Erzsébetváros, 2011 (20. évfolyam, 1-21. szám)

2011 / 2. szám

Lokáli>ulriól(i

A KIRÁLY UTCA 27. SZÁMÚ ÉPÜLET EGYIK ÜZLETPORTÁLJA MEGÁLLÁSRA KÉSZTETI A SÉTÁLÓT, ÉS HA BELÉP A KICSI HELYISÉGBE, KÜLÖNLEGES VILÁGBA CSÖPPEN. A MŰEMLÉKKÉ NYILVÁNÍTOTT BERENDEZÉS MINDEN FELÜLETÉT EGYEDI KIVITELEZÉSŰ, SZÍNES TŰZZOMÁNC JELVÉNYEK BORÍTJÁK. AKÁR A MADÁCH GIMNÁZIUM DIÁKJÁNAK KÉPZELHETI MAGÁT AZ IDE BETÉRŐ, AKÁR EGY CSERKÉSZCSAPAT TAGJÁNAK, A SZERINT, HOGY MILYEN JELVÉNYT TŰZ KI

SAPKÁJÁRA, VAGY KABÁTJÁRA.

Buda Katalin írása

A jelvénygyártás története Magyarországon a 19.

század végére vezethető vissza. Ekkor létesül az Első Magyar Tűzománc Kézelőgomb és Jelvénygyár az erzsébetfalvi Közműhelytelepen. A gyáralapító nagyapa unokája, Berényi Zsuzsanna Ágnes matematikai doktor és történész kandidátus a legavatottabb ismerője a gyár történetének, hiszen később az ő szülei folytatják a mesterséget. Nagyapja, amint csak teheti, a külső területről a Kazinczy utca 10. számú házba helyezi át gyárát. Itt készülnek az első iskolajelvények az 1920- as évek elején. 1929-ben veszi át édesapjától legkisebb fia, Berényi Lajos az üzemet, melyet a Holló utca 14-be költöztet. Ekkor nősül meg, s veszi feleségül, Barta Líviát, Zsuzsanna Ágnes édesanyját. Itt válik nagyüzemmé a jelvénygyártás, ekkor már több munkást foglalkoztat. Zsuzsanna anyai nagyapja ugyancsak a Holló utca 14. számú épületben aranyműves, ékszerész és órás kisiparos tevékenységet folytat. A Holló utca 14. számú ház baloldali részében a jelvénykészítés, a jobboldaliban pedig az aranyművesség

amolyan családi alapon folyik, egészen 1945-ig. Szerencsére a háború nem okozott kárt sem bennük, sem az épületben, de izgalmakban bőven volt részük.

1945-ben betér az üzletbe egy orosz katona eltört jelvényével. Zsuzsanna édesapja kijavítja, az orosz katona annak rendje-módja szerint kifizeti a munkát.

Másnap viszont elviszik édesapját az oroszok. Fogalma se volt senkinek hol kereshetnék. A talpraesett férj üzenetet küld a családnak, hogy hol tartják fogságban. így értesülnek róla, hogy a Városligeti fasor egyik villájában őrzik. Újságíró Imre bátyja, a népszerű íróval, Zilahy Lajossal egy szobában dolgozik. Zilahyról kevesen tudják, hogy ő a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság első elnöke Szent-Györgyi Alberttel együtt. Ennek köszönhetően a családfő hamarosan hazatérhetett. Később kiderül, hogy az orosz katona ezt a kitüntetést nem viselhette, parancsnoka valószínűleg ezért büntethette meg őt és Zsuzsanna apját is. Ettől fogva javítást nem vállal édesapja. Ám nincs vége az izgalomnak. Államosítani akarják üzletét, ezért