Erzsébetváros, 2012 (21. évfolyam, 1-21. szám)
2012-01-26 / 1. szám
12 Erzsébetváros 2012. január 26. www.erzsebetvaros.hu Irodalom Erzsébetváros a magyar irodalomban A magyar irodalmi élet fellegvára Erzsébetváros. Innen indultak el és ide érkeztek vissza legtöbben nagyjaink közül is. Szellemi műhelynek és lakóhelynek is kitűnőnek bizonyult a kerület. Vonzó volt a pályakezdők számára is, hiszen itt tömörültek a könyvkiadók, nyomdák és folyóiratok. Itt volt a Nyugat szerkesztősége, ami önmagában is nagy vonzerőt jelentett. « 1. rész Kazinczy Ferenc (1759–1831) író, műfordító, kritikus, irodalomszervező, akadémikus, a magyar nyelvújítás vezéralakja. Pesten folytatott jogi tanulmányokat. 1788-ban Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal megalapította a Magyar Museumot, majd saját lapot indított Orpheus címmel. 1825-ben részt vett a Magyar Tudós Társaság megteremtésében, és 1830-ban a történettudományi osztály tagja lett. 1831-ben már az összes akadémiai gyűlés aktív résztvevője. Élénk kritikai tevékenységet folytatott, amely kihatott az ország irodalmi életére. Pályakezdő írók egész sora hozzá fordult véleményért: Berzsenyi Dániel, Szemere Bertalan, Kölcsey Ferenc, Fáy András és mások. Erzsébetvároshoz irodalmi és baráti szálak kötötték. Arany János (1817–1882) költő, műfordító. ha fényképezték vagy túlságosan szemügyre vették. A Kisfaludy Társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója és főtitkára. Petőfivel való szoros baráti kapcsolata által többször megfordult Petőfiék otthonában, Erzsébetvárosban. S okan mondják, hogy Erzsébetváros az egyik legnagyobb kulturális és irodalmi hagyományokkal rendelkező kerület Budapesten. Ha csak ide kötődő klasszikusainkat nézzük, akkor is igaz a megállapítás, hiszen szinte az egész magyar irodalom történetét, jelenlétét, reprezentatív képviseletét érezzük. Nem véletlen az sem, hogy itt született meg a városi jellegű, urbánus magyar irodalom, ami – ellentmondásaival együtt – vonzóvá vált. A XIX. század második felében a fővárosba – ezen belül is Erzsébetvárosba – igyekezett a legtöbb író, költő. Ugyanis új lapok, folyóiratok indultak itt; és a nyomdák, kiadók jelentős része is a VII. kerületben volt. A kávéházak, irodalmi műhelyek szintén ide tömörültek. Különösen két irodalmi-művészeti centrum volt: az Athenaeum és a New York-palota. Az alábbiakban időrendi sorrendben villantjuk fel azoknak az irodalmároknak a nevét, tevékenységét, kötődését, akik már nem élnek, azonban Erzsébetváros szellemi örökségéhez tartoznak. Itt éltek, alkottak
