Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)

2010-11-05 / 15. szám

I<N<N<E<PJ A Himnusz dallamai után Bendzsák István színtársulat-ve­zető köszöntője hangzott el, majd József Attila: A Dunánál című versét szavalta el Öze Áron, szín­művész, a Magyar Színház igaz­gatója. A verset Kodály Zoltán: Fölszállott a páva című művét ad­ta elő a Capella Silentium kórus, akiket Lukács András előadómű­vész követett szavalatával (Márai Sándor: Mennyből az angyal) Az ünnepi műsorban eztán elhang­zott egy füvolaszóló, Móré Irén előadásában, majd Bokor Zsuzsa nyújtotta át a közönségnek A 1 - bért Camus: A magyarok vére cí­mű írását. (A Nobel-díjas francia író a forradalom huszadik évfor­dulóján emlékezett a magyarok harcára.) A megemlékezés első részét ismét fuvolaszóló zárta, majd az ünnepi köszöntők követ­keztek. Először Rónaszékiné Ke­resztes Monika, Erzsébetváros or­szággyűlési képviselője (2. oldal) majd Vattamány Zsolt, Erzsébet­város polgármestere (3. oldal) állt a mikrofon elé. A beszédeket is­mét vers követte, Őze Áron elő­adásában József Attila: Magyarok című verse hangzott el. Zenei be­tétek követték a szavalatot, Ko­dály Zoltán: Magyarország címe­re és J.S. Bach: Korái című mű­vei, a Capella Silentium kórus előadásában, végül fuvolaszóló zárta a műsort. 2010/15. szám A megemlékezés végén a résztvevők elhelyezték a megem­lékezés koszorúit és virágait az Angyal szobor előtt. A koszorú- zókat Bendzsák István és Bódi Gábor civil-és egyházügyi refe­rens konferálta fel. Az Erzsébetvárosi Önkor­mányzat nevében Vattamány Zsolt polgármester és Szikszai Zsolt alpolgármester helyezték el a szobornál a koszorút. A képvise­lő-testületben helyet foglaló pár­tok is részt vettek a koszorúzás­ban. A kerületi Fidesz-KDNP ne­vében Rónaszékiné Keresztes Monika és Wencz Miklós, az MSZP nevében dr. Kispál Tibor és Gergely József képviselők, az LMP nevében Moldován László képviselő és Schábedly Dávid, a Jobbik nevében Stummer István, Apáthy István, Bencsik János, Ju­hász Szabolcs és Jurecskó Ferenc, a FÜGE nevében Molnár István képviselő és Nagy Andrea hajtot­tak fejet az ‘56-os hősök emléke előtt. A koszorúzó kisebbségek és civil szer­vezetek illetve képviselőik a 4. oldalon olvashatóak. Rónaszékiné Keresztes Monika, Erzsébetváros országgyűlési képviselője ÜNNEPI BESZÉDE Tisztelt Erzsébetvárosiak, kedves Ünneplők! „...a szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem!"- üzeni Bibó István 1956. október 23-án egy dicsőséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdő­dött a magyar nemzet önrendelkezésé­ért vívott küzdelme. Azoknak, akik '56-ban fellázadtak, volt egy álmuk: Szabad, diktatúra nélküli Magyarország! A diktatúra mindig egy szűk érdekcso­port belső félelme. Fél az álmoktól, fél az összefogástól, fél saját nemzetének tudatos szellemi, lelki, egzisztenciális fejlődni akarásától. Saját félelme és önzése ölt testet a ha­zugságban és a félelemkeltésben is. A magyar nemzet, - főként az 56-os forra­dalom húzóereje, a fiatalok, - egészséges élni akarása, szabadság vágya, hite akar­ta lerázni ezt a zsarnok béklyót. Az akkori rend­szer bosszújából, sok esetben GYERMEK hősi halottainknak köszönhetjük, hogy most itt va­gyunk. Tisztelettel és kegyelettel gondolunk Rájuk. Itt említem meg, hogy október 28-án, jövő csütör­tökön, Wittner Mária, a forradalom élő lelkiisme­rete, országgyűlési képviselő, lesz a vendége ke­rületünknek, koszorút helyez el bajtársai emléké­re, majd beszélgetni fog velünk az általa megélt évekről. Ők a kovászai az azóta megtett útnak, iránytűi a rendszerváltás és az azt követő évek kitartó, élő hőseinek is, a magyar embereknek. Azoknak, akik életre hívták a demokrácia alkot­mányos kereteit, azoknak, akik nem adták fel ál­maikat akkor sem, amikor a rendszerváltás politi­kai paktumokkal folytatódott, és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott. A magyar nemzet azonban, 2010 tavaszán és őszén összeszedte minden maradék életerejét és a szavazófülkében, sikeresen megvívta, sza­badságvágyának alkotmányos forradalmát. Tiszta öröm tüze fűthet bennünket is ezen a na- pon, hiszen őszintén, becsületesen megharcolt győzelem tudatával ünnepelhetünk, egyet­len percre sem feledve a PESTI SRÁCOK reánk hagyott örökségét, melyet Erzsébet­városban is egy fiatal csapat visz tovább. Rendíthetetlen, megalkuvás nélküli, el­szánt munka vár az ország és benne Er­zsébetváros felelős vezetőire is, hogy a belénk vetett bizalom okán, megértve és leküzdve a jelen nehézségeit, fokozatosan oldódjon a félelem a munkanélküliségtől, a kifizetetlen számláktól, a felvett hitelektől, a létbizonytalanságtól, az erkölcsi válság­tól, és a magyar emberek végre szabadon megvalósíthassák saját céljaikat. Munka, otthon, család, a gyermekek, egészség és a rend, lesznek céljaink tartó­pillérei, ahol az összefogás hazára talál. Magyarország legnagyobb ökológiai ka­tasztrófája, a vörös iszap pusztítása idején, nap mint nap, soha nem látott nemzeti együttműkö­désnek lehetünk tanúi. Ez a tény és tudat erősít­sen bennünket abban, hogy közös céljainkat együtt el tudjuk érni! „Angyal vidd meg a hírt az égből, Mindig új élet lesz a vérből” Közös jövőnk útját mindvégig kísérje HIT, a REMÉNY és a SZERETET! Köszönöm, hogy meghallgattak! Megemlékezés I Erzsébetváros Önkormányzata az 1956-os forradalom és | szabadságharc 54. évfordulója alkalmából R. Törley Mária „Angyal" nevű szobránál koszorúzással egybekötött ünne­pi megemlékezést rendezett október 23-án délelőtt. A prog­ram szerkesztett zenés irodalmi műsorból állt, melyet az Erzsébetvárosi Közösségi Ház szervezett. A megemlékezés közben ünnepi beszédet mondott Rónaszékiné Keresztes Monika, országgyűlési képviselő és Vattamány Zsolt, Erzsé­betváros polgármestere.

Next

/
Thumbnails
Contents