Erzsébetváros, 2012 (21. évfolyam, 1-21. szám)
2012-01-26 / 1. szám
10 Erzsébetváros 2012. január 26. www.erzsebetvaros.hu Portré A magyarok királynéjának tartjuk Erzsébet osztrák császárnét, aki népünk iránt érzett szeretete miatt máig az egyik legnépszerűbb történelmi személy hazánkban. A személye körül kialakult kultusz újabb és újabb inspirációt ad a művészetnek, számtalan szobrot állítottak tiszteletére. Kerületünk éppen 130 éve viseli a nevét. « A monarchia legendás királynéja Részben a romantika korából eredt, hogy Erzsébet királyné egészen fiatal korától különleges érzelmi kötődést táplált Magyarország iránt, hiszen az 1840-es években általános romantikus lelkesedés övezte népünket. „Valamiféle pozitív gulyás, csikós-harcos nemzetként éltünk akkoriban a köztudatban, minden bizonnyal ezzel a képpel találkozott a leendő császárné is. Később, uralkodása idején, partnert talált a magyar arisztokráciában. A porosz-osztrák háború idején hazánkba menekült, és ekkor már a néppel is érintkezett” – mondta lapunknak Gergely András történész, a monarchia korának szakértője, aki az idehaza máig élő Sissi-kultusz ellenére különösebb szerepet nem tulajdonít a királynénak a magyarság történelme szempontjából. A visszaemlékezések szerint a fiatal, természetkedvelő császárné bécsi tartózkodásának első napjától boldogtalannak érezte magát a merev és szigorú bécsi udvarban. A nehézségeket tetézte anyósával, Zsófia főhercegnével kialakult feszült viszonya, aki Erzsébet első három gyermekét – Zsófiát, Gizellát és Rudolfot – születésük után elválasztotta tőle, és a saját lakosztálya mellett helyezte el őket. Az öntudatra ébredt Sissi később ultimátumot fogalmazott meg férjének, miszerint ha nem hagyják, hogy gyermekeivel kapcsolatos dolgokban döntést hozzon, elhagyja az udvart. Erzsébet első éveiben több nyelven – köztük franciául és csehül – is megtanult, elsajátította a társasági illemet, de Európa egyik legkonzervatívabb udvarának merev etikett-előírásait nem tudta és nem is akarta elfogadni. Komoly bonyodalmakat okozott az udvari eti kettben, amikor 1863-ban magyar tanárt foga dott, egy év múlva pedig már magyar Európa egyik legkonzervatívabb udvarának merev etikett-előírásait nem tudta és nem is akarta elfogadni. Politikai pályafutásában legnagyobb győzelmét a magyarkérdésben érte el. Szilléry Éva
