Erzsébetváros, 2011 (20. évfolyam, 1-21. szám)
2011 / 20. szám
Erős vár a mi Istenünk! A Városligeti fasor és a Bajza utca sarkán immár 106 éve áll az evangélikus gimnázium és templom épületegyüttese. A főváros legdíszesebb protestáns temploma 1905-ben épült, neogótikus stílusban. Tervezője Pecz Samu evangélikus mű építész volt, akinek nevéhez többek között a Központi Vásárcsarnok megalkotása is fűződik. A fasori templom egyik dísze a kapuja fölött található, a gyermekeket megáldó Jézust ábrázoló Róth Miksamozaik, a másik pedig az ugyancsak a művész által alkotott, öt méter átmérőjű rózsaablak. A templom legmegragadóbb látnivalója azonban az oltárkép. „Ez mindenki számára, aki egyszer is volt az épületben, megmarad – árulta el lapunk munkatársának Pelikán András, a gyülekezet beosztott lelkésze. – A Benczúr Gyula által festett mű, amelyen a napkeleti bölcsek a kisded Jézus előtt hódolnak, kifejezi azt az örömöt, ami a közelgő karácsonyban évről-évre megismétlődik, vagyis hogy Krisztushoz tartozunk, és ő a mi szabadítónk.” Ezt az örömhírt igyekeznek Isten szolgálói minél szélesebb körben szétsugározni. „Minden korcsoport felé próbálunk nyitni, s folyamatosan keresünk olyasféle területeket, ahol olyan megszólítási mód van, amit eddig nem használtunk ki” – mondta a lelkipásztor. Ez pedig mármár történelmi örökség, hiszen korábban is a „nyitás” jellemezte a fasori Istenházát. Ez volt ugyanis az első budapesti evangélikus templom, melyben csak magyar nyelven folytak az istentiszteletek. Jelenleg más „kuriózuma” van a felekezetnek. „Három éve itt kezdődtek elsőként havi rendszerességgel angol nyelvű istentiszteletek más országokat is megjárt vagy angol nyelvet tanuló magyarok és külföldről hazánkba érkező érdeklődők számára. Advent kezdetétől Scott Ryll amerikai evangélikus missziói lelkész tart minden vasárnap istentiszteletet – mondta Aradi György parókus lelkész. A másik újdonság a jazz-istentisztelet, amely a zenében rejlő szabadságot, változatosságot és újszerűséget próbálja meg igényes teológiai tartalommal ötvözni. Legközelebb december 18-án kerül sor ilyenre”. A zene egyébként is fontos szerepet játszik a fasori gyülekezet életében, hiszen a Zeneakadémia Egyházzene-tanszékének protestáns fele évnyitó, évzáró és karácsonyi összejöveteleit is ebben a templomban tartja. „Odafigyelünk a hagyományos és igényes zenei életre, külön büszkék vagyunk neves Angster orgonánkra és a végzős zeneakadémistákból alakult kamarazenekarunkra – emelte ki a lelkész. – Az Anima Musicae néven futó zenekar próbáinak állandó helyszíne gyülekezeti termünk, ezért tagjai, »cserébe« a mi istentiszteleteinken is játszanak. Nagy örömet jelent számunkra, hogy nemzetközi versenyeket is nyertek már.” A gyülekezeti terem a bibliaórák, a hittanos alkalmak és a szeretetvendégségek mellett másra is szolgál: olykor időszaki kiállításoknak is otthona. „Neves művészeknek adtunk már teret, például a Kossuth-díjas Polgár Rózsa textilművész, vagy a szintén ugyanezzel a díjjal kitüntetett Aknay János festőművész is állított ki nálunk. Most, a fővárosban először, éppen Ruzicskay György Teremtő kezek című tárlatát láthatják – egészen vízkeresztig – az érdeklődők. A FENTI MONDAT SOK MINDENT KIFEJEZ. AZON TÚL, HOGY ZSOLTÁRIDÉZET, A PROTESTÁNSOK EGYIK LEGKEDVELTEBB ÉNEKE IS, AMELYET MOZGÓSÍTÓ HATÁSA MIATT A REFORMÁCIÓ „HARCI DALÁNAK” IS HÍVTAK. A LUTHER MÁRTON ÁLTAL ÍRT ÉNEK KEZDŐ SORÁNAK NÉPSZERŰSÉGÉT JELZI, HOGY MAGYARORSZÁGON – AZ ERZSÉBETVÁROSI VÁROSLIGETI FASORBAN IS ÜDVÖZLÉSKÉNT IS HASZNÁLJÁK: EZZEL AZ ÖNBIZALMAT ÉS RENDÍTHETETLEN HITET SUGÁRZÓ SZÉP METAFORÁVAL KÖSZÖNTIK EGYMÁST AZ EVANGÉLIKUSOK. Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség 1071 Bp., Városligeti fasor 17. A Lelkészi Hivatal címe: 1071 Bp., Damjanich u. 28/B földszint 1. 17 Egyház
