Erzsébetváros, 2012 (21. évfolyam, 1-21. szám)
2012-10-04 / 16. szám
www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2012. október 4. 130 éves Erzsébetváros 15 Bajza József (1804–1858) ügyvéd, költő, publicista, színigazgató. 1848-ban a Kossuth Hírlapja című napilap szerkesztője. A szabadságharc bukása után 1851-ig bujdosott. Nevét utca viseli. Csányi László (1790–1849) huszártiszt, földbirtokos, politikus, közlekedésügyi miniszter. 1848 márciusában a Közcsendi Bizottmány tagja. December 31-től a főváros kormánybiztosa. 1849-ben erdélyi teljhatalmú biztos, majd 1849. május 2-től a Szemere-kormány közlekedési minisztere. A világosi fegyverletétel után Haynau Pesten felakasztatta. Nevét utca viseli. Dembinszky Henrik, Dembiński (1791– 1864) lengyel szabadságharcos, magyar honvéd altábornagy. Többször leváltották, felmentették, maga is lemondott. Alkalmatlansága sokszor lett nyilvánvaló, Szegedet harc nélkül adta fel. Világos után emigrált, Párizsban írta meg emlékiratait. Nevét utca viseli. Garay János (1812–1853) költő, elbeszélő, egyetemi tanár. 1848-ban Kossuth Hírlapjának segédszerkesztőjeként is működött. Világos után versei miatt haditörvényszék elé állították, majd hamarosan szabadon engedték, de megfosztották katedrájától. Nevét tér és utca is viseli. báró Jósika Miklós (1794–1865) a magyar regényirodalom egyik első jelentős képviselője. 1848–49-ben a Honvédelmi Bizottmány tagja, utóbb a Kegyelmi Szék bírája lett. Világos után külföldre menekült, végül Brüsszelben telepedett le. Nevét utca viseli. Klauzál Gábor (1804–1866) politikus, ügyvéd, miniszter. 1848. április 7-től szeptember 10-ig a Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere, a mérséklő, egyezkedő politika híve. A fegyveres harcok megkezdésekor visszavonult. Nevét tér és utca őrzi. Madách Imre (1823–1864) költő, író. A szabadságharcban szívbaja miatt nem tudott részt venni. A bukás után menedéket adott Kossuth Lajos személyi titkárának, Rákóczy Jánosnak, ezért egyévi börtönbüntetést kapott. Nevét tér és utca is őrzi. Peterdy Gábor (1817–1892) közgazdasági író. 1848–49-ben Székesfehérvár polgármestere. 1848 szeptemberének végén népfelkelést szervezett, melynek segítségével lefegyverezte Jellašić székesfehérvári helyőrségét. A szabadságharc bukása után külföldre menekült, majd visszatérte után letartóztatták. Utcát neveztek el róla. Rottenbiller Lipót (1806–1870) jogász, főpolgármester. 1843-tól Pest alpolgármestere, 1848-tól főpolgármestere. Az abszolutizmus idején elmozdították hivatalából. 1861-ben ismét főpolgármester lett, pár hónap múlva azonban lemondatták, és csak 1865-ben foglalta el újra hivatalát. Nevét utca őrzi. Vörösmarty Mihály (1800–1855) epikus, lírikus, drámaíró. 1848-ban képviselő volt. Világos után bujdosott, 1850-ben kegyelmet kapott. Temetése volt az első nemzeti tömegtüntetés az önkényuralom ellen. Utcát neveztek el kerületünkben róla. Az aradi tizenhármak A képekért köszönet a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumának
