Erzsébetváros, 2013 (22. évfolyam, 1-17. szám)
2013-02-07 / 1. szám
www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2013. február 7. Aktuális 17 Tudomásom szerint bármilyen vallású vagy világnézetű szülő gyermeke jelentkezhet az oktatási központba. Egyedülálló jellegzetesség ez a hazai zsidó iskolák között? Nem ebben különbözünk a többi zsidó iskolától, hiszen Magyarországon a Bét Menachemmel együtt négy iskola van, és ezek általában nyitottak mindenki felé. A különlegességünk abban van, hogy ez az egyetlen héber–magyar kétnyelvű iskola az országban. Noha a képzés nyitott, a gyakorlatban nemigen szokott nem zsidó származású szülők gyermeke ide jelentkezni. Az előírt huszonegy óra világi tanulás mellett még heti tizennégy órát tanulnak héber nyelvet és vallást a gyerekek. Általában aki maga nem vallásos, vagy nem szeretné, hogy a gyermeke ebbe az irányba menjen, az nem jelentkezik ide. Az iskola célja, hogy olyan tudást adjon a gyerekeknek, amelyre az elmúlt hatvan évben nem volt lehetőség, annak ellenére, hogy korábban sok-sok hasonlóan jó nevű iskola létezett. A többi egyházhoz képest is nagyobb a hiányunk, ami az oktatási iskolákat illeti, pedig az oktatás elengedhetetlen a zsidó identitás kialakításához. Miközben fontos a kulturális örökség őrzése és az identitás megteremtése, felmerül a kérdés, hogy nem szigeteli-e el a gyermekeket a társadalomtól, ha ilyen nevelést kapnak? Szerintem a közösséghez tartozás nem elválaszt, hanem megerősít. A magyar társadalom nagyon sokrétű, és sokfajta vallási vagy világnézeti közösség van, ezek sokszínűsége adja a magyar identitás szépségét. Ebbe mindenképpen beletartozik a zsidó identitás. Éppen azt mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy míg egyik órán PetőfiSándort tanítják, a következőn Talmudot tanulnak, vagyis a két örökség nem ellentmond egymásnak, hanem egymást színesíti, kiegészíti. Mi a legfőbb eleme az oktatási módszerüknek? A Bét Menachem iskolában ötvöztük a hagyományos vallásos zsidó oktatást a legmodernebb pedagógiai módszerekkel. A zsidó oktatási módszer, ami talán az egyik legrégebbi a világon, az önálló tanulásra helyezi a hangsúlyt: maguktól tanuljanak meg a gyerekek tanulni, és tegyenek fel kérdéseket. Ez a kompetenciafejlesztés az, amivel a társadalom hasznos tagjaivá válnak, és egész életükben élvezhetik a szellemi gyarapodást. A szövegértés például egyik legfőbb eleme az oktatásunknak: a teljesítményt úgy mérjük, hogy ki fogalmaz meg jobb kérdéseket az olvasottakkal kapcsolatban. Nem fél attól, hogy a gyerekkorban elkezdett vallási képzés később visszájára fordul, felnőttként esetleg a vallás kerülőivé válnak az egykori diákok? Erre több, nagy egyház iskoláiban tanult öregdiák az élő példa... Fontos kérdés ez, hiszen nyilvánvaló veszély. De meg kell próbálni kiszűrni a bajt. Szerintem a tudás semmiképpen sem veszély. Attól lehetne tartani, ha nem az ismeretek, hanem erőltetett vallási dogmák irányába menne az oktatás. Én nem vallásos családban születtem, sőt szinte tabu volt a zsidóság, az igény a gyökereim tanulmányozására bennem merült fel. Akkoriban nem volt olyan iskola, ahol tanulhattam volna komolyabban a kultúránkról. Milyen tankönyveket használnak? A világi tantárgyakat a megszokott könyvekből tanítjuk, és a tanári csapat is világi pedagógusokból áll össze. A vallási tárgyak oktatása részben önálló módon és külföldi példák alapján folyik. Milyen arányban járnak kerületi gyerekek az iskolába? Most mintegy 50 százalékuk érkezik Erzsébetvárosból és a közeli kerületekből. Általában a hangsúlyt a tudásra helyezi. A zsidó vallásban ez fontosabb tényező, mint a hit? A zsidó vallás megközelítésében a tudás a hit színvonalát emeli. A hit ugyanis mindig arról a dologról szól, amit nem vagyok képes felfogni: tehát minél több mindent felfogok, habár szűkebb az a mezsgye, amiben hiszek, de minőségében annál színvonalasabb. Egy kisgyerek, aki sok mindent elhisz, később ismeretei bővülésével egyre több mindenről tudja, hogy mi nem tartozik Istenhez, a tudás gyarapodásával hitének minősége is javul. Az önálló tanulásra helyezi a hangsúlyt a 2011 szeptembere óta a Dohány utcában működő Bét Menachem Zsidó Oktatási Központ, amely az ország egyetlen héber–magyar kéttannyelvű iskolája. Köves Slomó ortodox rabbi lapunknak adott interjújában kiemelte, hogy a zsidó identitás kialakulásában az oktatás a legfontosabb, az elmúlt hatvan évben pedig alig volt lehetőség ilyenfajta iskolák létesítésére. Hagyományőrzés Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője