Erzsébetváros, 2011 (20. évfolyam, 1-21. szám)
2011 / 16. szám
Törődéssel segíteni PROBLÉMÁS OTTHONOK, NEHÉZ SORSÚ GYERMEKEK MINDIG VOLTAK, LEGFELJEBB ÉVTIZEDEKKEL EZELŐTT NEM KERÜLTEK ANNYIRA FELSZÍNRE, MINT MANAPSÁG – VÉLI URAY GERGELY, A HETEDHÉT GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT VEZETŐJE. MINT MONDJA, EGYRE TÖBB AZ ISKOLAI HIÁNYZÁS, ÉS A HÉTVÉGI „CSELLENGŐKRE” IS TÖBB FIGYELMET KELL FORDÍTANIUK. Szilléry Éva – Honnan ered küldetéstudata a szociálisan rászoruló kiskorúak támogatására? – Lehetne olyan sztereotip választ adni erre, hogy szeretem a gyerekeket, de ez a feladat messze nem csak a kiskorúakról, inkább a családokkal végzett munkáról szól. Izgalmas dolognak tartom, hogy emberekkel foglalkozhatom. Noha a pályaválasztás kezdeti szakaszában még nem tudatosult bennem a hivatásom, később mégis szociális munkás lettem. Dolgoztam egyebek mellett gyermekotthonban, hajléktalan ellátásban és családgondozóként gyermekjóléti szolgálatnál. Pedagógus szülők gyermeke vagyok, talán tőlük örököltem a szociális érzékenységet. – Mennyire szorulnak segítségre az itt élő gyerekek? – Erzsébetváros a legkisebb és a legsűrűbben lakott budapesti kerület, ennek köszönhetően a problémák is fokozottan vannak jelen benne. Általánosak itt a szociális nehézségek, a különböző szenvedélybetegségek és a kezeletlen pszichiátriai problémák, és sok az egy szülővel vagy „mozaikcsaládban” (nem vér szerinti szülővel – a szerk.) nevelkedő gyermek is. Az ilyen helyzetek általában újabb problémákat generálnak. Többnyire összetett nehézségekkel találnak meg bennünket ügyfeleink, egy úgynevezett „jelzőrendszeren” keresztül. Ennek tagjai a nevelési, oktatási intézmények, a rendőrség, a nevelési tanácsadó és minden olyan intézmény, amely valamilyen módon kapcsolatba kerülhet a gyerekekkel, a családokkal. – Milyen lépésekben orvosolják a problémákat? – Amennyiben az alapellátás – amely választható, vagy adott esetben kötelező – nem vezet eredményre, úgy a jegyzői gyámhatóság úgynevezett „védelembe vételre” kötelezheti a családot. Ha ez utóbbi sem hoz megoldást, akkor végső esetben a családból történő kiemeléssel kell segíteni a kiskorún. Hangsúlyozom, hogy mi minden eszközzel azon dolgozunk, hogy a gyermek a családjában nevelkedjen, de ha csak pusztán anyagi okok miatt is ellehetetlenül az otthoni helyzete, a jogszabálynak megfelelően ki kell vennünk onnan. Nem szeretnénk kizárólag a kerület határain belül ellátni a problémás fiatalokat, noha ez az elsődleges feladatunk. 12 Portré
