Erzsébetváros, 2012 (21. évfolyam, 1-21. szám)
2012-02-23 / 3. szám
www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2012. február 23. Reflektor 7 « Önkormányzatok transzparencia sorrendje (2010) 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% 13. kerület Békéscsaba Szeged 10. kerület Szolnok Debrecen Kaposvár Nagykanizsa Veszprém 11. kerület Győr 19. kerület Kecskemét 3. kerület 8. kerület Nyíregyháza 16. kerület 21. kerület 15. kerület 9. kerület 7. kerület 2. kerület Miskolc 18. kerület 23. kerület 22. kerület 14. kerület 6. kerület 17. kerület Szombathely Salgótarján Pécs Dunaújváros 12. kerület 5. kerület 4. kerület 1. kerület 20. kerület Sopron Zalaegerszeg Szekszárd Tatabánya Székesfehérvár Hódmezővá- sárhely Érd Eger 100,00% 100,00% 100,00% 94,55% 92,73% 89,09% 87,27% 85,45% 83,64% 81,82% 81,82% 49,49% 36,36% 32,73% 30,91% 30,91% 29,29% 27,27% 25,45% 25,45% 25,45% 25,45% 25,45% 23,64% 21,82% 21,82% 21,82% 21,82% 20,00% 20,00% 20,00% 20,00% 20,00% 18,18% 18,18% 18,18% 18,18% 16,36% 14,55% 10,91% 10,91% 7,27% 7,27% 7,27% 5,45% 5,45% Működési többlet A legnagyobb működési hiány Erzsébetvárosban 2005 és 2008 között mutatkozott, ezekben az években volt a legmagasabb a vagyonértékesítés. 2006-ban például majdnem 2 milliárd forint működési hiánnyal zárt a költségvetés. 2010-ben következett be fordulópont, ekkor ugyanis majd negyedére csökkent a vagyonértékesítés és az önkormányzati ingatlaneladás. Erzsébetváros vezetése folyamatosan csökkentette az önkormányzat működési hiányát, mi több, 2011 volt az első olyan esztendő, amelynek során az önkormányzat jelentős működési többlettel számol, ennek várható összege 300 millió forint felett alakul. Forrás: Erzsébetváros Önkormányzat Az önkormányzati működés átláthatóságának sorrendje Erzsébetváros nemcsak az önkormányzati rangsorban ugrott előre, hanem az önkormányzatok átláthatóságának sorrendjében is az élen jár. A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy egy önkormányzatnál mennyire volt bonyolult az adatokhoz való hozzáférés, elérhetőek voltak-e a közérdekű adatok, illetve az önkormányzatok mennyire voltak készségesek az adatszolgáltatásban. A 2010-es felmérés alapján Erzsébetváros a 11. helyen állt, míg 2011-ben 100%os indexszel – a 20. és a 13. kerülettel holtversenyben – a maximumot nyújtotta az adatszolgáltatásban. A gimnázium után továbbtanulók aránya Kiváló eredményt értek el az erzsébetvárosi diákok a továbbtanulás terén, ugyanis a VII. ke rü letben a gimnáziumokból továbbtanulók aránya 100%-os lett 2011-ben. Az adatokból kitűnik, hogy a fővárosi kerületek előnyben vannak más városokhoz képest, mivel a budapesti oktatási intézmények elérhetősége, felszereltsége, színvonala, így a továbbtanulás esélyei is nagyobbak. A fejlődés oka vélhetően az, hogy a kerület vezetése elkötelezett az oktatási, nevelési intézmények fejlesztése terén, ezért az elmúlt évben sor került több iskola, óvoda felújítására, felszereltségének bővítésére is. Az önkormányzati intézményfejlesztés A felmérés arra is kitért, hogy történtek-e változások az intézményfejlesztésben a tavalyi kutatáshoz képest. A VII. kerület a 2. helyen áll a budapesti kerületek között, vagyis lényegesen többet költött karbantartásra, felújításra, mint más települések. Az eredmény elérésében közrejátszik az Erzsébet-terv komplex fejlesztési program, amelynek keretében számos műemlék épületével megújult a Kazinczy utca, emellett az oktatási, egészségügyi és közrendvédelmi intézmények renoválására, felújítására is sor került. Forrás: Magyar Progresszív Intézet Önkormányzatok transzparencia sorrendje (2011) 0% 20% 40% 60% 80% 100% Zalaegerszeg Szolnok Szeged Kecskemét Kaposvár Eger Debrecen Békéscsaba 20. 13. 7. Salgótarján Dunaújváros Tatabánya Nyíregyháza 14. 12. Nagykanizsa 6. 8. 4. Veszprém Szombathely Székesfehérvár Szekszárd Sopron Pécs Miskolc Hódmezővá- sárhely Győr Érd 23. 22. 21. 19. 18. 17. 16. 15. 11. 10. 9. 5. 3. 2. 1. Működési hiány Év ezer Ft Működési hiány az adott év eredeti költségvetési rendelete alapján 2006.-1,926,530 2007.-896,021 2008.-796,604 2009.-476,767 2010.-85,333 2011. +300 millió (várható többlet)
