Erzsébetváros, 2013 (22. évfolyam, 1-17. szám)
2013-02-21 / 2. szám
22 Erzsébetváros 2013. február 21. www.erzsebetvaros.hu • www.erzsebetvarosimedia.hu Egészség A hallás jelentősége a közlekedésben M ai rohanó világunkban a közlekedés és a vele kapcsolatos problémakör jelentős helyet foglal el. Mind a gyalogosok, mind pedig a járművel közlekedők – a kerék- párosoktól az autósokig – számos nehézséggel szembesülnek közlekedés közben. Ezek között is jelentős momentum, még a jól hallók számára is, az egyre nagyobb mértéket öltő környezeti zaj zavaró hatása közben a megfelelő és helyes reakció kiválasztása. Nagyon jól tudjuk, hogy ebben a ma már igen erős zajban milyen nehéz észlelni a közeledő járműveket, megbecsülni a sebességüket, a távolságukat, és még nehezebb felfogni azok jelzéseit, egyszóval a lehetséges veszélyhelyzetet felmérni. A jól halló közlekedő is veszélybe kerülhet akkor is, ha gyalogos, de akkor talán még inkább, ha maga is járművet vezet. Ez utóbbi esetben ugyanis motoros járművének is van saját zajszintje, amely mellett csak akkor halljuk meg az egyéb hangokat vagy zajokat, ha azok szintje a fülünknek fontos frekvenciák jó néhányában meghaladja az állandóan hallott hangok zajszintjét. A fizikából ismert, hogy a hangerő a távolság négyzetével arányosan csökken, így még inkább érthető, hogy a másik járművet gyakran – ha nem a legtöbb alkalommal – csak olyan közelről halljuk meg, hogy a cselekvésre csak nagyon kevés időnk marad. Az észlelési időt nem javítja jelentősen az sem, ha az autó ablaka nyitva van, hiszen mindannyian tudjuk, hogy ilyenkor – a sebességtől függően – a gumik sivítása és a kocsiszekrény által szaggatott áramlás hangja milyen erős lehet. Persze sok esetben a csukott ablak sem feltétlen előny, hiszen az útitársak beszélgetése is lehet zajszintfokozó a figyelemmegosztás negatív hatása mellett. Feltétlenül említést érdemel még – amit sokszor tapasztalhatunk –, hogy a ma szokványos autóban való zenehallgatás felér egy zajinzultussal. A sűrű nagyvárosi forgalom pedig egyre elviselhetetlenebb zajt okoz. Ha tudjuk azt, hogy a normál erősségű társalgó beszéd kb. 60–65 decibel erősségű, akkor nem egyszerű elképzelni – ha magunk nem tapasztaltuk –, hogy mit jelent a közeledő jármű zaja, ami személyautó esetében 80 decibel körüli, s amelynél sokkal erősebbek és zavaróbbak az autóbuszok és teherszállítók, vagy éppen a nem kifogástalan műszaki állapotú és elöregedett járművek. Rendkívül sok problémával találhatjuk szembe magunkat. Folytatás a következő lapszámunkban. (x)
