Erzsébetváros, 2013 (22. évfolyam, 1-17. szám)
2013-02-07 / 1. szám
15 www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2013. február 7. Aktuális A Magyar Kultúra napját ünnepelték az alsóerdősori iskolában Az Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnáziumban már hagyomány, hogy a tanulók életkorához igazodva, projekthét keretében emlékeznek meg a Magyar Kultúra napjáról. Az alsó tagozatosok Az aranyszőrű bárány és a Kerek kő című meséket dolgozták fel. A másodikosok előzetesen rajzokat, bábokat készítettek, a harmadik évfolyamosok pedig színre vitték a meséket. A daraboknak, melyeket iskolagyűlés keretében élő zenei kísérettel adtak elő, hatalmas sikere volt. A felsős zenei osztályok is tevékeny részt vállaltak a megemlékezésen: egy-egy szép, rég elfeledett népdalt mutattak be társaiknak, majd ezt az iskolai versenyek győzteseinek jutalmazása követte. A Magyar Televízió ünnepi műsorai között mutatta be a Himnusz új felvételét, melynek elkészítésében az iskola közel 60 tanulója is részt vett. A gyerekek érdeklődéssel várták a premiert, hátha felismerik magukat a felvételen. Móri Árpádné, az iskola igazgatója szerint ezek a programok lehetővé teszik, hogy a gyermekek számára emlékezetessé, élményszerűvé váljanak az ünnepeink, s ez az iskolai nevelés egyik kiemelt célkitűzése. Ünnep a Kéttannyelvűben is Sok esztendős hagyomány, hogy az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola Kertész utcai székhelye a Molnár Antal Zeneiskolával és a Bóbita Óvodával közösen ünnepli a Magyar Kultúra Napját. A színvonalas kulturális esemény helyszíne ezúttal is az ERöMŰVHÁZ nagyterme volt, ahol az iskola színi tagozatos növendékei Karinthy Frigyes A dúdoló és Nemes Nagy Ágnes A szabadsághoz című verse mellett Molnár Ferenc Az ibolya című művéből adtak elő részletet. Gál Anna, Hidi Norbert, Lukács Dániel, Koszta Bercel, Hoppál Réka és Schumiczky Gréti előadása méltán aratott osztatlan sikert a diák és felnőtt nézők körében egyaránt. A műsort Bendzsák István rendezte, s a tankerület igazgatónője, Bauer Lilla is a nézők között volt. Szellemi értékeink ünnepe A Magyar Kultúra Napját 24 esztendeje, 1989. január 22-e óta ünnepeljük. Az ünnep napján arra emlékezünk, hogy Kölcsey Ferenc 190 éve, 1823-ban éppen ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát szatmárcsekei magányában. Szó szerinti magányban, hiszen nem tudott – bár szeretett volna – Pestre költözni, testvére annyira rosszul gazdálkodott, hogy kénytelen volt ő maga a birtokkal foglalkozni, amit nem kedvelt. Ebben az időben Magyarország forrongott, egymást követték az önkényes rendeletek, adók, óriási volt a nyomor. Kölcsey a versben szembenéz a fájdalmas nemzeti múlttal és próbál egy szebb jövőt elképzelni. A mű először az 1829. évi Aurórában jelent meg. Korábban a nemzetnek nem volt himnusza, mást énekeltek a katolikusok, mást a reformátusok, egy időben népszerű volt a többször is betiltott Rákóczi-nóta is. Hivatalos, állami himnuszként az elnyomás éveiben, sőt még a kiegyezés után is egy ideig Haydn Gott erhalte című művét játszották. A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc 1844-ben egy pályázatra komponálta. A kész művet először a Nemzeti Színházban mutatták be 1844. július 2-án. A Himnusz hivatalosan 1989-ben került be a Magyar Köztársaság alkotmányába (1989. évi XXXI. törvény 75. §.). E nap az elmúlt években egyre erőteljesebben a magyar kultúráról, hagyományainkról, szellemi értékeinkről, nemzeti tudatunk erősítéséről szól, arról, hogy igyekszünk hűek maradni magyarságunkhoz. A kulturális intézmények évről évre ftöbb programmal készülnek erre a januári napra, sok kulturális és művészeti rendezvényt időzítenek ekkorra. Húsz éve immár ezen a napon adják át a kultúrával, pedagógiával és oktatással kapcsolatos állami kitüntetéseket is. Néhány érdekesség a Himnusszal kapcsolatban: • az első világháborús vereség után a Himnusz zenéjének tempóját lelassították • Rákosi Mátyás új himnuszt akart, ezért Illyés Gyulát szövegírással, Kodály Zoltánt megzenésítéssel bízta meg. Állítólag Kodály így felelt a felkérésre: Jó nekünk a régi is • Budakeszin 2006 óta áll V. Majzik Mária négy és fél méter magas Himnusz-szobra, amelyben 21 bronzharang szól • az új útlevélben látható a kézirat szövege, UV-fény alatt pedig a zenemű kottája • a Himnusz kéziratát az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik, kizárólag rendkívüli alkalmakkor tekinthető meg. Ahhoz, hogy még sokáig látható legyen 18–20Cº-os hőmérséklet, 35–40%-os páratartalom és a legminimálisabb megvilágítás szükséges
