Erzsébetváros, 2011 (20. évfolyam, 1-21. szám)
2011 / 5. szám
Anno megalapította a híres Ernő László Institute-ot, amely a ma is működik egy holding tagjaként. Bőrgyógyászként a hírességek orvosa lett, kozmetikumai mai napig vezető termékek. Olyan embereket kezelt, mint Audrey Hepburn, Hubert de Givenchy vagy Jacqueline Kennedy. Irén békében, gazdagon él, szerető férjével, míg meg nem hal. És most nézzük meg alaposabban a Gombák körüli kuszaságokat. Először is a nevük: állítólag Margit férjének Gombaszögi birtokáról kölcsönözték. Aztán itt egy furcsaság, tudniillik a Színházi Élet egyik számában váratlan fordulattal írják, hogy tulajdonképpen nem négyen, hanem öten voltak. Bizonyíték semmi, csupán az állítás. Hasonlóan ahhoz, ahogyan Margitról elterjed, hogy bérbeadott szépségével teremti meg maga és testvérei számára az előrejutást a szinipályán vagy ahogyan Fridát összeboronálják mindenféle hírességgel, persze nem akárkikkel, a neves olasz zeneszerzővel, Pietro Mascagnival, vagy ami ennél hajmeresztőbb, Károllyal, a leendő IV. Károly utolsó osztrákmagyar királlyal. Most pedig következzék a mind.ent túlélő pletyka, a valódi városi mítosz: Heltai Jenő róluk mintázta a Tündérlaki lányok történetét. Érdemes utólag mindezt helyretenni, mert még ma is azt írják mindenütt. A Tündérlaki még meg sem született, amikor Heltai 1911-ben megjelenteti Az utolsó bohém című regényét. Az alaphelyzet éppen az, mint a három évvel későbbi Tündérlaki lányokban. A regény lányait Sárváriaknak hívják és négyen vannak: Panni, Ilka, Jelka, Nelka, no meg egy öccsük: Karcsi. A történetben Panni „olyan” lány, egy báró kitartottja, belőle élnek a többiek, no és persze a Mama. Három évvel később, 1914-ben megjelenik A tündérlaki lányok, története szinte azonos Az utolsó bohém-évei, amely eredetileg kurta kis novella, a szereplők neve: Ella, Irén, Putyi. Igen, megértem, nagy a kísértés a hölgyek névazonossága okán. A szintén 1914-es színdarabban a lányok újra négyen vannak, mint az előkép Az utolsó bohém-ben: Olga, Manci, Sári és az „olyan lány” Boriska. Érdekességképpen említem, hogy A tündérlaki lányok 1957-es kiadásában, még Heltai életében, újra hárman vannak a lányok és két név ismét változik: Marika, Jolán és Putyi. Itt Putyi a züllött leány. A darabot a Vígszínház mutatja be 1914. február 14-én, a siker óriási, a lapok lelkesen számolnak be az előadásról, amelyet a legendás igazgató, Jób Dániel rendez. Sári szerepét vajon ki játszhatná más, mint a tizenhat éves Gombaszögi Ella. A sajtó másról nem ír, igaz, nem is írhat még, hiszen ha volna is alapja a pletykának, idő kell az elterjedéséhez, kitárgyalásához, márpedig a darab ekkor még friss. Sebaj, eltelik közben hét év, midőn a Vígszínház ismét előveszi a művet és 1921. szeptember 09-én új betanulásban állítja színpadra. Sári szerepében ismét Gombaszögi Ella. Nyomok után kutatva átnéztem a „vérszomjas” sajtót, ám újabb lelkendezésen kívül egyetlen árva utalás sem, semmiféle Gombaszögi-Tündérlaki azonosságra. Heltai természetesen hallgat, szerintem azért, mert nincs mit mondania az ügyben. Évekkel később, 1966-ban a nagy tanú, Stella Adorján az, aki le meri írni, sőt tényként közli, s ezzel megrögzíti, hogy a lányok tulajdonképpen öten vannak, bár adós marad az ötödik nevével, ő hinti el a Gombaszögi-féle névadást is, majd ellentmondást nem tűrve közli: „A Gombaszögi-nővérek legendás karrierje ihlette meg Heltai Jenőt, hogy megalkossa ma immár klasszikus vígjátékát.” Közvetlen bizonyítékaim nincsenek, csak magyaráGombaszögi-nővérek legendás karrierje ihlelte meg Heltai Jenők hogy megalkossa ma immár klasszikus vígjátékát. ** zataim, de azok talán logikusak. Nehezen hihető, hogy Heltai, a talpig úriember, egy esetleges pesti pletyka színdarabba öntésén munkálkodjék. Ha valóban ez lett volna a célja, feltehetően nem nevezi el novellája hősnőit az igaziakkal azonos módon. Ha Heltai valamit el akar takarni vélhetően más nevet ad szereplőinek. Úgy tűnik tehát, a pletyka alapja a szimpla névazonosság és Stella tanúságtétele. Ha engem kérdeznek, szerintem egy árva szó sem igaz az egészből vagy lépjen elő az, akinek bizonyítékai vannak! Akárhogyan is volt annyi bizonyos, hogy a Gombaszögi lányok léte megállás nélkül izgatta, sőt izgatja ma is Budapestet, ennek köszönhető a pletykák toposzként való hagyo- mányozódása, sőt kanonizálása. Végezetül egy emlékező sétát javaslok: ha szeretnék meglátogatni a hölgyeket, megtehetik, hiszen Irén kivételével, akit New Yorkban temettek, valamennyien a Kerepesi 'temetőben nyugszanak: Gombaszögi Ella — Kerepesi temető: 33-1-51 la Gombaszögi Margit - Ella mellett nyugszik Gombaszögi Frida — Kerepesi temető: 34 közép -férjével, Miklós Andorral együtt A fotókért köszönet az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának.
