Erzsébetváros, 2011 (20. évfolyam, 1-21. szám)

2011 / 19. szám

Erzsébetvárosi fényrajzok L‍A‍P‍U‍N‍K‍ ‍S‍Z‍E‍R‍K‍E‍S‍Z‍T‍Ő‍S‍É‍G‍E‍ ‍Ú‍J‍ ‍Á‍L‍L‍A‍N‍D‍Ó‍ ‍R‍O‍V‍A‍T‍O‍T‍ ‍I‍N‍D‍Í‍T‍,‍ ‍A‍M‍E‍L‍Y‍B‍E‍ ‍M‍I‍N‍D‍I‍G‍ ‍N‍É‍H‍Á‍N‍Y‍ ‍F‍O‍T‍O‍G‍R‍Á‍F‍I‍Á‍T‍ ‍ V‍Á‍L‍O‍G‍A‍T‍U‍N‍K‍ ‍B‍E‍ ‍A‍ ‍M‍Ú‍L‍T‍ ‍E‍M‍L‍É‍K‍E‍I‍B‍Ő‍L‍.‍ ‍H‍A‍ ‍V‍A‍N‍ ‍A‍ ‍B‍I‍R‍T‍O‍K‍U‍K‍B‍A‍N‍ ‍O‍L‍Y‍A‍N‍ ‍F‍É‍N‍Y‍K‍É‍P‍ ‍V‍A‍G‍Y‍ ‍K‍É‍P‍E‍S‍L‍A‍P‍,‍ ‍ A‍M‍E‍L‍Y‍E‍N‍ ‍F‍E‍L‍I‍S‍M‍E‍R‍H‍E‍T‍Ő‍ ‍A‍ ‍R‍É‍G‍I‍ ‍E‍R‍Z‍S‍É‍B‍E‍T‍V‍Á‍R‍O‍S‍,‍ ‍T‍E‍G‍Y‍É‍K‍ ‍M‍E‍G‍,‍ ‍H‍O‍G‍Y‍ ‍M‍E‍G‍O‍S‍Z‍T‍J‍Á‍K‍ ‍V‍E‍L‍Ü‍N‍K‍.‍ ‍ B‍ó‍k‍a‍ ‍B‍.‍ ‍L‍á‍s‍z‍l‍ó‍ Magyar Színház – Hevesi Sándor tér 4. (korábban Izabella tér) A valaha csodálatos, kétemeletes épületet Láng Adolf ter­vezte. A teátrum 1897-ben nyílt meg. 996 fő befogadására volt alkalmas. A nagy színházak közül ebben az időben a Magyar volt akusztikailag a legjobb. Az Országos Színház­történeti Múzeum és Intézetben talán még ma is megvan az a tábla, amely az eredeti épület dísze volt, s amelyen a következő szöveget lehetett olvasni: „A Magyar Színházat alapította Evva Lajos, Hegedűs Béla, Rákosi Szidi. Épült 1897. Újjáépítette Beöthy László igazgatása alatt 1914-ben Vágó László.” (Vajon miért nem helyezzük vissza?) A fotón már a Vágó-féle épületet látjuk. Az 1897. szeptember 19-i nyitó műsor Szávai Gyula Az első lépés című darabja volt. A színház vezetését 1898-ban Erzsébetváros híres színi direktora, Beöthy László vette át. Az 1932/33-as évadban került ide a Nemzeti Színházban kényszernyugdíjazott Hevesi Sándor. A teátrum a II. világ­háború alatt Új Magyar Színház néven, csökkenő színvo­nallal játszott. 1945 után az épületben működő színházak: a Nemzeti Színház Kamaraszínháza, a Madách, a Petőfi, a Nemzeti és a Magyar Színház. Az Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom – Rózsák tere A kép feltehetően a templommal szemközt álló ház­ból, a volt Protestáns Országos Árvaház épületéből készült. A „Rózsák” régen Baromvásár tér volt, később, 1879 után Szegényház térre „keresztelték át” a rajta álló szociális intézmény után. Valaha itt volt a városi kivégzőhely is. Az újonnan alakult kerület, Erzsébetváros polgárai 1881-ben templomot emeltek a téren, amelyet Czig­ler Győző tervezett. A szent hajlékot azonban szinte azonnal „kinőtték” a kerület lakosai, ezért megvették a központi parcellát, ahol a Steindl Imre (az Ország­ház tervezője) tervei alapján készült újabb „istenházát” 1901. május 16-án szentelték fel. A korábbi kis temp­lomot 1905-ben a görög katolikus egyháznak adták át. 12 Kép-múlt

Next

/
Thumbnails
Contents