Erzsébetváros, 2012 (21. évfolyam, 1-21. szám)
2012-01-26 / 1. szám
19 www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2012. január 26. Sportélet A testnevelés helyzete Az 1870-es évek végén a hadügyminisztérium mellett több társadalmi szervezet is kifejezésre juttatta a testneveléssel kapcsolatos elégedetlenségét, ugyanis az ország tanintézetei közül alig néhánynak az óratervében szerepelt a tornaoktatás, ráadásul az azzal kapcsolatos szemlélet is korszerűtlen volt. A minisztériumok számára ez azért is volt fájó, mert a sorozásra kerülő fiatalok egyre növekvő százalékarányban alkalmatlannak bizonyultak a katonai szolgálatra. A tanintézetek tantervébe 1881-ben be is került a testnevelés, a foglalkozások számát pedig – a katonai gyakorlásra való tekintettel – az alsó osztályokban 4-4, a felsőkben 2-2 órában írták elő. A tornaórák egyhangú oktatásanyaga azonban nem elégítette ki a diákság mozgásigényét, ezért a hetedik kerületi polgári és népiskolákban az elsők között látták be, hogy a szellemileg túlterhelt i?úságot szabadtéri játékokkal és fizikai erőnlétnövelő feladatokkal kell nevelni. A diákok ekkor kezdtek iskolai keretek között korcsolyázni, úszni és vívni. 1890-től a városligeti tó mellett, többek között erzsébetvárosi iskolák részvételével, nagyszabású vetélkedők zajlottak, melyeken akár 60 város száznál is több tanintézete vett részt. Sportélet a kerületben A magyar sport lendületes fejlődését az 1870-es évektől a századfordulóig három tényező segítette: az iskolai tornaórák kötelezővé tétele, az olimpiai eszme életre keltése és az ezeréves Magyarország ünnepe, a Millennium ünnepségsorozat. Erzsébetvárosban sem volt ez másképp. « Labdarúgó gyerekek a Millenáris-pályán Medicinlabda gyakorlat a Hernád utcai fiúiskolában Korcsolyázó gyerekek a Marczibányi téri jégpályán