sokkal később már Jézusban látta a húsvéti bárányt. A Biblia szerint Jézust pénteken feszítették keresztre, és vasárnap támadt fel. A húsvéti ünnepkör a húsvétvasárnapot megelőző virágvasárnappal kezdődik, ezt követi a nagyhét, vagyis nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat, húsvétvasárnap, húsvéthétfő, végül fehérvasárnappal zárul. A húsvét előkészülete a 40 napos nagyböjt, amely a VII. századtól vált szokássá, majd II. Orbán pápa 1091-ben törvénybe is iktatta. A böjt lényegében emlékezés Jézus negyvennapos böjtjére. Valójában azonban
